A Jobbiknak újra ki kell alakítania saját arculatát – értékelte Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a pártban kialakult helyzetet.
Jakab Péter lemondása után a hétvégén tartott tisztújító kongresszuson – ahogyan arról lapunk is beszámolt – a küldöttek meggyőző többséggel választották pártelnökké Gyöngyösi Márton EP-képviselőt. Virág Andrea szerint ezzel kettős vezetés jött létre, hiszen parlamenti frakcióvezetőként Jakab Péter továbbra is nagyon fontos pozíciót tölt be a Jobbikban. A kérdés az, hogy Gyöngyösi képes lesz-e egységet teremteni a pártban, összebékíteni egymással a különféle platformokat és csoportokat.
Az ellenzék számára kudarcos országgyűlési választás óta érdekes folyamatok zajlottak le a Jobbikban – jegyezte meg a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Korábban sok konfliktus dolgozott a felszín alatt, például az előválasztás rossz eredménye, vagy a Demokratikus Koalícióval kötött megállapodás miatt. Egy ideig úgy tűnt, Jakab Péter az elvesztett parlamenti választás ellenére is kezelni tudja a párton belüli feszültségeket: a Jobbik májusban tartott kongresszusán megerősítették tisztségében. Aztán mégis felszínre törtek a konfliktusok, Jakab Péter kénytelen volt távozni a pártelnöki székből.
Kutatások szerint a Jobbik egyértelműen vesztese a parlamenti választás óta eltelt néhány hónapnak, Gyöngyösi Márton ilyen körülmények között veszi át a párt irányítását – konstatálta Virág Andrea. Túl kevés idő telt el a kongresszus óta, egyelőre még nem látszik, hogy az új pártelnök milyen stratégiát szeretne követni. Nem tudni pontosan azt sem, hogy a Jobbik mennyiben akar változtatni a szövetségi politikáján és a szakpolitikai elképzelésein.
A Jobbik radikális, szélsőjobboldali pártból centrista politikai erővé vált, ezzel párhuzamosan azonban a karakteréből is sokat veszített.
Részesévé vált az ellenzéki együttműködésnek, és főleg baloldalinak nevezhető – szociális témájú – javaslatokkal állt elő. Ugyanakkor a melegházasság és az LMBTQ-közösség jogai iránt (a többi ellenzéki párttól eltérően) nem tanúsított elkötelezettséget – mutatott rá a Jobbik politikájában érzékelhető kettősségre Virág Andrea.
A stratégiai igazgató szerint a Jobbiknak nem lenne célszerű visszatérnie a hajdani szélsőjobboldali útra. Ebben a politikai szegmensben már ott van a Jobbikból kiszakadt Mi Hazánk, másrészt a Fidesz is igyekezett több hagyományosan szélsőjobboldalinak számító témát lefoglalni magának. A Gyöngyösi Márton által hangoztatott nemzeti, konzervatív irányvonal képviseletével az lehet a legfőbb probléma, hogy a Jobbiknak ezen a terepen szintén a Fidesszel kell megküzdenie. Virág Andrea szerint a párt egyáltalán nincs könnyű helyzetben.
Tegyük hozzá, hogy lehetne ennél is rosszabb, amennyiben a mostani tisztújításon nem sikerült volna elnököt választani. Hárman is elegendő ajánlását szereztek az elnökjelöltté váláshoz: Gyöngyösi Márton mellett Ander Balázs alelnök és a Jakab Péter által favorizált Földi István. Három induló esetén nagy lett volna a valószínűsége annak, hogy megoszlanak a szavazatok, és egyik jelölt se szerzi meg a küldöttek több mint felének szavazatát (az alapszabály nem ad lehetőséget második fordulóra). Gyöngyösi Mártonból aligha lett volna elnök, ha Ander Balázs nem lép vissza a javára.
Pártja helyzetével amúgy Gyöngyösi Márton is tisztában van. A zárt ajtók mögött elmondott, később nyilvánosságra hozott kongresszusi beszédében Gyöngyösi kitért arra, hogy nem készült a pártelnöki tisztség betöltésére, az előző tisztújításon már az elnökhelyettesi posztért sem indult. (Korábban ezt azzal indokolta lapunknak, hogy Jakab Péter a közelgő EP-kampányban számít munkájára, ami egész embert kíván, másrészt az új elnökhelyettesre pártszervezési, pártépítési feladatok várnak, ami magyarországi jelenlétet igényel.)
Jakab lemondása után Gyöngyösi meggondolta magát, és azért vállalta el mégis az elnökjelöltséget, mert úgy érzi, hogy újra „vészhelyzet van” a Jobbikban, „újra rendet kell tennünk, hogy elhagyjuk a halálzónát”. Elnökjelölti beszédében Gyöngyösi Márton kijelentette: a tét az, hogy a párt „túlél-e, megmarad-e”.
Gyöngyösi a „józan ész politikáját” ígérte, és közölte, hogy nem szeretne önfeladó, de köldöknéző pártot sem. Bár a párt bázisa a vidéki Magyarországon van, „ha a Jobbik beszorul vidékre, akkor kiszorul a politikából”. Szerinte szorosabb kapcsolatra van szükség az elnökség és a tagság, valamint az elnökség és a választmány között. Elvetette a lehetőségét annak, hogy a Jobbik visszaforduljon a múltba, de szavaiból az is kitűnt, hogy az ellenzéki térfélen markánsabb szereplővé akarja tenni a pártot. Gyöngyösi Márton úgy fogalmazott, hogy szövetségeseik kedvéért a Jobbik az utóbbi időben „rengetegszer megspórolta” a szimbolikus politikát: tervei szerint az új pártelnök ezen változtatni fog.
