A nagy vihart kavaró, „csináld magad” szociális temetést lehetővé tévő törvénymódosítás hatályba lépése mindjárt az elején megcsúszott. A Fidesz vélhetőleg megijedt attól, hogy a 2014-es választási kampányban saját rokonuk sírját ásó gyászolók fotóival telik meg a média, ezért a szociális temetés bevezetésének határidejét 2014. január elsejéről kitolta 2015. január elsejére. Később ismétlődő gyakorlatként rendre a következő évi költségvetését megalapozó salátatörvény rendelkezései közé illesztették az újabb és újabb halasztást elrendelő passzust.
Így történt ez most is: ahogy azt a hvg.hu is kiszúrta, újra elhalasztották a szociális temetés bevezetését. Holott a temetkezés költsége az inflációnál is nagyobb mértékben növekedett az elmúlt években, így a kiadások állami átvállalására nagyon is nagy igény lenne. Csak nem úgy, ahogy azt 2013-ban kitalálták, hanem például az alanyi jogon járó állami temetési támogatással, vagy éppen az áfatartalom csökkentésével.
A Fidesz által kitalált szociális temetés afféle csináld magad elven működne. Az állam ebben az esetben akkor vállalja magára a költségeket, ha a hozzátartozó a jogszabályban meghatározott módon személyesen közreműködik a temetésben, például maga mosdatja, öltözteti az elhunytat. Azután fogja az ásót, és kalákában – szigorúan fizetség nélküli önkéntesekkel támogatva – megássa a sírgödröt. Ezután a rokonok és barátok vállon kiegyensúlyozzák a koporsót a temető kijelölt szociális szektorába, a szegénysorra, és leengedik – az akkori tervek szerint – börtönökben gyártott ingyen koporsót. Végül a gyászolók együtt temetik be a sírt.
Az ingyenesség csak csomagban járna. Ha egyetlen részletben eltérnek a jogszabálytól – családi sírboltba, korábban megváltott többes urnasírba temetnének, másik koporsót vagy sírjelet választanának, autón vitetnék a sírig, vagy segítséget kérnének a sírásáshoz – már ugrott is a szociális temetés és helyébe a helyi önkormányzat biztosította köztemetés lép, amit viszont hagyatéki teherként kiszámláznak a rokonnak.
Az állami szerepvállalás azonban nem terjedne ki a temetőüzemeltető költségeire sem. Így a szociális parcella kialakítására, fenntartására, a közművek biztosítására, a parcella őrzésére, a halottak hűtésére és a hozzátartozók szerszámmal való ellátására sem. A Budapesti Temetkezési Intézet 2013-ban 195 millióra becsülte a szociális temetések bevezetése miatt kieső parcellák eladási bevételét, illetve az új temetkezés bevezetése jelentette a plusz költségeket. Mindennek pótlására első körben 11 százalékos díjemelést javasoltak az akkor még Tarlós István vezette fővárosi önkormányzatnak, ám városvezetés ellenállt a kérésnek.
Az újabb Fidesz győzelem után az Orbán-kormány eltökéltnek tűnt, de hamarosan világossá vált, konkrét technikai akadályai vannak a bevezetésnek. A falvakban nem csupán a felkészületlenség és az elvi kifogások sokasága lehetetlenítette el a szociális temetést. Sok helyen a jogszabályi rendelkezés ellenére sem alakítottak ki szegényparcellákat, de akadt olyan település is, amelynek polgármestere előre leszögezte, embertelennek tartja ezt a megoldást, ezért biztosan nem temettet a hozzátartozókkal. Ráadásul a temetkezési szakma is erőteljesen tiltakozott, egyebek mellett azt is jelezték, felelőtlenség lenne képzetlen emberekre bízni a temetést, beleértve a két méter mély gödrök kiásását.
Bár a szociális temetés bevezetésének elhalasztását sokan örömmel nyugtázták, azok a települések, temetőüzemeltető cégek, amelyek pénzt és energiát nem kímélve már az első vagy a második határidőre kialakították a szociális parcellát, erősen bosszankodtak. Budapesten például a rákoskeresztúri Új köztemetőben150 millió forintot költöttek anno a kiszemelt parcella kialakítására, az 1,2 hektáros területen lévő nyughelyek exhumálására és a szükséges infrastruktúra kialakítására.
Végső búcsú hitelből
A temetés is felsorakozott az esküvő, az autó, a konyhabútor és a mosógép mellé a személyi hitelek felhasználási céljai közé. Az OTP Bank számára készült tavaszi felmérés szerint a válaszadóknak csupán a negyede bízik abban, hogy a hirtelen keletkezett nagyobb kiadásaik teljes összegét képesek fedezni saját megtakarításaikból. A büdzsén támadt lyuk betömésére 57 százalékuk venne fel személyi kölcsönt. A hitelcélok között a családi eseményeket – esküvő, temetés – is megemlítik, emiatt a megkérdezettek 12 százaléka adósodna el. Nem teljesen önszántából.
A temetések költsége messze az inflációt meghaladó mértékben emelkedett az elmúlt években. A szociális temetésről szóló törvénymódosítás elfogadásának évében, 2013-ban átlagosan nettó 4,2 százalékkal drágultak a kegyeleti közszolgáltatások Budapesten. Egy felnőttsír kiásásáért akkor 36 ezer forintot kértek, ma csaknem tízezerrel többet. A temetőn belüli szállítás ára legkevesebb 8300 forint volt akkor, most 10555 forintot kóstál a belső szállítás, de luxus Mercedes kocsival 46 ezernél is többe. A ravatalozó termek díja 50-85 ezer forint, külső ravatal esetén Farkasréten 136 ezret kell fizetni. A koporsós sírhely egyszeri díja 45 ezer, az urnasíré 21 ezer forint, erre jön az ügyintézés, a halotthűtés, a kellékek ára és még sok egyéb.
A KSH friss adatai szerint egy koporsós temetés átlagosan 318 ezer forintba került idén májusban, hamvasztás esetén 227 ezerbe. 2018 májusában ugyanezért 219, illetve 160 ezer forintot kellett fizetni, tehát négy év alatt csaknem 45 illetve 41 százalékkal emelkedtek az árak. De ez nagyban függ attól, hogy Budapestről, vidéki nagyvárosról vagy egy kisebb településről van szó. (Budapesten egy meglévő urnasírba temetés egy peremkerületi temetőben nem jön ki 350 ezer forint alatt.) A növekvő üzemanyagár, a bérköltségek vagy éppen a koporsófa árának emelkedése miatt a temetkezési szolgáltatás egyre drágább, ami miatt a hozzátartozók a koporsós helyett a hamvasztásos temetést, azon belül is a szórást, vagy a hamvak hazavitelét választják.
A fenti szolgáltatásokból – és persze a sírhelyek újraváltásából – származó bevétel azonban az emelkedő díjtételek ellenére sem elég a temetők jó részének működtetésére. A hiányt a fenntartó önkormányzatnak kell kipótolnia. A fővárosi temetőket üzemeltető Budapesti Temetkezési Intézet utolsó elérhető, 2020-as beszámolója szerint a kegyeleti szolgáltatások 3,3 milliárdba kerültek, míg az ebből származó bevétel 2,3 milliárd forint volt. A hiány meghaladta az egymilliárd forintot, amelyet a társaság egyéb tevékenységein elért 336 milliós nyeresége és az önkormányzattól kapott 260 millió forintos kompenzáció csökkentett ugyan, de hozzá kellett nyúlniuk a korábban félretett eredménytartalékhoz is. A közszolgáltatási tevékenységek ára 2013 januárja óta változatlan. (Az tarifák azért nőhettek mégis, mert a szertartás több szolgáltatása szabadáras.) 2020-ban ugyan készült egy előterjesztés, amely az urnasíros temetések árát 15, a koporsósét pedig 20 százalékkal emelte volna. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes akkor azzal indokolta a javaslatot, hogy az előző három évben összesen 1,7 milliárddal kellett kipótolni a BTI költségvetését, vagyis minden egyes temetéshez 34 ezer forinttal járultak hozzá a fővárosiak. A javaslatot végül nem is tárgyalta a Fővárosi Közgyűlés, mert a Demokratikus Koalíció kérésére levették a napirendről. A fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzete azóta tovább romlott. Kiss Ambrus a Népszava kérdésére most nem tagadta, hogy újra felmerült a temetői szolgáltatási díjak emelése a bevételek növelése érdekében, de erről legkorábban az augusztusi közgyűlésre készülhet előterjesztés.
Betemetett árkok
A Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) veszteséges működése mögött sokan túlárazott szerződéseket látnak. A cég üzleti partnerei között akadnak érdekes társaságok. A Rogán Antal és Tombor András érdekkörébe sorolt Kis-Szölgyémi Ferenc Pintér Sándor bizalmasától, Tasnádi László volt belügyi államtitkártól vette át a PFM Zrt.-t, amelynek utódcége (Univerz) egy másik társaság, a T.O.M Controll utódjával vállvetve őrzi többek között a fővárosi temetőket hosszú évek óta. A megbízási díj a legutóbbi módosításkor 681 millió forint volt. A dolog azért furcsa, mert a T.O.M. Controll ellen a korábbi sikertelen csődeljárás után felszámolási eljárás indult és a nyilvános cégadatokban két büntetőjogi bejegyzés is szerepel a Fővárosi Főügyészség Kiemelt és Gazdasági ügyek Osztályától. A BTI-nek nem ez az egyetlen szerződése a T.O.M. cégekkel. 2014-ben határozatlan időre bízták meg azokat a fővárosi temetők takarításával havi nettó 5,3 millió forintért. Két év múlva 2070-re módosították a szerződés határidejét. A következő évben pedig havi nettó 6,6 millióra emelték a szolgáltatás díját. Ez 2070-ig 4,5 milliárdot hozhat a T.O.M. Controll-ból időközben kiváló O.M.T. Controll konyhájára.
A két vállalkozás nem csupán a nevében hasonló: ugyanaz a székhelyük, a fő tevékenységük és a vezérigazgatók is váltogatják egymást. A játszma lényege: a jelentős adótartozást felhalmozó cégből kiválik egy hasonló nevű másik, a megmaradó ellen pedig fizetésképtelenség okán csődeljárást kezdeményeznek. A fővárosi tulajdonú Budapest Közművek, mint a BTI és az Fővárosi Közterület Fenntartó jogutódja, korábban mindössze annyit válaszolt a Népszava kérdéseire, hogy a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött vállalkozási szerződéseket a jogszabályoknak megfelelően többször módosították, ezek jelenleg is hatályban vannak.
