A jövőben egy egy városban tűz tör ki egy felhőkarcolóban. A riasztás aktiválódik, és egy sereg drón érkezik a helyszínre, körbeveszik az épületet, és antennáikkal meghatározzák a bent tartózkodók helyét, ezzel lehetővé téve a tűzoltóknak, hogy egyenesen a veszélyben forgó személyekhez menjenek. Épp időben – így nem történt haláleset. A város másik részén a drónok oda-vissza repülnek szövetmintákat szállítva a kórházakból a speciális laborokba elemzésre, míg egy másik defibrillátort szállít gyorsan valakinek, akinél hirtelen szívmegállás lépett fel egy futballpályán. A beteg annak az időmegtakarításnak köszönhetően, amit ez a néhány kritikus perc jelent, életben marad.
A cikk megírásának időpontjában a kínai DJI piacvezető drónvállalat szerint már több mint 880 embert mentettek meg velük kutatási és mentési helyzetekben. Az eszközöket orvosi célokra is használják, például gyógyszerek és minták szállítására, valamint oltóanyagok eljuttatásához távoli területekre. Az ilyen célokra szánt drónok még mindig viszonylag új jelenségnek számítanak, ami azt jelenti, hogy bőven van lehetőségünk arra, hogy hatékonyabbá tegyük őket, és javítsuk a támogató infrastruktúrát. Ez különösen igaz a városi környezetekre, ahol a navigáció összetett, és biztonsági szabályozást igényel.
Repülő tűzoltók
A tűzoltók halálos áldozatainak száma világszerte növekszik, mert ők lépnek be először sérült épületekbe vagy tűzbe, anélkül, hogy ismernék az áldozatok helyét és a veszélyforrást. Az IDEAL-DRONE projekt vezető kutatója kifejlesztett egy beltéri nyomkövető rendszert, amely képes észlelni az épületen belüli áldozatokat az épületben lévő rögzített csomópontokon alapuló rádiófrekvenciás rendszer segítségével. A tesztek során egy olasz légijárműhangárt használtak, és a földön tartózkodó pilóták három drónt vezettek az épület körül. Az elképzelés szerint a drónok háromszögeléssel meghatározzák a jeleik találkozásánál a bent lévő emberek helyzetét, valamint észlelik az egészségi állapotukkal kapcsolatos információkat is. Az adatok ezután leképezhetők a mentési műveletek optimalizálása és felgyorsítása, valamint a tűzoltók biztonságának növelése érdekében, lehetővé téve számukra, hogy ne kelljen az égő épület teljes egészét átkutatniuk ahhoz, hogy megtalálják az embereket. „Egyfajta ideiglenes hálózatot hozunk létre az épületen kívülről, amelyen keresztül észlelhetjük a bent lévő embereket” – mondja Gian Paolo Cimellaro professzor, a Torinói Műszaki Egyetem mérnöke, az IDEAL DRONE projekt vezetője. „A projekt egyedi jellemzője, hogy lehetővé teszi a kommunikációs hálózatok, például WIFI vagy GPS nélküli beltéri nyomon követést, amely vészhelyzet, például egy katasztrófa esetén vagy egy földrengés után esetleg nem érhető el.”
A pontosság és az akkumulátor élettartama tekintetében még vannak kihívások, míg egy másik nyilvánvaló hátrány az, hogy az épületben lévő embereknek eleve nyomkövetőt kell viselniük. Cimellaro professzor szerint azonban a jelenlegi elképzelés szerint ez megoldható lenne úgy, hogy a nyomkövető címkéket beépítik abba a meglévő technológiába, amelyet az emberek amúgy is gyakran maguknál hordanak, például okosórákba, mobiltelefonokba vagy belépőkártyákba. A megoldást olyan szervezetek is használhatják, amelyek személyzete veszélyes környezetben dolgozik, például gyárakban vagy tengeri olajfúró tornyokon. Cimellaro úgy gondolja, hogy az ilyen rendszerek öt éven belül valósággá válhatnak, és a drónok rendkívül ígéretesek „az emberi életek veszélyeztetésének” elkerülésében.
Orvosi hálózatok
A drónok az egészségügyi vészhelyzetekben is használhatók életmentésre. Ez áll a SAFIR-Med projekt középpontjában. A Helicus belga egészségügyi drónkezelő ellenőrző-irányító központot hozott létre Antwerpenben a repülések koordinálására. Az elképzelés szerint automatikusan hoz létre repülési terveket mesterséges intelligencia felhasználásával, a valós világ digitális ikertestvérén - vagy virtuális leképezésén - belül navigálva. Ezeket a terveket ezután továbbítják az illetékes légiforgalmi hatóságokhoz a repülés engedélyezésére. „Arra számítunk, hogy a kórházak háztetőin drónoknak szánt rakománykikötőket lesznek, amelyek a lehető legnagyobb mértékben integrálódnak a kórház logisztikai rendszerébe, hogy a szállítást igény szerint lehessen végezni” – mondja Geert Vanhandenhove, a Helicus repülésirányítási vezetője.
A SAFIR-Med eddig sikeresen hajtott végre távoli virtuális demonstrációkat, szimulációkat, a vizsgálati helyszíneken az ellenőrző-irányító központból irányított repüléseket és egyéb teszteket, például egy „érzékelő és elkerülő” rendszer tesztelését, amely segíti a drónokat abban, hogy kitérő manővereket hajtsanak végre, ha mások repülnek a közelben.
A következő lépésben valódi városi környezetben teszteik a technológiát többek között Belgiumban, Németországban és Hollandiában. A kísérletek keretében olyan forgatókönyveket képzelnek el, mint az orvosi felszerelések és szövetminták szállítása kórházak és laboratóriumok között, defibrillátor szállítása egy szívbeteg kórházon kívüli kezelésére, valamint egy orvos szállítása egy vészhelyzeti helyre egy utasszállító drónnal.
Szabályok alkotása
A drónok fent vázolt felhasználására a technológia nagy része már rendelkezésre áll. Ugyanakkor a repülések szabályozása kihívást jelent a városokban, különösen a látótávolságon kívül üzemeltetett nagyobb modellek esetében. Ez igaz a SAFIR-Med projekt demonstrációinak engedélyezésére is. Vanhandenhove szerint a technológia nagy része már rendelkezésre áll a drónok ilyen célú felhasználásához. Kiemeli azonban, hogy a városokban történő repülések jelenleg szabályokba ütköznek, különösen a látótávolságon kívül repülő nagyobb modellek esetében. Ez magában foglalja a SAFIR-Med-en belüli bemutatók engedélyezését is „Az, hogy mely forgatókönyveket lehet végrehajtani, attól függ, hogy milyen engedélyeket adnak ki” - tette hozzá Vanhandenhove. A szabályozás azonban idővel megengedőbb lesz: az Európai Bizottság azon szabályai, amelyek megkönnyítik a látótávolságon túl üzemeltetett személyzet nélküli repülő járművek alacsony légtérben történő használatát, jövő januárban lépnek hatályba. „Számunkra nagyon fontos, hogy egy percen belül engedélyt kapjunk” – mondta.
A cikkben szereplő kutatásokat az Európai Unió finanszírozta. A cikk eredetileg a Horizon magazinban, az Európai Unió kutatási és innovációs magazinjában jelent meg.
