A piac elvesztette az MNB és a kormány iránti bizalmát, nem bízik már sem Matolcsy Györgyben, sem Nagy Mártonban. Ugyanakkor a régió más országai iránt nem tört meg a bizalom, mert „van valamiféle elképzelésük arra vonatkozólag, hogy mit kellene kezdeni ezzel az inflációs körülménnyel” - jelentette ki az ATV Egyenes beszéd című műsorában Róna Péter.
A közgazdász szerint azért éppen most kezdett ekkora zuhanórepülésbe a forint, mert áprilisról májusra a jegybank devizatartaléka 2 milliárd euróval csökkent akkor, amikor már egyre inkább az volt a vélemény, hogy a devizatartalék elégtelen. A piac rájött arra, hogy a külkereskedelmi mérleg hiánya akkora, hogy az év végére elérheti a GDP 7 százalékát, amire a devizatartalékok nem fognak elégséges fedezetet nyújtani - magyarázta.
Jobb hangulatban ébredt csütörtök reggel a forint, de így is 408,44-et kérnek egy euróértArra a kérdésre, hogy hol lehetett az a határ, ahol még be lehetett volna avatkozni, azt mondta: az MNB Monetáris Tanácsának rossz döntései voltak, nem emeltek kamatot időben. A jegybank a Növekedési Hitelprogram és hasonló programok mentén több ezer milliárdnyi likviditásbővítést hajtott végre, mert azt gondolta, ezzel pezsdíteni lehet a gazdaságot, de nem vett tudomást ennek az inflációs következményéről - tette hozzá. Megjegyezte, a gyenge forint fűti az inflációt, az infláció pedig a gyenge forintot, ezzel kialakul egy ördögi kör. A magyar ember keresete közben elveszíti vásárlóerejét. Ha a kormány most nem lép határozottan, annak érdekében, hogy ebből a gödörből kijussunk, akkor nagyon komoly gondok lesznek a magyar pénz értékállóságával.
Jelezte,
nem lehet pontosan tudni, meddig gyengülhet a forint, ugyanakkor a 450-es szint után már a Nemzetközi Valutaalaphoz kell fordulni, mivel az válságot jelent. „Ezt nem tudja megoldani Matolcsy György és Nagy Márton, őket le kell cserélni”
- vélekedett Róna Péter.