Tovább gyorsult az áremelkedések üteme: a májusi 10,7 százalék után júniusban immár 11,7 százalékos éves inflációt mért a KSH. Ilyen gyors ütemű drágulásra csaknem negyed évszázada nem volt példa. Az adat nem lepte meg az elemzőket, hiszen a jegybank is 11-12 százalék körüli pénzromlási ütemet vetített előre júniusra. A változó tételektől megtisztított maginfláció – amely eddig is az egyik legmagasabb volt Európában – azonban az elemzői várakozások feletti mértékben nőtt, és 13,8 százalékra ugrott júniusban.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője ezt aggasztónak nevezte, és felhívta a figyelmet, hogy ennél magasabb maginflációs értéket legutóbb 1998 májusában regisztráltak. Az emelkedés oka egyrészt, hogy 22,1 százalékra tovább erősödött az élelmiszerek éves inflációja, az árstoppal nem érintett alapvető élelmiszerek jelentős részénél pedig már a 40 százalékot közelíti, vagy meg is haladja az éves drágulás mértéke. E körbe elsősorban a feldolgozott élelmiszerek tartoznak, amelyek a maginflációs kosár részét is képezik (ellentétben a feldolgozatlan élelmiszerekkel). A másik, a vártnál erősebb áremelkedést mutató tétel a tartós fogyasztási cikkek csoportja, ahol 12,4 százalékra ugrott az éves áremelkedési ütem. E mögött a forint rendkívüli gyengülése, valamint a nyersanyagok és szállítási költségek emelkedése húzódik meg. E hatások begyűrűzése gyorsabb és erőteljesebb volt a vártnál – magyarázta Virovácz Péter.
Megjegyezte: lassuló éves inflációs mutató egyedül a szolgáltatások terén látható, ahol 5,6 százalékra mérséklődött a drágulás üteme. Ez is kizárólag bázishatás következménye ugyanakkor, mivel tavaly júniusban rendkívüli áremelések voltak e téren, például a parkolási, a telefon és internet díjakban, illetve számos, újranyitó szolgáltatás területén. A havi áremelkedést vizsgálva ráadásul 0,8 százalékos drágulást látni, ami tavaly június óta a legmagasabb havi mutató. Azaz továbbra is rendkívül erős és folyamatos az átárazás a szolgáltatások terén is – mutatott rá az elemző. Virovácz Péter
további gyorsulásra számít az inflációs mutatókban. A forint történelmi gyengülése júliusban újabb ársokkot okozhat, miközben az extraprofitadók, a népegészségügyi termékadók és a jövedéki adók emelése is már júliustól megjelenhet a fogyasztói árakban
– indokolta. Szerinte vélhetően szeptember-októberben tetőzik majd az infláció, valahol 13 százalék felett. Eközben a maginfláció a csúcsponton elérheti a 15-16 százalékot is.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapfolyamatokat jelző maginflációs mutató 2 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest, ami az árdinamika tartósságát mutatja. Úgy látja: az árstopok és hatósági árak fenntartása mellett is biztossá vált a kétszámjegyű éves átlagos infláció az idén. Becslése szerint az árstopok nélkül 20 százalék körül lehetett volna a júniusi éves infláció, de az árstopok további sorsa kérdéses. A gazdasági szereplők többsége még tervez átárazást a következő hónapokban, és egyre több érintett vállalat jelenti be a különadók áthárítását, ami hamarosan a fogyasztói árakban is látszódhat.
A változékony energia- és élelmiszerárak, valamint a hatásági árak nélkül számolt maginfláció 13,8 százalékra emelkedése erős inflációs nyomásra utal. Magyarországon a szárazság miatt a kedvezőtlenül alakulhatnak a nyári és őszi betakarítások, ez pedig az élelmiszerpiacon további árnyomást eredményezhet a következő hónapokban. A folyamatosan gyengülő forintárfolyam az importtermékeken keresztül szintén felfelé hajtja az árindexet. A földgáz világpiaci ára is emelkedő pályán van, és ezzel a drága gázzal lesznek feltöltve a tározók, ami a termelési költségeket növeli, így a fogyasztói árakban is megjelenhet ez a hatás - sorolta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Szerinte ezek a tényezők az infláció gyorsulását vetítik előre, ezért 14 százalék közelében tetőzhet az idén az fogyasztói árindex. Némi lassulásra csak a jövő év elején lehet számítani. Az idei éves átlagos drágulás 11-11,5 százalék lehet, jövőre pedig picit 8 százalékot meghaladó mutató várható - véli Németh Dávid.
Egekben a margarin és a csirkecomb ára
Mint az utóbbi időben mindig, most is az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben: ezek árai 22,1 százalékkal emelkedtek tavaly júniushoz képest. Egyes termékeknél egészen elképesztő árnövekedést látni: a margarin ára például 58,1 százalékkal ugrott meg tavalyhoz képest, de a sajtokért is 43,4 százalékkal kérnek most többet, mint egy éve. A száraztészta, a kenyér, a baromfihús, a tejtermékek, a tojás és a péksütemények ára is több mint 30 százalékkal nőtt egy év alatt.
A drágulás rendkívüli sebessége a havi adatokban érhető tetten a leginkább. A havi átlagos inflációt 1,5 százalékra mérte a KSH, ezen belül az élelmiszerek májusról júniusra 2,9 százalékkal drágultak. A margarin ára – amelyet Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón többszöri nekifutásra sem tudott megsaccolni - 12,7 százalékkal nőtt egyetlen hónap leforgása alatt. A KSH szerint júniusban már 533 forintot kértek a 200-250 grammos margarinért, miközben májusban még 468 forint volt az átlagár, egy évvel ezelőtt pedig 313 forint. Az 533 forintos júniusi margarin-ár azonban csak egy átlag, amit lefelé húz, hogy az utóbbi időben az üzletek polcain megjelentek az olyan silányabb, 20-25 százalékos zsírtartalmú készítmények is, amelyekhez pár száz forintért hozzá lehet jutni. Egy jobb minőségű, 40-60 százalékos zsírtartalmú, 250 grammos margarin ugyanakkor már 600-670 forintba kerül.
A KSH adatai alapján májusról júniusra durván drágult a rizs, a sajt, a tejtermékek, a baromfihús, a péksütemény, a száraztészta és a tej is. Ezek ára egy hónap alatt 3,6-6,6 százalékkal ment fel. A hántolt, fényezetlen rizs kilójáért tavaly júniusban még 434 forintot, az idén júniusban már 574 forintot kértek, miközben májusban még 555 forint volt az ára. A trappista sajt kilója egy év alatt több mint ezer forinttal lett drágább: júniusban 3 150 forintba került, májusban még 2920 forintért lehetett megvenni, miközben egy éve még kereken 2 ezer forintért lehetett hozzájutni.
A csirkeszárny, a csirkecomb és a bontott csirke kilós ára már ezer forint felett jár – rendre 1030, 1140 illetve 1160 forint -, holott egy éve még 700 forint körüli – rendre 701, 719, 760 forintos - ára volt. Ez 47, 58, illetve 53 százalékos éves drágulásnak felel meg. Ehhez képest a tavaly októberi áron befixált, árstopos csirkemell kilója a tavalyi 1560 forintról csupán 1690 forintra, vagyis 8,3 százalékkal drágult. A csirkehús esetében tehát jól tetten érhető, hogy az árstop miatti veszteséget a kereskedők más termékek árán igyekeznek visszahozni, így valójában az árstopos termékeken kívül az összes termék sokkal erőteljesebben drágul, mint ha nem lett volna a kormányzati beavatkozás. A hat árstopos termék – a liszt, a cukor, a csirkemell, a sertéscomb, a napraforgó olaj és az UHT tej - súlya a fogyasztói kosárban eközben meglehetősen csekély, 2,5-2,8 százalék, így infláció-visszahúzó hatása – a benzinárstoppal ellentétben - gyakorlatilag nincs.
Ördögi kör
A reggeli inflációs adatokat 402 forintos euróárfolyamon váró forint nem sokkal a KSH közlése után meredeken elindult felfelé, átlépve a 407-es szintet, és a délelőtt folyamán ott is ragadt. Vagyis kialakult az az ördögi kör amelyben a rossz inflációs adatok tovább gyengítik a forintot, a gyenge forint pedig tovább növeli az inflációt. Mint arra Nagy János, az Erste elemzője is rámutatott: az infláció rövidtávú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése, mivel az év első harmadában az áremelkedés döntő többsége az importtal érkezett hozzánk, és ez rövid távon is igaz lesz. Az egy éve megkezdett kamatemelési ciklus ellenére ugyanakkor jelenleg 14-15 százalékkal gyengébb szinteken áll a magyar deviza az euróval szemben, mint egy éve, az amerikai dollárral szemben pedig 30 százalékkal értékelődött le. Virovácz Péter, az ING elemzője úgy véli: mivel a maginfláció is rendkívüli mértékben erősödik, a jegybanknak aligha lesz lehetősége visszakozni az elmúlt hetekben látott agresszív kamatemelési politikától. A következő hónapokban további, akár 100-100 bázisponttal is emelheti a kamatokat a jegybank, és az elemző nem tartja elképzelhetetlennek, hogy 13 százalék környékén álljon csak meg az alapkamat. Németh Dávid, a K&H elemzője szerint is benne van a pakliban egy ilyen mértékű alapkamat. Ez az inflációs pálya tartósan szigorú monetáris politikát követel ugyanis - indokolta.
