Humanitárius katasztrófa fenyeget az északnyugat-szíriai Idlib tartománynak és környékének lázadók uralta részein, miután egy orosz geopolitikai játszma következtében bizonytalanná vált az oda irányuló segélyek sorsa. A régióban több mint 4 millió civil él, sokan közülük az Aszad-rezsim korábbi nagyszabású offenzívái elől menekültek ide, és máig nem került fedél a fejük fölé. Nagyjából 2 millióra tehető azok száma, akik hatalmas területeken szétterülő sátortáborokban laknak, ahol egész évben ki vannak téve az elemeknek: télen a hó és fagy, tavasszal és ősszel a heves esőzések, nyáron pedig a tikkasztó hőség okoz súlyos problémákat. A Közel-Kelettel foglalkozó Al-Monitor internetes portál szerint a táborlakók majdnem felének időnként gondja támad az ivóvízellátással is.
A részben dzsihádista-, részben Törökország támogatását élvező felkelők ellenőrzése alatt álló térségben mára körülbelül 3 millióan szorulnak humanitárius segélyekre. Túlélésüket eddig többek között az a nyolcszáz, élelmiszerrel, gyógyszerrel és más létfontosságú felszerelésekkel telepakolt teherautó biztosította, amely havonta érkezett Törökországból, a Bab al-Hava határátkelőn keresztül. Pénteken haladt át itt az ENSZ legutóbbi segélykonvoja, ami könnyen lehet, hogy a világszervezet legutolsó ilyen humanitárius akciója volt. Vasárnap lejárt a Biztonsági Tanács (BT) felhatalmazása az átkelő nyitvatartására, így az ildibi rászorulók teljesen kiszolgáltatottá váltak az Aszad-rezsim jóindulatának. A damaszkuszi kormányon múlik, hogy engedélyezi-e a segélyek beáramlását a felkelők uralta területekre - ezt a 2011 óta tartó polgárháború során már számos alkalommal megtagadták.
Az ENSZ BT pénteken tárgyalt arról az ír-norvég határozattervezetről, ami újabb egy évre engedélyezte volna a segélyezést a Bab al-Hava határátkelőn keresztül, de az indítvány a szíriai vezetéssel szövetséges Oroszország vétóján elbukott.
Dmitrij Poljanszkij orosz ENSZ-nagykövet-helyettes hangsúlyozta, hogy ők nem ellenzik a hosszabbítást, de ragaszkodnak saját javaslatukhoz, ami mindössze fél évre újítaná meg a mandátumot. Ezt a verziót azonban a Nyugat ellenzi, mert az nem adna elegendő időt arra, hogy a nemzetközi segélyszervezetek hatékonyan megtervezhessék és végrehajthassák humanitárius műveleteiket.
Az orosz diplomácia régóta fúrja a szíriai határokon keresztüli segélyezést - arra hivatkozva, hogy azok sértik a közel-keleti ország szuverenitását és területi integritását. Bár az Ukrajna ellen megindított invázió egyértelműen cáfolja Moszkva elkötelezettségét ezen elvek mellett, mindennek nincsen gyakorlati jelentősége. Oroszország - Biztonsági Tanács-béli vétójogát felhasználva, Kína támogatásával - 2020 januárjára elérte, hogy a korábbi négyről kettőre csökkenjen az ENSZ és az azzal együttműködő segélyszervezetek előtt nyitva álló szíriai határátkelők száma, hat hónappal később pedig még egy folyosót bezáratott. Ezek a lépések nyilvánvalóan az Aszad-rezsim helyzetbe hozásáról szóltak. Tavaly Oroszország ugyan hozzájárult ahhoz, hogy a Bab al-Hava még egy éven át nyitva maradjon az ENSZ segélyei előtt, miután Joe Biden amerikai elnök erre személyesen megkérte Vlagyimir Putyin orosz államfőt a tavaly júniusi genfi csúcstalákozójukon. Washington és Moszkva kapcsolata akkor is feszült volt, de még volt lehetőség az ilyen gesztusokra. Az Ukrajna elleni orosz agresszió azonban elmérgesítette a viszonyt köztük, aminek láthatóan az idlibi civilek is megisszák a levét.
Oroszország az ENSZ-segélyek körüli machinációival minden bizonnyal a Nyugattal szembeni alkupozícióját kívánja javítani. Moszkva vélhetően azért ragaszkodik ahhoz, hogy csak fél évre újítsák meg a Bab al-Hava átkelőt nyitva tartó mandátumot, mert így a BT-nek télen kellene újra napirendre vennie a kérdést - vagyis éppen akkor, amikor az Idlibben élő civilek a leginkább rászorulnak a segélyszállítmányokra. A szírek millióit fenyegető éh- és fagyhalál kiváló ütőkártya lenne Oroszország kezében ahhoz, hogy az ukrajnai háborúval összefüggésben engedményeket harcoljon ki.
