Százezerrel növelheti az átlagszámlát a rezsivágás

Egy átlagháztartás áram- és gázkiadásait évi mintegy százezer forinttal dobhatja meg a kormány által meghirdetett szigorítás. Igaz, ez az energiatőzsdék későbbi alakulásától függ. A kabinet számai igen bizonytalanok.

Lapunk számításai szerint a rezsicsökkentés szerdán bejelentett szigorítása nyomán egy átlagos háztartás évente mintegy 88 ezer forinttal fizethet többet a gázért. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) havi nyilvántartása alapján végzett műveleteink szerint tavaly a lakosság átlag havi 102 köbméter gázt fogyasztott. (Ehhez képest a kormány – mondhatni szerencsére - 144 köbméteres átlagfogyasztáson húzná meg a határt.) A közlések alapján nem egyértelmű, hogy az energiaszolgáltatást végző, állami MVM augusztustól havonta egységesen 144 köbméteres felhasználás felett számláz majd piaci árat, vagy figyelembe véve a fogyasztás – különösen a földgázra jellemző – év közbeni hullámzását, évente számol el. Vonatkozó, konkrét kérdésünkre a Technológiai és Ipari Minisztériumtól (TIM) egy hosszú propagandaszövegbe ágyazott, a maga módján mégis értelmezhetetlen választ kaptunk. Eszerint „az új szabály augusztus 1-től lép életbe, azután is az előzőleg megállapított éves átlagfogyasztásra lesz kiállítva a számla”. A valószínűbb, havi 144 köbméteres, fix határból kiindulva az átlag lakossági fogyasztó ezt a szintet 2021 januárjában 65, februárjában 36, márciusában 13, novemberében 5, decemberében pedig 68 köbméterrel lépte túl. Ez az irányadó, holland tőzsde ez év júniusi, számításunk szerint köbméterenként 418 forintos árából kiindulva nettó 78 ezer forint, ami a 27 százalékos áfával 99 ezerre jön ki. Ugyanakkor, ha csak a többletkiadást igyekszünk számszerűsíteni, ebből le kell vonni azt az összeget, amit az átlagon felüli fogyasztásra rezsicsökkentett áron is kifizettünk volna. 2022 első három havára nettó 45, bruttó 57 ezer forintos többletköltséget számoltunk. Az értékek természetesen nemcsak az irányadó tőzsde hullámzása okán változhatnak, hanem azért is, mert a hazai gázkereskedés árai általában magasabbak a hollandnál.

Abban az esetben viszont, ha az éves mérőleolvasást követően, egy évnyi fogyasztás után számolnának el, a háztartások egyszerre szembesülnének százezres nagyságrendű fizetési kötelezettséggel. (Igaz, a MEKH-adatok alapján 2021-re lapunknak éves lakossági átlagfogyasztásra nem a kormány által közölt 1729, hanem 1232 köbméter jött ki.)

Bár a villamosenergia-fogyasztás nem mutat ekkora hullámzásokat, számításaink szerint itt az átlag lakossági fogyasztó a kormányinfón közölt, havi 210 kilowattórás (kWh) határt 2021 januárjában 19, decemberében pedig 33 kWh-val lépte túl. (Igaz, e téren nekünk a tavalyi év havi lakossági átlagára 202 kWh, a 2523 kWh-s kormányközlésnél pedig némiképp szerényebb, 2420 kWh-s éves fogyasztás jött ki.) Ebből a magyar áramtőzsde júniusi, kWh-nként 94 forintos átlagát alapul véve – levonva belőle az áramnak mint terméknek a lakosság hatósági villanyszámlájában nyilvántartott, kWh-nként 12 forintos árát – évi mintegy 5,4 ezer forintos többletköltség jön ki.

A kormány szerint az intézkedés csupán a háztartások negyedét érinti. Bár erről független adatot nem leltünk, ha ez igaz, akkor az általunk becsült éves értékek az érintett családok számláját legalábbis megkétszerezik.

Az a kormányközlés ugyanakkor, miszerint „egy átlagfogyasztó ma havonta 7750 forintot fizet az áramért, ez a rezsicsökkentés nélkül 50 833 forint lenne; egy átlag gázfogyasztás havi díja most 15 833 forint, ez a rezsicsökkentés nélkül 131 444 forint lenne”, rendkívül erős túlzásnak tűnik. A kormányszámításból kiindulva egy kWh áram hatósági ára a lakosság számára 36,9 forint. Ezen belül azonban az áram mint termék díja csak 11,4-12,3 forint. A többi a hálózat üzemeltetésének ára és adó. Ezek mértékét elvileg nem befolyásolják az energiatőzsdék, vagyis szintjük állandónak tekinthető. A múlt havi tőzsdei villamosenergia-árak alapján tehát egy átlag lakossági fogyasztó havonta nem 50 833, hanem 24 970 forintot fizetne. Ugyanez a gáz esetén – a MEKH országgyűlési beszámolójának adatsorából kiindulva - 131 444 helyett „csak” 83 115 forint. Szakértők szerint legalábbis komoly aggályokat vetne fel, ha a kormány a hálózat üzemeltetési díjait az energiatőzsdék mozgásához kötné. Mindazonáltal a médiában és a közösségi felületeken elterjedt, lapunkénál jóval vérmesebb költségemelkedési becslések a kormány eme téves számításán alapulhatnak.

Szintén furcsaság – de akár durva pontatlanságnak is nevezhetjük -, hogy a kormányinfón nem a lakosságra, hanem az összes áram- és gázfogyasztóra vonatkozó számok hangzottak el. A KSH adatai szerint áramot nem 5,6, hanem 5,2 millió, gázt pedig nem 3,5, hanem 3,3 millió háztartás fogyaszt.

Változatlanul tisztázatlan ugyanakkor például, miként vonatkoznak az intézkedések az éjszakainak is nevezett vezérelt, illetve a környezetkímélő berendezések H-tarifájára, az MVM mikor, milyen számítás alapján és milyen hatályú "piaci árat" hirdet, illetve az árammal fűtők és az elektromosautó-felhasználók számíthatnak-e többletsegítségre. Ezeket taglaló, konkrét kérdéseinkre a TIM-től többek között megtudhattuk, hogy energiaválság van, hogy a kormány védi a lakosságot az árnövekedéstől, hogy az átlagfogyasztásig - szerintük - minden család havi 159 ezer forintot takarít meg a rezsicsökkentésen, az átlag felett fogyasztókat pedig azért kérik a piaci árak megfizetésére, hogy télen is legyen energia. A sávhatár közelében fogyasztó háztartások "kis odafigyeléssel" felhasználásukat a megadott szint alá szoríthatják - véli a szaktárca.