nyaralás;felmérés;Magyarország;

2022-07-17 06:45:00

Beütött az infláció, nem megy nyaralni a kétharmad

Még a kormánypártiak majd tizede is elismerte, hogy visszafogottabb az idei vakáció az infláció és a gyenge forint miatt – olvasható ki a lapunknak kutató Publicus Intézet felméréséből.

Az emberek kétharmada nem volt és nem is tervezi, hogy az idén nyáron nyaralni megy – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített kutatásból, amit telefonon és online készítettek, június 30. és július 7. között. Vagyis már azelőtt is ilyen lesújtó volt a kép, hogy a forint újabb történelmi mélypontra gyengült volna, és még nem volt hír a kata-szigorításról valamint a rezsidrágításról.

A nyaralni indulók negyedének az árak emelkedése, valamint az euró és a dollár drágulása átírta az előzetes terveit. Az ellenzéki szavazók harmada, a kormánypárti hívek 9 százaléka számolt be arról, hogy módosítani kellett a nyaralás programján. Az iskolai végzettséget nézve az érettségivel rendelkezők közül kellett a legtöbb nyaralni indulónak újraterveznie eredeti elgondolását. Nagy többségük, 58 százalékuk drasztikusan visszavágta a nyaralási büdzsét és úgy döntött, hogy a drágulás miatt az idén nem megy nyaralni. Ötödük megkurtította a szabadság időtartamát, 9 százalék pedig külföldi helyett hazai helyszínt keresett inkább.

A válaszadók úgy vélték, a leginkább az étkezésen és a szálláson lehet spórolni a nyaralás során – mindkét esetben nagyjából negyedük döntött így –, 8 százalék az alkohol fogyasztásának korlátozásában látta az olcsóbb vakációt. 46 százalék viszont állította, ha már elmegy nyaralni, akkor semmin sem hajlandó spórolni. Még akkor sem, ha a megkérdezettek kétharmada szerint több mint tíz százalékkal drágább lett vakáció a forint mélyrepülése miatt.

A kutatásból kiderül, hogy a legkevésbé a 60 év felettiek mennek nyaralni, alig több, mint ötödük vakációzik, a harminc alattiaknak viszont a fele elutazik. Leginkább a diplomásoknak fér bele a vakációzás, hiszen 59 százalékuk utazik valahová. Minél kisebb az iskolai végzettség, annál kevesebb az esély a nyaralásra, a legfeljebb 8 általánossal rendelkezőknek már csak 23 százaléka reménykedhet abban, hogy elutazhat valahova.

 A belső turizmust az idősebb generációk favorizálják, a 45 és 60 év közöttieknek több mint háromnegyede, a hatvan felettieknek kétharmada hazai úticélt választ. A harminc alattiak ugyanolyan arányban részesítik előnyben a határon belüli és túli desztinációkat – mindkét esetben harmaduk. Egynegyedük pedig magyarországi és külföldi utazást is tervez.

Kevés olyan kérdés akad az országban, melyben a politikai szimpátia nem osztja meg az embereket, abban azonban pártpreferenciától függetlenül egyetértettek a válaszadók, hogy jellemzően ugyanannyi vagy kevesebb időt töltenek vakációzással, mint a koronavírus-járvány előtt. A kormánypárti és az ellenzéki szavazóknak is csak 4 százaléka állította, hogy hosszabb ideig nyaral az idén, mint a Covid előtti időkben. Kor alapján itt is a 30 alattiak lógnak ki az átlagból felfelé, ugyanis tizedük hosszabb vakációban bízik, a 60 felettieknek viszont csak 1 százaléka mondta ezt magáról. Ha megnézzük az iskolai végzettséget, akkor a legkevésbé képzettek, a 8 általánost sem végzettek jártak a legrosszabbul, az elmúlt három esztendő történései az ő nyaralási idejüket kurtította meg leginkább.

A többség bő egy hetet szán a pihenésre. A külföldön nyaralók kicsit hosszabb ideig nyaralnak, ha fizetős szállást választanak – átlagosan 8,3 napot. Akik külföldi barátaiknál, rokonaiknál húzzák meg magukat a szabadságuk alatt, átlagosan 7,8 napot pihennek. Idehaza viszont éppen fordított a helyzet, a szívességi nyaralásra szánt idő – átlagosan 8,3 nap – több, mint azoknak, akiknek fizetniük kell a szállásért, ők 6,9 napot nyaralnak. A leghosszabb pihenésről, 9,8 napról azok számoltak be, akik otthon maradnak, azaz még az utazásra sem költenek, hanem csak a munkát függesztik fel cirka két hétre.

A megkérdezettek hatoda 50 ezer forintot sem szán kikapcsolódásra, 45 százalékuk fejenként 50-150 ezer forintot tud a nyaralásra fordítani. Valamivel több, mint ötödük 150-300 ezer forintból oldja meg a nyaralását. Mindössze a válaszadók 6 százaléka költhet félmillió forintot idén egy kiruccanásra, minden 11. válaszadó pedig 500 ezernél is többet szán a vakációra.