A Nógrád megyei kisfesztivál nulladik napján a legmerészebb korán-érkezők két helyen táncolhattak hajnalig különböző dj-kre, majd csütörtöktől indult be mind a hat zenei helyszín. A fesztivál ékköve a tó, melynek partján egy lelátóról, vagy különböző stégekről hallgathatták a fesztiválozók a színes zenei felhozatalt.
A Pandora projekt, illetve Szalai Anna és Dorozsmai Gergő sanzon-hangulatú magyar nyelvű dalaikkal, egy szál zongorával az elsők között töltötték meg zenével a tópartot. Szalai Anna egyenesen a Bánkitó arca lett idén, majdnem minden este és egészen sokféle körülmények között lépett fel. Személyesebb, melankólikusabb hangulatú koncertje után pénteken vokálozott a Csaknekedkislánynak, ahol a “kőbányai Janis Joplinként” rózsaszín kezeslábasban jelent meg. Utolsó este saját karaoke-estet tartott a Keret színpadon, Karaokey néven, mely során minden szégyent félretéve, beclubmatézve ordíthatott popdalokat a lelkes résztvevő. Tószínpados, Dorozsmai Gergős felállásukat a négy nap egyik legemlékezetesebb bandája követte, a koreai Blaming tiger, akik kilencen performatív elemekkel vegyített k-pop show-t nyomtak, ezzel egészen speciális hangulatot teremtve a sok búslakodó magyar zenekar között. A szöuli energiák pillanatok alatt bevonták a közönséget, színjáték-szerű jelenetsorok, közönségénekeltetés, szeretet-teli üzenet és visszataps is volt. A zavarbaejtő show egy ponton túl elemi erővel működni kezdett és rengeteg fesztiválozó ugrált a zenére. Csibészség volt a szervezők részéről meghívni őket, de a dolog valóban jól sült el, és látszólag a fellépők is hálásak voltak.
A nagyszínpadon első nap a rádióinkompatibilis Krúbi és a Bohemian Betyars csinálta a legnagyobb bulit - az elmaradó Ricsárdgír helyett a Felső tízezer ugrott be. A Bohemian történetének elején, mikor még mindössze négy-öt ember mozgolódott a koncertjeiken, már akkor is könnyen pogó-hangulatot teremtettek, sajnos ezen az estén teltháznál egy ájult fesztiválozót kellett kimenteni a tömegből, egy időre a zenekar is leállt, a közönség utat nyitott. Krúbi ezúttal se kímélte parlamentünk legfontosabb figuráit. A karizmatikus, szókimondó rapper combos rajongótábort tudhat magának. A második napon a Carson Coma, az Elefánt és az egyik legprofesszionálisabb magyar zenekar, a Freakin’ Disco töltötték ki a nagyszínpad műsorát. Aki színházra vágyott Bánkon, nézhetett Pass Andrea vagy Hegymegi-Kovács D. rendezést, kortárstáncot, illetve a TÁP színház különböző őrületeit, mint az Egyperces színház, vagy a Minden rossz varieté. Ez utóbbi lényege és legfőbb küldetése, hogy a két órás műsoridő alatt tényleg minden rossz legyen, ami előadható. Volt Elvis-jelmez, gyenge viccek, fejszámolás, antiszínház. Felszabaditólag hatott az éjfél és hajnali kettő között ücsörgőknek. Az első két napon rövidfilmeket is vetítettek a Malter filmfesztivál válogatásában a Bánkgyöngye Panzió egyik hűvös előszobájában, napközben pedig beszélgetések, workshopok zajlottak a színházi sátornál. A zenei előadókat vizsgálva kidomborodott egy erős vonzalom a trashez, valami kicsit, valami jobban, mégis mintha minket magyarokat ez az ironikus, félamatőr hangvétel nyugtatna meg.
Volt Gecó és a Fa, Giliszta, a rapperek közül a pofátlanul őszinte Holi emelkedett ki, aki talán trashnek indult a maga műfajában, de egy történetmesélő impresszionista lett belőle, mára már sok lelkes rajongóval. A közönség soraiban a bő tizennyolc perc hosszú Roadmovie című számát is kívülről fújták, átélték az emberek, Hegyi Olivér pedig őszinte energiával hálálta meg. Dalainak markáns jellemzője a romantikus és közéleti szorongás, a kendőzetlen belső monológok, melyek személyességükkel könnyen kapcsolódnak a hallgatóhoz. A záróestén kórusos felállásban zenélt a Middlemist red, pszichedelikus, grandiózus hatást keltett zenéjük. Az egyik főelőadó, a török gyökerű Altin gün, akik budapesti fellépésüket kétszer halasztották idén és tavaly a járvány miatt, hatalmas bulit csináltak. A török népzenét sláger szintre emelő amszterdami formáció remek csúcspontja volt a négy napnak. Levezetett a szinten intenzív érzelmeket felmutató, rockot az elektronikus zenével ötvöző Analog Balaton. A Bánkitó ideális méretei, tágas terei és a vízpart miatt családias, tartalmas pandémia utáni fesztivál-élményt adott.
