EU-bővítés;Albánia;Észak-Macedónia;

2022-07-19 19:49:00

“Az EU-ba vezető úton nem fogják elveszíteni az identitásukat, egyikünk sem veszítette el”

Brüsszelben kedden megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások a huszonhét európai uniós tagállam, valamint Albánia és Észak-Macedónia között. 

A nyugat-balkáni tagjelöltek hosszú ideje vártak a hivatalos megbeszéléseket elindító kormányközi konferenciára, amit elsősorban Észak-Macedónia kétoldalú vitái késleltettek először Görögországgal, majd Bulgáriával. Mivel Brüsszel együtt kezeli Szkopje és Tirana pályázatát, a nézeteltérések mindkét ország előrehaladását megakasztották. Észak-Macedónia 2005 óta tagjelölt, 17 évet várt a tárgyaláskezdésre.

Az áttörés azután következett be, hogy az észak-macedón parlament jóváhagyta az ország Bulgáriával fennálló vitáját elsimító megállapodást. A konfliktus a volt jugoszláv köztársaság történelmének eltérő értelmezéséből és a nemzeti identitás bizonyos aspektusait övező nézeteltérésből eredt. A június végén leköszönt soros francia EU-elnökség által kidolgozott kompromisszumos javaslatot végül 68 szavazattal fogadta el a 120 tagú törvényhozás, miután az ellenzék kivonult a szavazásról.

Az Észak-Macedóniával tartott kormányközi konferencia nyitó ülésén elmondott beszédében Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője fontosnak tartotta, hogy szóljon az identitás-politikáról, amelyről hosszú ideje szenvedélyes viták folynak. “Az EU-ba vezető úton nem fogják elveszíteni az identitásukat, egyikünk sem veszítette el”, fejtette ki a szkopjei küldöttséghez fordulva.

A két tagjelöltre valószínűleg hosszú csatlakozási folyamat vár. Dimitar Kovačevski észak-macedón kormányfő kedden Brüsszelben azt jósolta, hogy országa 2030-ban válhat az Európai Unió tagjává, de az uniós vezetők tartózkodnak céldátum meghatározásától, és inkább azt hangsúlyozzák, hogy a nyugat-balkáni országoknak számos feltételt kell teljesíteniük a csatlakozásig. Várhelyi Olivér bővítési biztos közölte: az ütem a tagjelöltek felkészültségétől függ, de ha gyorsan teljesítik a követelményeket, akkor Brüsszel is kész lesz fokozni a tempót.

A tárgyalások mostani első szakaszában az Európai Bizottság átvilágítja a két ország jogszabályait minden egyes szakpolitikai területen, hogy megállapítsa, mennyire felkészültek a tagságra. Az átvilágítást követően kezdődhetnek meg a megbeszélések az egyes fejezetekről, amelyek megnyitásához és lezárásához is az EU27-ek egyhangú döntése szükséges. A jogállamiság helyzete az első dosszié, amelyről elkezdődnek a tárgyalások, és az utolsó, amelyről meg kell állapodni.

Az EU mind a hat nyugat-balkáni országnak felkínálta a tagság lehetőségét, közülük Montenegróval és Szerbiával évekkel ezelőtt megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, míg Bosznia-Hercegovina és Koszovó még a tagjelölti státuszra vár.