felvételi;

2022-07-23 07:00:00

Kevesebb az egyetemista, mélyponton a tanárképzés

Csökkent a felsőoktatásba bekerülők száma, a legtöbben a pedagógusképzésből tűntek el. A szakszervezet szerint ennek súlyos következményei lesznek.

Idén 73 805 jelentkezőt vettek fel egyetemre, mintegy kétezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban – derült ki a felvi.hu adataiból, amelyeket a felsőoktatási ponthatárok csütörtök esti kihirdetése után tettek közzé. Bár a felvett hallgatók száma valamelyest csökkent, nem a mostani az utóbbi tizenkét év legrosszabb felvételi eredménye: 2020-ban például alig több mint 68 ezer új hallgató került be egyetemekre. Az adatokból viszont jól látszik, hogy az Orbán-kormány 2012-2013-as években indult felsőoktatási intézkedései – többek között a forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, a ponthatárok emelése, az egyetemi szakok megszüntetése és összevonása – mindmáig éreztetik hatásukat. A sikeresen felvételizők száma folyamatosan 70-78 ezer között stagnál, miközben 2010-ben és 2011-ben még több mint 98 ezer diákot vettek fel. Vagyis tíz év alatt átlagosan 20-25 ezerrel csökkent az egyetemre bekerülők száma.

A legtöbben – 11 355-en – az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) jutottak be. A második legnépszerűbb egyetem a debreceni lett, itt 6502 elsőéves kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Nem sokkal maradt le a Budapesti Gazdasági Egyetem, ahová 6255 jelentkezőt vettek fel. A képzési területek tekintetében idén is gazdaságtudományi képzések voltak a legkelendőbbek, 17 387 új hallgató tanulhat ilyen szakokon. Ezt követik a műszaki képzések 8304 hallgatóval, a harmadik helyen pedig a bölcsészettudományok állnak, erre a képzési területre 8225 hallgatót vettek fel. Az egyik legkritikusabb terület a pedagógusképzés, a mintegy 12 ezer jelentkezőből csak 6449-et vettek fel, ami az elmúlt évek egyik legrosszabb eredménye ezen a területen. Tavaly 7327 hallgató jutott be a pedagógusképzésbe, amit szakmai és érdekvédelmi szervezetek már akkor is rendkívül alacsonynak találtak. Négy-öt éve még 17-18 ezren jelentkeztek erre a területre és 10-11 ezer körül volt a bejutók száma.

A felvételi eredmények még elszomorítóbbak, ha megnézzük, hogy a pedagógusképzésen belül az egyes szakokon hogyan alakult a felvettek aránya. Az ötéves osztatlan tanári képzésekre például csak 1458 hallgatót vettek fel országosan. Itt képzik elsősorban a közismereti, azaz például a magyart, történelmet, matematikát, biológiát, kémiát, fizikát, idegen nyelvet oktató tanárokat. Közülük a legtöbben, 640-en az ELTE tanárképzésében tanulhatnak tovább: 230-an angoltanárnak, 144-en történelemtanárnak, 123-an magyartanárnak készülnek. Ezzel szemben például a Pécsi Tudományegyetem angol-történelem tanári szakra már csak 12 jelentkezőt vettek fel, angol-magyar és történelem-magyar szakra 11-et a felvi.hu adatai szerint. Hasonló a helyzet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tanárképzésein is.

Az óvodapedagógusok képzése sincs a legnépszerűbb szakok között, országosan 2233-an jelentkeztek óvónőnek, de csak 892 hallgatót vettek fel. Általános iskolai tanító szakra 1465-en adták be jelentkezésüket, közülük mindössze 533-an nyertek felvételt. Gyógypedagógusként 2729-en szerettek volna továbbtanulni, de csak 1491-en kezdhetik meg ilyen irányú tanulmányaikat. Általános pedagógiai szakra – ahol például iskolai pedagógiai asszisztenseket képeznek – csupán 332-en jelentkeztek és 111-en nyertek felvételt.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor katasztrofálisnak nevezte a felvételi eredményeket a pedagógusképzésben. Mint mondta, annyi hallgatóval, amennyit most felvettek, még akkor sem lehetne pótolni a nyugdíjba vonulókat és a pályaelhagyókat, ha mindannyian diplomát szereznének. Ám ez nincs így, többen lemorzsolódnak a képzés során, s vannak, akik nem tanárnak mennek a diplomájukkal, de akik mégis, azok közül is többen két-három éven belül pályát módosítanak. A PSZ alelnöke szerint a fiatalok „beárazták” a szakmát, annyi pénzért, amennyit pályakezdőként kapnának – nettó 200-210 ezer forint – nem választják ezt a hivatást. Gosztonyi Gábor szerint sürgősen legalább 45 százalékos béremelésre lenne szükség az oktatásban, ezt követően pedig biztosítani kellene a fizetések értékállóságát. – Ha a kormány nem lép, hamarosan elérkezhetünk oda, hogy egyes iskolákban közmunkásokat küldenek majd be gyerekfelügyeletre – fogalmazott az érdekvédő.