Bár a kormány már a múlt szerdán bejelentette, hogy augusztus 1-től „az átlagos fogyasztás felett piaci szintre emelkedik a gáz és az áram lakossági ára”, most csütörtökön pedig ennek kapcsán részletszabályok, „gyakori kérdések” és nyilatkozatok is napvilágot láttak, egyelőre mégsem sikerült tisztázni azt az egyszerű kérdést sem, mi történik, ha egy háztartási havi gáz- vagy áramfogyasztása átlép valamiféle átlagot. A kérdés nem lényegtelen. A kormánykommunikáció által változatlanul a rezsicsökkentés megvédése irányába tett lépésként beállított rezsicsökkentés csökkentése valójában kőkemény lakossági energiaáremelés, ami eleve több százezer forinttal dobhatja meg a családok éves kiadásait. Ráadásul a kormány szerint a lépés "csak" a hazai háztartások negyedét érinti, amit a visszajelzések alapján sokan kétségbe vonnak. Legalábbis eddig az olvasók közül, és a rokoni, baráti körből csak panaszkodó, számlanövekedések miatt aggódó bejelentések hangzottak el. További, hasonló nagyságrendű fenyegetést jelent ugyanakkor, ha nyáron a már néhány köbméteres, télen viszont a havi átlagként meghirdetett, 144 köbméter feletti gázfogyasztásra is a „piaciként” meghirdetett, hétszeres díjat számítják fel. A közzétett tájékoztatások erősen foghíjasak, zavarosak, az illetékesek nem vagy félreérthetően válaszolnak.
Kérdés, mi történik, ha egy fogyasztó az éves, 1729 köbméteres, illetve 2523 kilowattórás (kWh), rezsicsökkentett fogyasztási határokon belül marad ugyan, de valamely számítás szerinti, havi átlagot mégis túllép. A kormánytájékoztatók alapján arra lehetett következtetni, hogy 144 köbméteres, illetve 210 kWh-s havi fogyasztás felett minden lakossági fogyasztó piaci árat fizet. Ez a szerdai Magyar Közlöny tanúsága szerint gázfogyasztás esetén az átlag alatti fogyasztásra vonatkozó (egyszersmind jelenlegi), köbméterenként körülbelül 102 forint helyett 732 – októbertől 752 – forint lenne. Az áram esetében az átlagfogyasztás alatti – egyszersmind jelenlegi –, kWh-nként 36 forintos tarifa 70,1 forintra nőne. (Az éjszakai áram átlagfogyasztás feletti díja mintegy 23,1 forintról 62,9 forintra ugrik.) Mindemellett úgy a vonatkozó rendeletben, mint az állami energiaszolgáltatást végző MVM honlapján, legalábbis foghíjas közlések láttak napvilágot arról, mi a teendő, ha diktálunk, ha az előző évi fogyasztásunk átlaga alapján, havonta egyforma, avagy hőmérséklettől függően, hullámzó összegeket fizetünk.
Az MVM vonatkozó kérdésünkre tegnap annyit válaszolt, hogy olvassuk el a honlapjukat. E felvetésekre ugyanakkor nem leltünk ott se pontos választ. Igaz, egy kérdésre adott válaszuk szerint, "ha valaki diktálás alapján kérte az elszámolását, nyáron nyaralás miatt nem fogyaszt energiát és így a diktálás alapján kiállított számlájában nem jelenik meg fogyasztás, akkor az erre az időszakra eső kedvezmény mértéket nem veszíti el, azt később ki tudja használni az éves időszakon belül”. Ezt lényegében megerősítette egy, az energiaszolgáltatóhoz közeli forrásunk is. Eszerint diktálás, vagy hőmérsékletfüggő rész-számlázás esetén, egy alacsony gázfogyasztású hónapban a 144 köbméteres határ és a felhasznált mennyiség közötti különbség nem „vész el”, hanem a rá következő hónapban a kedvezmény határa ennyivel emelkedik. Amikor pedig jönnek a hidegek, és a havi fogyasztás esetleg a 144 köbméteres határ fölé emelkedik, a korábbi hónapokban felhalmozódott többlet terhére még az alacsonyabb, rezsicsökkentett díjakat számítják fel. Így értelemszerűen csak akkor indul a piaci számlázás, ha a melegebb hónapokban felhalmozódott fogyasztási „többlet” elapad. Ez havi, egyenletes rész-számlázás esetén nem áll, hisz akkor a fogyasztó minden hónapban fix mennyiséget vállal. Ha ugyanakkor bármely számlázási mód mellett egy adott hónapban túllépjük a hatósági ár havi, illetve halmozott mennyiségét, a többletre már a következő havi számlában megemelt tarifát számolnak fel. De még ezután is módosulhat az összeg, mégpedig a mérőállás évi egyszeri, szokásos – minden háztartás esetén egyedi időpontban esedékes –, személyes leolvasásán alapuló, éves elszámolás során. Ekkor eldől, hogy augusztus 1-je és a rá következő év július 31-e között többet fogyasztottunk-e 1729 köbméternél, illetve 2523 kWh-nál. Ha nem, ám év közben bármely ok miatt mégis piaci árat fizettünk, a szolgáltató azt visszatéríti. Ha túlléptük az éves határt, ám a többletet vagy annak egy részét a szolgáltató a megelőző egy év során mégsem számolta fel, akkor érkezik az – új árak alapján akár százezres nagyságrendűre is becsülhető – csekk.
A 24.hu-nak ugyanakkor az MVM ezzel ellentétesnek látszó tájékoztatást adott. Eszerint, ha gázfogyasztásunk az adott hónapban meghaladja a „fogyasztási jelleggörbe” szerint számított fogyasztási értéket, az éves elszámolószámlában már piaci árat számláznak. Míg ez a határ júliusban 13,9 köbméter, januárban már 335 köbméter, az év többi havában pedig – a hőmérséklettől függően - e két érték között ingadozik. Utóbbi esetben nyilván sokkal nagyobb az esély a magasabb számlára. Az MVM-től további pontosítást kértünk.
Azok a háztartások, amelyek a korábbi évek fogyasztása alapján, év közben becsült havi rész-számlát kapnak, nem kizárt, hogy most tömegesen állítják át éves fogyasztási becslésüket a hatósági áras plafonig. Ez alapesetben csak az évi egyszeri elszámolást követő egy hónapban tehető meg, ellenben akkor is, ha az éves leolvasásból magasabb átlagfogyasztás adódik. Ám az MVM-tájékoztatások szerint a cég a tarifaváltozás miatt a számlázásimód-változtatásra most mindenkinek lehetőséget biztosít. Egy ilyen lépés megtétele előtt mégis érdemes figyelembe venni, hogy ha az év során nem sikerül tartani a vállalt fogyasztást, az elszámoláskor megint csak hatalmas – akár több százezres, vagy netán milliós – rezsicsekk is érkezhet.
Bár változatlanul feszítő a kérdés, hogy a háztartások körülbelül mekkora többletkiadásra számíthatnak, eme – feltehetőleg nem véletlen - bizonytalanságok alapján ez egyelőre nehezen számítható. Becslések nyilvánvalóan számolhatók az alapján, hogy az előző, éves elszámolás során a háztartás túllépte-e, és ha igen, mennyivel az 1729 köbméteres, illetve 2523 kWh-s határt. Ha igen, akkor a különbséget gáz esetén 732-vel (illetve legalábbis egy negyed év erejéig 752-vel), nappali áramnál pedig 70,1-gyel, vezérelt esetén pedig 62,9-cel megszorozni. Segítséget jelenthetnek az MVM honlapjára felhelyezett díjszámlálók. A rendszer gáz esetén éves, áram esetén pedig havi fogyasztási becslést kér, és – számításaink szerint – mindennemű finomítás nélkül, az éves, illetve havi fogyasztási határt túllépő mennyiségre a megemelt díjakat számolja fel.
A kedvezményezett cégek díját is megemelték
Az egyetemes szolgáltatásra jogosult, de nem lakossági fogyasztó (mikrovállalkozás) 2022. augusztus 1-jétől gázt évi 1489 köbméterig, áramot pedig évi 4606 kWh-ig vásárolhat a rájuk vonatkozó (a lakosságénál magasabb) hatósági áron – derül ki az MVM honlapjáról. Efelett a kedvezményezett cégeknek is piaci árat kell fizetniük.
