A magyarok 91 százalékának az a véleménye, hogy a korrupció elterjedt az országban. Az uniós polgárok közül ennél csak a görögöknek (98 százalék), a ciprusiaknak (94 százalék) és a horvátoknak (94 százalék) lehangolóbb a véleménye hazája közállapotairól, míg az EU lakóinak átlagosan a 68 százaléka vélekedik hasonlóan. Amikor honfitársainktól megkérdezték, hogy az elmúlt három évben nőtt-e vagy csökkent a korrupció az országban, 61 százalékuk azt válaszolta, hogy nőtt, és csak hét százalékuk azt, hogy csökkent. Ez az EU átlagában 41, illetve 9 százalék volt. Mindez abból a közvélemény-kutatásból derül ki, amelyet az Európai Bizottság megrendelésére idén márciusban és áprilisban végeztek az Unió 27 tagállamában, valamivel több mint 26 ezer ember megkérdezésével.
Magyarországon és az EU országaiban a lakosságnak valamivel több mint a fele úgy véli, hogy a megvesztegetés és a hatalommal való visszaélés leginkább a politikai pártokra és a politikusokra jellemző, de rögtön utánuk következnek a köztisztviselők, akik építési engedélyeket adnak ki. Ez átlagosan 5 százalékpontos emelkedés a három évvel ezelőtt publikált Eurobarométer adataihoz képest. Figyelemre méltó azonban, hogy az uniós átlagtól eltérően (29 százalék) kiugróan sok magyar (46 százalék) tartja az egészségügyet is a korrupció melegágyának.
Az Eurobarométer külön fejezetben taglalja az ebben az ágazatban tapasztalható korrupciót. Megállapítja: az elmúlt egy évben 20 európaiból kevesebb mint egynek kellett az orvosi ellátásért fizetnie, illetve ajándékot vagy adományt adnia a hivatalos díjakon felül. Románia és Görögország az a két tagállam, ahol legalább kétszer ekkora a kenőpénzt fizetők aránya, míg Magyarország az uniós átlagon áll.
Amikor a közvélemény-kutatás résztvevőit megkérdezték, hogy szerintük elfogadható-e ajándékot adni, szívességet tenni vagy pénzt adni a közigazgatásban, illetve a közszolgálatban dolgozóknak valamilyen szolgáltatásért, nagyjából kétszer annyi magyar válaszolta, hogy igen, mint ahány uniós polgár.
Mint a felmérés megállapítja, Európa-szerte csökken azoknak a száma, akik elfogadhatatlannak tartják a korrupció valamilyen formáját: 2019-ben az emberek 69 százaléka volt ezen a véleményen, idén már csak 63 százaléka. Írországban, Luxemburgban és Portugáliában a lakosság több mint háromnegyede ítéli a korrupciót elfogadhatatlannak, míg Magyarországon 39, Csehországban 34 és Lettországban 30 százalék ez az arány, vagyis a 27-ek közül ebben a három tagállamban tolerálják az emberek a leginkább a jelenséget.
A lakosság 74 százaléka szerint az üzleti siker egyetlen módja Magyarországon, ha a vállalkozónak vannak politikai kapcsolatai. Ez az arány az EU-ban 53 százalék. A magyarok 83 százaléka azt gondolja, hogy az üzleti élet és a politika között eleve túl szoros a kapcsolat, és ebben csak hat százalékkal előzzük az uniós átlagot.
Az európaiak általában borúlátóan ítélik meg kormányuk korrupció elleni küzdelmét. Csak három ország van — Finnország, Luxemburg és Dánia —, ahol többen vannak azok, akik ezt a harcot hatékonynak ítélik, mint azok, akik nem. Magyarországon a polgárok 41 százaléka hathatósnak ítéli a kormány korrupcióellenes tevékenységét, ami 10 százalékkal jobb, mint az EU átlag.
Tíz európaiból kevesebb mint négyen gondolják úgy, hogy a korrupció elleni intézkedéseket pártatlanul és hátsó szándékok nélkül hozzák, illetve hogy a büntetőeljárások visszatartják az embereket korrupciótól. Tízből majdnem hét (69 százalék) uniós polgár egyetért azzal, hogy a magas szintű korrupciós ügyeket nem üldözik eléggé a hazájában. Hat tagállam van, ahol tízből legalább nyolcan gondolják így: Görögországban (88 százalék), Cipruson és Magyarországon (82 százalék), Szlovéniában (81 százalék), valamint Spanyolországban és Horvátországban (80 százalék).
