A pandémia miatt 2019 óta először készülhettek viszonylagos biztonságban külföldi utazásokra a brit vakációzók, így első ízben tapasztalhatták meg a saját bőrükön az átmeneti időszak után, 2021. január 1-jén ténylegesen életbe lépett Brexit hatásait. A nyári szabadság első hétvégéje teljes összeomlást produkált az autóval a kontinens felé hajtók körében. A káosz egyformán megtapasztalták azok, akik a kenti Folkestone-ból induló Eurotunnelen és akik legnagyobb kikötőből, Doverből kihajózó kompokon próbáltak átkelni. Kétségtelen, hogy az egyik felelős az autóutakat működtető hatóság, hiszen ugyanaz az M20-as pálya vezet mindkét átkelőhelyhez. A kamionok feltorlódása miatt viszont a személyautókat kisebb áteresztőképességű utakra terelték át, míg az M20 bizonyos sávjait teherautók parkolására használták fel. A problémákat egy súlyos autóbalesetis fokozta.
Hiába indultak időben útjukra a hét eleji rekord 40 fokos hőséget követően ismét tűrhető nyári melegben az autósok, olyan forgalmi dugóba keveredtek, hogy voltak, akik 21 óra elteltével értke révbe egy öt kilométeres szakaszon. A legtöbben sem itallal, sem étellel nem voltak felkészülve a várakozásra vagy biológiai szükségleteik elvégzésére. A közlekedés látványos kudarcának meghatározó oka, hogy az áruszállítók a kilépés óta bonyolult papírmunkára kényszerülnek, a bürokrácia pedig késlelteti az átkelést. A fennakadások másik forrása pedig, hogy a Brexit miatt neheztelő franciák nem állítottak be elég határőrt, a brit útlevelek lassú lepecsételése csak újabb értékes percektől fosztja meg a szabadságukra igyekvőket. Liz Truss külügyminiszter, a kormányfői tisztség egyik várományosa a francia ügyintézést "elfogadhatatlannak", a kalamajkát pedig "teljesen elkerülhetőnek" nevezte.
Hétfőre enyhült a kamionosokra-személyautósokra nehezedő nyomás, de a brit autóklub (AA) útpolitikai igazgatója a BBC-nek nyilatkozva az egész nyarat beárnyékoló jelenségként értékelte a történteket. Végeredményben a Brexit terhére írható körülmények nagyon szerencsétlen összejátszásáról van szó. A pandémiát megelőző szintet messze meghaladó igény alakult ki a La Manche-csatornán való átkelésre, hiszen munkaerőhiány miatt több repülőtér, köztük Heathrow és Gatwick is csökkentette kapacitását, százezerben korlátozva a légitársaságok által naponta szállítható utasok számát. Michael O'Leary, a Ryanair légitársaság vezérigazgatója sürgette a brit kormányt, hogy "gyakorlatias, a józan észre alapozó" politikával közelítse meg a poszt-Brexit állapotot, tegye lehetővé a jelenleginél több dolgozó foglalkoztatását a kontintentális Európából. Mint állítja, jelentkezők híján nem tudja brit állampolgárokkal pótolni a munkaerőhiányt, az EU-országokból verbuváltaknak viszont nem tud munkavállalási vízumot biztosítani. Egy, O'Leary szerint "bizarr" helyzet folytán előbb tud beutazási engedélyt szerezni egy marokkói állampolgár számára, akit utaskísérőként alkalmazna, mint egy portugál vagy szlovák fiatalnak. A kormány azt várja a vállalatoktól, hogy több pénzt fektessenek be brit munkaerő kiképzésébe, előrehaladási lehetőségeibe, illetve emeljék fel a fizetéseket. O'Leary viszont a bevándorlási politika számlájára írja az élelmiszeripari árak elszabadulását is, miután súlyos hiány van a termést leszedő munkásokból is.
