– Nyilván ez egy tudatos retorika elem volt, amelynek elsődleges célközönsége a Fidesz-tábor, esetlegesen a Mi Hazánk szavazói, valamint a táborok között még billegő, elbizonytalanodott „Jobbik-árvák”, a Jobbiktól eltávolodó törzsszavazók lehettek – értékelte lapunknak Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője Orbán Viktor tusványosi beszédének legnagyobb vihart kavaró kijelentéseit.
A miniszterelnök – miként arról a Népszava is beszámolt – közölte, hogy az európai és Európán kívülről érkező népek „kevert fajú világát” nem lehet párhuzamba állítani azzal a helyzettel, amikor Európán belül élő népek keverednek össze egymással. „Például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a magyarok nem akarnak „kevert fajúvá" válni.
Győri Lóránt szerint a migrációval, a „kevert fajtákkal” való ijesztgetés, a nyugat összeomlásáról szóló jóslás mind a szavazótábor összetartását, a Fidesz jelentette fizikai „biztonság” hangsúlyozását szolgálta. A jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére a miniszterelnök Magyarországot a béke, a relatív biztonság szigetének tüntette fel egy kaotikus világ közepette.
A „fajták keveredéséről” szóló szöveg – állapította meg a Polical Capital elemzője – egyértelműen a fehér fajelmélethez kapcsolódik: már az emberi „fajok” felvetése, „keveredése” a Hitler- és Szálasi-féle gondolatokat, ideológiát idézi meg eléggé egyértelműen,
legalábbis Európában és térségünkben. Ez nem talál majd jó visszhangra például Berlinben vagy Lengyelországban. Utóbbi második világháborús felosztását, Kelet-Közép-Európa szláv népességének leigázását Hitler a szláv, többek között az árja fajon kívül eső lengyel „alsóbbrendű emberek” (Untermensch) létével indokolta – emlékeztetett Győri Lóránt.
Ezzel együtt a külpolitikai üzenet kettős: szól egyrészt Orbán európai szélsőjobboldali szövetségeseihez, akikkel a Fidesz esetleg kitörhetne a jelenlegi izolált európai, európai parlamenti pozíciójából, továbbá az amerikai Republikánus Párt trumpista szárnyához, amely szintén rendkívül bevándorlóellenes szólamokat hangoztat, Orbánt egyik példaképének tekinti. Amerikai kontextusban – tette hozzá az elemző – a szöveg talán kevésbé rasszista, mivel ott a „race” kifejezést elsősorban az etnikum definiálására használják, és a „mixed-race” vagy „multiracial” kifejezést is alkalmazzák a statisztikai adatfelmérésekben. Mi azonban Európában élünk, ahol fajelmélettel decens politikus a második világháború óta nem lehet szalonképes.
– Az orbáni retorika különösen pikáns annak fényében, hogy egyébként az Európán kívüli Türk Tanácsban megfigyelői státusszal rendelkezünk – jegyezte meg Győri Lóránt. Magyarországon él Európa egyik nagy kínai kolóniája, bizonyos Európán kívüli népekkel stratégiai szövetségre törekszik a magyar kormány, például a bevándorlás lazításával. A beszéd mind fajelméletével, mind az orosz befolyási „övezetek”, egy új Jalta felvetésével
(egyezzen meg az Egyesült Államok és Oroszország Ukrajna felosztásáról) a XIX-XX. század gyarmati és faji korszakához való XXI. századi visszatérés szándékát idézi. Mindez nem csak elviekben, hanem a gyakorlatban is kivitelezhetetlen, morálisan pedig elfogadhatatlan.
Orbán Viktor ezzel a nézetével kiiratkozik az európai fősodrú, azon belül kereszténydemokrata politikából – hangsúlyozta Győri Lóránt.
Komoly aggodalmat keltett
Fontos szót emelnünk a magyar közélet félreérthető megnyilvánulásai ellen – a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közleménye szerint Heisler András, a Mazsihisz elnöke ezzel az indoklással kért találkozót a miniszterelnöktől. A Mazsihisz szerint a tusványosi beszéd komoly aggodalmat keltett a zsidó közösségben. Frölich Róbert országos főrabbi a közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy csak egyetlen faj él e földön: a Homo Sapiens Sapiens. „Ez a faj egy és oszthatatlan” – írta a főrabbi. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Neokohn.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy „kifejezetten szerencsétlen szóhasználat” fajokról és fajok keveredéséről beszélni. A Roma Parlament állásfoglalása, amelyet Horváth Aladár jegyez, a „fajvédő nyilasbeszéd” hatására arra szólított fel: „Ha harcolni akarsz a rezsim ellen, csatlakozz a civil, polgárjogi ellenálláshoz, ha biztonságban akarod tudni szeretteid, keress új otthont!”.
Kérdésünkre, hogyan minősíti a tusványosi beszéd idézett részleteit, Somogyi Zoltán szociológus kifejtette: „Ha jobb kedvemben vagyok, akkor azt mondom, hogy ilyen a XXI. századi magyar politika, és legyintek rá. Ha rosszabb kedvemben vagyok, akkor azt mondanám, a XX. század történelmét ismerő felelős döntéshozó ilyen módon nem beszél. Illetve: akár jó, akár rossz kedvemben vagyok, az azért eszembe jut, hogy el kell terelni a figyelmet a zsákutcás és hazug kormánypolitikáról”.
A miniszterelnöknek – folytatta Somogyi Zoltán – át kell értelmeznie a politikát abban, hogy az ne a rezsiemelésről és az egyéb megszorításokról szóljon. Átértelmezni pedig azzal lehet, ha elmondja, hogy az egész világ rosszul látja az univerzum problémáit, csak mi, magyarok látjuk jól. A probléma pedig nem napi és anyagi jellegű, hanem egy egész korszakot érintő civilizációs probléma, ahol a különböző kultúrák élet-halál harcot vívnak egymással. Ha ez az értelmezés Orbánnak sikerül, akkor ehhez képest szóra sem érdemes probléma lesz a fűtésszámla sokszorosára emelkedése, vagy az év közben az adómódosítással szétvert egzisztenciák ügye.
A beszéd esetleges következményeiről Somogyi Zoltán azt gondolja, minden azon múlik, hogy a „Nyugat” meg akar-e még állapodni a magyar kormánnyal. Nekünk választóként annak kell drukkolnunk, hogy akarjon, mert a most visszatartott európai pénzek nélkül összeomlik Magyarország. Az pedig nem az elmúlt évtizedben nagyon gazdaggá vált Orbán-hívő egy százalék számára lesz szörnyű, hanem annak a kilencvenkilenc százaléknak, amely kizárólag a szavazata miatt tehet a zsákutcás magyar politikáról, de aktívan nem volt részese ennek a folyamatnak.
Lapvisszhang: uszítások, összeesküvés-elméletek Tusványoson
Uszító beszédet mondott az Európai Unió ellen Orbán Viktor, jegyezte meg a Der Standard. A bécsi liberális lap emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnököt az osztrák fővárosban „várhatóan tárt karokkal fogadja” Karl Nehammer kancellár. A Der Standard, mint írta, „a jövőről szőtt víziókat”, ezek közé tartozik, hogy „2030-ra a Nyugat döntően meggyengül, az Egyesült Államok valódi válságot él át, az eurózónának óriási problémái lesznek”. A lap megjegyezte, „a jobboldali populista politikus láthatóan az ukrajnai háború, az energiaválság és a recesszió miatt próbálta bátorítani támogatóit. Nemrégiben részben fel kellett adnia a gáz- és villamosenergia-árak 2012 óta tartó befagyasztásának politikáját”.
A német Die Zeit azt emelte ki, hogy Orbán harcban látja magát a Nyugattal. A lap szerint a magyar kormányfő azzal vádolta a Nyugatot, hogy szankciókkal próbál „idegen értékeket” ráerőltetni országára. Mint a Die Zeit írta, a magyar kormányfő a Fidesz által szervezett rendezvényen összeesküvés-elméleteket terjesztett az Európai Unióról is. Azt mondta például, hogy "Brüsszelt" Soros György irányítja. R. T.
Kerestük Novák Katalint
Kérdést küldtünk a köztársasági elnöknek, szerettük volna megtudni, hogy Novák Katalin tartalmi szempontból és szóhasználatát tekintve egyetért-e a kormányfő tusványosi beszédének „fajokra” vonatkozó megállapításaival. Az államfő hivatala egyelőre nem reagált, így arról se kaptunk tájékoztatást, hogy mikor számíthatunk Novák Katalin válaszára.
