„Csak mi, magyarok látjuk jól az univerzum problémáit”

Orbán Viktor szeretné átértelmezni a politikát, hogy az ne a rezsiemelésről és az egyéb megszorításokról szóljon. A fajelméletet idéző orbáni retorika különösen pikáns annak fényében, hogy az Európán kívüli Türk Tanácsban megfigyelői státusszal rendelkezünk.

– Nyilván ez egy tudatos retorika elem volt, amelynek elsődleges célközönsége a Fidesz-tábor, esetlegesen a Mi Hazánk szavazói, valamint a táborok között még billegő, elbizonytalanodott „Jobbik-árvák”, a Jobbiktól eltávolodó törzsszavazók lehettek – értékelte lapunknak Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője Orbán Viktor tusványosi beszédének legnagyobb vihart kavaró kijelentéseit.

A miniszterelnök – miként arról a Népszava is beszámolt – közölte, hogy az európai és Európán kívülről érkező népek „kevert fajú világát” nem lehet párhuzamba állítani azzal a helyzettel, amikor Európán belül élő népek keverednek össze egymással. „Például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a magyarok nem akarnak „kevert fajúvá" válni.

Győri Lóránt szerint a migrációval, a „kevert fajtákkal” való ijesztgetés, a nyugat összeomlásáról szóló jóslás mind a szavazótábor összetartását, a Fidesz jelentette fizikai „biztonság” hangsúlyozását szolgálta. A jelenlegi gazdasági nehézségek ellenére a miniszterelnök Magyarországot a béke, a relatív biztonság szigetének tüntette fel egy kaotikus világ közepette.

legalábbis Európában és térségünkben. Ez nem talál majd jó visszhangra például Berlinben vagy Lengyelországban. Utóbbi második világháborús felosztását, Kelet-Közép-Európa szláv népességének leigázását Hitler a szláv, többek között az árja fajon kívül eső lengyel „alsóbbrendű emberek” (Untermensch) létével indokolta – emlékeztetett Győri Lóránt.

Ezzel együtt a külpolitikai üzenet kettős: szól egyrészt Orbán európai szélsőjobboldali szövetségeseihez, akikkel a Fidesz esetleg kitörhetne a jelenlegi izolált európai, európai parlamenti pozíciójából, továbbá az amerikai Republikánus Párt trumpista szárnyához, amely szintén rendkívül bevándorlóellenes szólamokat hangoztat, Orbánt egyik példaképének tekinti. Amerikai kontextusban – tette hozzá az elemző – a szöveg talán kevésbé rasszista, mivel ott a „race” kifejezést elsősorban az etnikum definiálására használják, és a „mixed-race” vagy „multiracial” kifejezést is alkalmazzák a statisztikai adatfelmérésekben. Mi azonban Európában élünk, ahol fajelmélettel decens politikus a második világháború óta nem lehet szalonképes.

– Az orbáni retorika különösen pikáns annak fényében, hogy egyébként az Európán kívüli Türk Tanácsban megfigyelői státusszal rendelkezünk – jegyezte meg Győri Lóránt. Magyarországon él Európa egyik nagy kínai kolóniája, bizonyos Európán kívüli népekkel stratégiai szövetségre törekszik a magyar kormány, például a bevándorlás lazításával. A beszéd mind fajelméletével, mind az orosz befolyási „övezetek”, egy új Jalta felvetésével

Orbán Viktor ezzel a nézetével kiiratkozik az európai fősodrú, azon belül kereszténydemokrata politikából – hangsúlyozta Győri Lóránt.

Kérdésünkre, hogyan minősíti a tusványosi beszéd idézett részleteit, Somogyi Zoltán szociológus kifejtette: „Ha jobb kedvemben vagyok, akkor azt mondom, hogy ilyen a XXI. századi magyar politika, és legyintek rá. Ha rosszabb kedvemben vagyok, akkor azt mondanám, a XX. század történelmét ismerő felelős döntéshozó ilyen módon nem beszél. Illetve: akár jó, akár rossz kedvemben vagyok, az azért eszembe jut, hogy el kell terelni a figyelmet a zsákutcás és hazug kormánypolitikáról”.

A miniszterelnöknek – folytatta Somogyi Zoltán – át kell értelmeznie a politikát abban, hogy az ne a rezsiemelésről és az egyéb megszorításokról szóljon. Átértelmezni pedig azzal lehet, ha elmondja, hogy az egész világ rosszul látja az univerzum problémáit, csak mi, magyarok látjuk jól. A probléma pedig nem napi és anyagi jellegű, hanem egy egész korszakot érintő civilizációs probléma, ahol a különböző kultúrák élet-halál harcot vívnak egymással. Ha ez az értelmezés Orbánnak sikerül, akkor ehhez képest szóra sem érdemes probléma lesz a fűtésszámla sokszorosára emelkedése, vagy az év közben az adómódosítással szétvert egzisztenciák ügye.

A beszéd esetleges következményeiről Somogyi Zoltán azt gondolja, minden azon múlik, hogy a „Nyugat” meg akar-e még állapodni a magyar kormánnyal. Nekünk választóként annak kell drukkolnunk, hogy akarjon, mert a most visszatartott európai pénzek nélkül összeomlik Magyarország. Az pedig nem az elmúlt évtizedben nagyon gazdaggá vált Orbán-hívő egy százalék számára lesz szörnyű, hanem annak a kilencvenkilenc százaléknak, amely kizárólag a szavazata miatt tehet a zsákutcás magyar politikáról, de aktívan nem volt részese ennek a folyamatnak.