Az Európai Unió az elmúlt években kibővítette eszköztárát az uniós értékek előmozdítására és védelmében. Jónéhány közösségi szintű akció és eljárás kifejezetten a romló magyarországi, illetve lengyelországi helyzet nyomán született.
Látva a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság megállíthatatlannak tűnő hanyatlását a két közép-európai tagállamban, valamint az antidemokratikus hatalomgyakorlás terjedését több uniós országban, számos politikus és szakértő kritizálta a brüsszeli intézményeket, amiért késve és bátortalanul reagáltak a fejleményekre. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem jogász professzora egy tanulmányában úgy fogalmazott: az EU eszköztára elég átfogó és kifinomult ahhoz, hogy megállítsa a demokratikus visszarendeződést, feltéve, hogy az eszközök teljes körét halogatás nélkül, határozottan és összehangoltan alkalmazza.
A különféle ajánlások és eljárások, amelyek a demokratikus normaszegések megelőzésére, kezelésére és szankcionálására szolgálnak, kiegészítik egymást és összekapcsolódnak az uniós döntéshozatalban. A jogállamiság helyzetéről szóló éves bizottsági országjelentések például megalapozzák az EU értékeinek védelmében indított szankciós eljárásokat, az országspecifikus ajánlások egy részének teljesítése pedig feltétele a járvány utáni helyreállítási terv jóváhagyásának. Az EU Szerződések az Európai Bizottságra (EB) testálják a közösségi szabályok betartásának ellenőrzését, míg a legsúlyosabb következményekkel járó büntetőintézkedések kiszabását általában a tagállamok képviselőiből álló döntéshozó fórumokra bízzák. Az Európai Parlamentnek (EP) kevesebb jogosítványa van a beavatkozásra és inkább nyomásgyakorlással élhet.
A EU szerződésbe foglalt értékek
• az emberi méltóság tiszteletben tartása,
• szabadság
• demokrácia
• egyenlőség
• jogállamiság
• emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása
• pluralizmus
• megkülönböztetés tilalma
• tolerancia
• igazságosság
• szolidaritás
• nők és a férfiak közötti egyenlőség
MEGELŐZŐ LÉPÉSEK
Országjelentések
Az Európai Bizottság 2020 óta éves jelentésekben értékeli a jogállamiság helyzetét a 27 tagországban. Négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a médiaszabadságot és -pluralizmust, a korrupció elleni harcot és a független intézmények helyzetét. A jelentések idén első alkalommal ajánlásokat is tartalmaztak. A beszámolókról rendszeres eszmecserét tartanak a tagállamok Európa-ügyi miniszterei és az EP képviselői, utóbbiak jelentésben is összegzik az álláspontjukat. A júliusban publikált idei magyar országjelentés mind a négy vizsgált területen komoly bírálatokat és rekordszámú ajánlást tartalmazott.
Országspecifikus ajánlások
Az uniós intézmények minden évben értékelik a tagállamok makrogazdasági és szociális helyzetét, és országspecifikus ajánlásokat fogalmaznak meg. Egy ideje vizsgálják az igazságszolgáltatási rendszer működését és a korrupció elleni harcot is, miután ezek hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre. Az Európai Bizottság az országspecifikus ajánlások meghatározott körének teljesítéséhez köti a járvány utáni helyreállítási terv elfogadását. A magyar kormánynak címzett javaslataiban évek óta felszólít a korrupcióellenes keret és a bíróságok függetlenségének megerősítésére, a döntéshozatal átláthatóságának javítására és a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjainak a felzárkóztatására.
Igazságügyi eredménytábla
Az Európai Bizottság minden évben összehasonlítható adatokat közöl a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségéről, minőségéről és hatékonyságáról. Idén megállapította, hogy Magyarországon a bírósági eljárások hatékonyak, jól halad a digitalizáció, ugyanakkor a közvélemény jelentős része szerint az igazságügyi rendszer nem mentes a politikai és gazdasági nyomásgyakorlástól. Az eredménytábla adatait rendszeresen felhasználják a jogállamiság helyzetéről szóló bizottsági és parlamenti jelentésekhez.
Helyreállítási terv
A járvány által megtépázott gazdaság helyreállítását szolgáló uniós támogatások lehívásához nemzeti tervet kell készíteni, amelynek jóváhagyását konkrét feltételekhez kötik Brüsszelben. Sok egyéb mellett, végre kell hajtani az országspecifikus ajánlások egy részét, amelyek Magyarország esetében főként a jogállamiság helyreállításához köthetők. Ilymódon a helyreállítási terv közvetve az EU jogállamisági eszköztárának része lett. A kormány tavaly nyár óta tárgyal az EB-vel az 5,8 milliárdos vissza nem térítendő támogatáshoz fűzött feltételek teljesítéséről.
VÁLASZOK A JOGSÉRTÉSEKRE
Kötelezettségszegési eljárás
Az eljárás egyedi, nem rendszerszintű jogállamisági problémák megoldására szolgál. Célja annak biztosítása, hogy a közösségi jogot nemzeti szinten helyesen alkalmazzák és tiszteletben tartsák. Ha a levélváltással kezdődő procedúra során a felek nem tudnak megegyezni, akkor a vitás ügy az EU Bírósága elé kerül. Az EB számos olyan kötelezettségszegési eljárást indított az elmúlt években Magyarországgal szemben, amelyek oka az uniós jog és értékek együttes megsértése volt. Ezek közé tartoztak a civil szervezetek megbélyegzéséről, a CEU eltávolításáról és a Klubrádió frekvenciájának megvonásáról hozott döntések. Az Európai Bizottság eddig minden ilyen pert megnyert a bíróságon az Orbán-kormánnyal szemben.
Hetes cikkelyes eljárás
Az eljárás az EU Szerződések hetes cikkelyéről kapta a nevét. Az EU-s értékek súlyos és rendszerszintű megsértésének kezelésére, illetve szankcionálására alkalmazzák. Szokás “atombombának” nevezni, mivel a lehető legsúlyosabb büntetéshez, a procedúra alá vont tagállam jogainak megvonásához vezethet.
Az eljárást megelőzheti intézményes párbeszéd az Európai Bizottság és az adott tagállam között. Ezt jogállami keretnek nevezik és szintén az EU eszköztásárnak a része. Az EB először Lengyelországgal szemben alkalmazta, miután az igazságszolgáltatás függetlenségét támadó kormányzati lépéseket tapasztalt.
A hetes cikkelyes eljárást az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy a tagállamok egyharmada kezdeményezheti, ha úgy ítéli meg, hogy egy országban súlyos veszélyben vannak a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállam. Eddig két esetben vetették be: 2017-ben Lengyelországgal szemben a biztosi testület, 2018-ban Magyarországgal szemben a parlament kezdeményezte az elhíresült Sargentini-jelentés elfogadásával. Ennek aktualizált változatáról szeptemberben szavaz az EP.
Az eljárás a miniszterekből álló EU Tanácsban zajlik és több szakaszból áll: eszmecserékkel, meghallgatásokkal kezdődik, és szankcióval, például a szavazati jog megvonásával végződhet. A kormányok egyelőre mindkét országgal párbeszédet folytatnak, még arra sem szánták el magukat, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a számukra.
Az első szakasz végén a tagállamok többsége határozatot hozhat arról, hogy az érintett országban fennáll az EU értékek súlyos megsértésének a veszélye. Ha a célba vett kormány ezután sem orvosolja a problémákat, akkor az állam- és kormányfőkből álló testület egyhangúan megállapíthatja, hogy az uniós értékek már nem csak veszélyben vannak, hanem súlyosan sérülnek is. E döntés alapján a miniszterek tanácsa minősített többséggel kiszabhatja a büntetést.
Jogállamisági feltételességi eljárás
A jogállamisági arzenál legfrissebb darabja 2021. január elseje óta hatályos. A hetes cikkelyes eljárással szemben nem az EU értékeinek rendszerszintű megsértése esetén alkalmazható, hanem csak akkor, ha a normaszegések bizonyíthatóan sértik a közösség pénzügyi érdekeit. Idetartozik például, ha a brüsszeli pénzekkel elkövetett magas szintű korrupciós ügyek következetesen büntetlenek maradnak egy tagállamban. Magyarország az első és eddig egyetlen ország, amellyel szemben elindították az eljárást, amely pénzmegvonással végződhet. Az áprilisban kezdődött folyamat lassan a döntési szakaszba ér: mint a Népszava elsőként beszámolt róla, az Európai Bizottság július 20-ikán konkrét pénzügyi szankciókat kilátásba helyező levelet küldött Budapestre, amelyben egy hónapot adott a kormánynak az aggodalmait kielégítő válaszra. Szeptemberre kiderülhet, hogy Magyarország megússza-e a pénzbüntetést vagy zárolják EU-s támogatásainak bizonyos szét. A döntés a tagállamok tárcavezetőinek kezében van, akik minősített többséggel határozhatnak a szankcióról.
