Négy év alatt szinte semmit sem változtatott az Orbán-kormány a demokrácia és a választás szabályain annak érdekében, hogy azok kiegyensúlyozottabbak legyenek. Így lehet összefoglalni azt a véglegesített jelentést, amelyet péntek délután adott ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) az áprilisi választásról.
A szervezet szakértői missziója február 24-én kezdte meg budapesti munkáját; több, mint kétszáz nemzetközi megfigyelő dolgozott az április 3-i választás és népszavazás idején Magyarországon. Jelentésük az ebben az időszakban tapasztaltakat foglalta össze.
Megállapították, hogy a választást és a népszavazást az állami szervek „jól adminisztrálták és szakszerűen irányították”, de nem voltak meg az egyenlő versenyfeltételek. Ahogy négy évvel ezelőtt, most is jelezték, hogy a kampány hangneme erősen negatív volt, illetve, hogy a Fidesz és az Orbán-kormány kampánya között rengeteg volt az átfedés. A szöveg külön kitér arra, hogy az átláthatósággal és a kampányfinanszírozással kapcsolatban már korábban is fogalmaztak meg kritikát és azóta sem történt semmi változás – ez pedig a kormánykoalíciónak kedvezett. Ugyancsak megállapították, hogy
főleg vidéken a helyi polgármesterek és a kormányzathoz köthető személyek nyomást gyakoroltak a szavazókra, hogy ne menjenek el az ellenzéki rendezvényekre, és korlátozták az ellenzéki kampányt is.
Felhívták a figyelmet, hogy az általuk nyomon követett híradásokban elfogultságot, a kiegyensúlyozottság hiányát tapasztalták. Mivel sem a média nem tájékoztatott kiegyensúlyozottan és a főbb jelöltek se vitáztak, mindez jelentősen korlátozta a választók lehetőségét arra, hogy tájékozottan döntsenek. A választási bizottságok és a bíróságok számos vitás választási ügyet bíráltak el, ám nem nyújtottak hatékony jogorvoslatot. Külön megemlítették a jelentés készítői, hogy nagyon kevés nő indult jelöltként és vett részt a kampányban, kevesebb mint az összes jelölt 20 százaléka. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a kampányban a cigányokat több esetben negatív színben tüntették fel, stigmatizálták őket.
A népszavazással kapcsolatban a jelentés kitért arra: a referendum jogi kerete nem garantálja az egyenlő esélyeket a kampányolásra. A választókat nem tájékoztatták objektív és kiegyensúlyozott módon sem a felkínált választási lehetőségekről, sem azok kötelező erejéről.
A magyarok úgy szavazhattak a sokak által homofóbnak mondott „gyerekvédelmi törvényről”, hogy az már érvényben volt.
Az sem világos, hogy a népszavazásnak milyen jogi következményei lettek.
A megfigyelt szavazóhelyiségek túlnyomó többségében pozitívan értékelték a választási folyamat valamennyi szakaszát, és kevés eljárási problémát és jogsértést észleltek. A dokumentumban úgy fogalmaznak, 2020-ban ugyan történt változás a választási rendszerben, de
a fő kritikákra nem érkezett reakció. A jelentés sok esetben kifogásolja, hogy a magyar kormány nem vizsgálta felül a négy évvel ezelőtti javaslataikat. Példaként hozták erre a választókerületek határainak önkényes kijelölését:
az EBESZ szerint a választókerületek között annyira egyenlőtlen a szavazóeloszlás, hogy akár 33 százalékos eltérést is mutatkozhat két körzet létszáma között. Ez pedig megkérdőjelezi a szavazategyenlőség elvét.
A varsói székhelyű hivatal a négy évvel ezelőtti parlamenti választások után 26 ajánlást tett a magyarországi hatóságoknak, hogy a voksolás lebonyolítását összhangba hozzák a nemzetközi vállalásaikkal és kötelezettségeikkel; idén már 30 ajánlást fogalmaztak meg.
