– Egyetlen idősotthon bezárása sem szerepel a főváros terveiben, hiszen ezekből nemhogy kevesebbre, de a jelenleginél jóval többre lenne szükség. Amíg tudunk fűteni és világítani, illetve lesz, aki bemegy dolgozni, addig nyitva tarjuk ezeket az intézményeket - válaszolta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszava kérdésére. A politikus ugyanakkor nem tagadta, hogy a rohamosan növekvő működési kiadások előteremtéséhez új források után kell nézniük.
Az augusztus végi közgyűlésen tárgyalják az idei fővárosi költségvetés újabb módosítását, amelyben jelenleg egyelten olyan verzió se szerepel, amely szociális intézmények bezárásáról szól.
Várhatóan más területekről fognak pénzt átcsoportosítani a szociális ellátások működtetésére. Egyelőre a főváros energiaracionalizálási intézkedései sem érintik az idősellátást, így az otthonokban sem a hűtést, sem a fűtést nem kell visszavenni. A városvezetés ezzel együtt is reméli, hogy a szociális intézmények fenntartói számíthatnak állami kompenzációra a most létrehozott rezsivédelmi alapból.
Mint arról a Népszava elsőként beszámolt, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete és a Szociális Szakmai Szövetség nyílt levélben hívta fel a kormány figyelmét, hogy ősszel bezárási hullám kezdődhet a szociális intézményekben. Ezek ugyanis közületi nagyfogyasztónak számítanak, így a megemelkedő áram és gázszámlák kigazdálkodhatatlanok, miközben az ágazat helyzetét a kata-módosítás és az étkeztetés drasztikusan emelkedő költségei is nehezítik. A változtatások a kisebb ellátóknál már idén év végéig is több milliós, a nagyobb intézményeknél több tízmillió forintos költségvetési hiányt generálnak.
A működési költség növekedése a fővárosi intézményekre halmozottan igaz. A júniusi adatok szerint az egy férőhelyre számított önköltség az előző évhez képest az idősotthonokban esetében 15,5 százalékkal nőtt. De a költségolló az utolsó, 2018-as térítési díjemelés óta még látványosabban kinyílt.
A főváros által működtett idősotthonok egy ellátottra jutó működési kiadása 2018-ban még évi 3,1 millió forint volt, ami 2020-ban a koronavírus járvány hatására 4,6 millióra ugrott, az idén pedig már 5,2 millió forintos kiadással számolt a városvezetés. Erre rakódnak most rá az azóta bejelentett újabb kormányzati intézkedések hatásai.
Az infláció, a rezsiárak megugrása már a nyár elején több területen is díjemelésre kényszerítette a fővárosi önkormányzatot. Az idősotthonok ellátási térítési díja 10 százalékkal nőtt, ami még mindig jócskán elmarad az állami, az egyházi és nonprofit cégek által működtetett intézmények térítési díjaitól. A főváros által fenntartott idősotthonokban átlagosan napi 3300 forint a térítési díj fejenként, míg az állami intézményeknél 3 803 forint, az egyházi szolgáltatóknál 6 023 forint a nonprofit szervezeteknél pedig 6 598 forint. A főváros erre figyelemmel az idei évtől kezdve minden évben az állami nyugdíjemelés mértékével emeli a díjat. Kiss Ambrus főpolgármester a közgyűlési vitában hangsúlyozta: az idősotthoni díjfizetésnél létezik egy „üvegplafon”, az ellátásért a nyugdíj legfeljebb 80 százalékát kérhetik el az önkormányzati otthonok. A fővárosi intézményekben élők 20-25 százaléka már most elérte ezt a maximumot. A térítési díjak emelése havi 33 millióval növeli a fővárosi bevételt idén.
