– A rossebet sem érdekli a vonalkód, elég nekem a forgalmi – foglalta össze tömören ellenőrzési mechanizmusukat az M7-es sztráda egyik benzinkútjának dolgozója. – Szombat óta elvileg le kellene olvasni minden forgalmit, de nézzen körül, kinek van erre ideje? Ha megtenném, öt kilométeres sor állna.
Így csak úgy nyolcvan autó várt tankolásra, jellemzően türelmesen. Az autósok szerint ennyi belefér cserébe a hatósági árért, ugyanis Szlovéniában és Horvátországban is jóval mélyebben bele kellene nyúlniuk a pénztárcájukba. (Előbbiben a benzin 640, a dízel 670, a horvátoknál 650, illetve 740 forint). A várakozók között akadtak kisteherautók is, nekik már a teljes árat ki kellett fizetniük, de találtunk vagy fél tucat, a tengerpartra készülő családot, akik céges autóval indultak nyaralni. Őket megnyugtatta a tőlünk kapott információ, hogy a pénztárnál csak a forgalmi színét nézik, illetve kipillantva az ablakon a kocsi fajtáját: ha láthatón személykocsi, nem ellenőrzik a tulajdonost.
– Hülyeség ez a szabályozás, hiszen beindítja a feketepiacot
– vélekedett a budapesti Faragó Botond, aki az Isztriára indult. – Régebben az ukrán határnál volt divat a benzinturizmusnak becézett csempészet, s nem lennék meglepve, ha most országos jelenséggé válna, hogy a magánautós naponta annyit tankol, amennyit csak tud, aztán átfejtik céges kocsikba.
Egy másik, a 7-es főút menti benzinkútnál egyelőre nem tapasztaltak ilyen tankolási kilengést, de szintén elképzelhetőnek tartották, hiszen komoly megélhetési forrás lehet.
– Egy százassal olcsóbban adja el az üzemanyagot. Egy hatvan literes tankból kihoz 55 litert, a benzint 600-ért, a dízelt 650 adja el, s mindenki nyer – számolgatott a benzinkutas. – Az eladó alkalmanként 6-7 ezer forintot, a vevő pedig 5-6 ezret. S arra nincs rendelet, hogy megakadályozzuk, ha valaki akár tizenötször tölti tele a magánautóját. Egy céges Ford Transit sofőrje szerint viszont ez csak azoknak éri meg, akiknek belefér, hogy ne számolják el az áfát, hiszen így nem lesz számla a tankolásról a céges kocsikhoz. „Azt viszont nem értem, ha nekem nem jár a hatósági áras benzin, akkor a taxis miért tankolhat olcsóbban. Illetve értem, rettegnek az újabb taxisblokádtól” – tette hozzá.
A rendelet szerint a magánszemélyek és a taxisok mellett a mezőgazdasági vállalkozók is rögzített áron tankolhatnak, ám gazdákkal beszélgetve kiderült: a hivatalos kommunikáció ismét csak csúsztat.
– Ha elmegyek a benzinkúthoz, valóban 480-ért kapom a dízelt, ha viszont tartályban elszállítom, akkor már teljes áras – mondta Tamás, aki a Balatontól délre gazdálkodik családi birtokán. – És amikor munka van a földön, nem fér bele, hogy 25 kilométerre elguruljak a kombájnnal a legközelebbi kúthoz, mert akkor alsó hangon három órára ki kell venni az aratásból. Marad tehát a tartályos megoldás, ami viszont már ezer literenként több, mint negyedmillióval drágább.
– A közeli, 5-10 kilométerre lévő településekről még eljönnek traktorral, sőt, volt, hogy kombájnnal is, utóbbi éppen be tud tolatni a nagyobbik kútoszlophoz – mondta Koczor András, a hetesi benzinkút tulajdonosa. – Messzebbről már nem éri meg, egyrészt a fogyasztás, másfelől az időkiesés miatt. Az ilyen gazdáknak szállítunk, ezer literes tartállyal, persze piaci áron. Illetve a régi kuncsaftoknak adnak kedvezményt, 80-100 forintot literenként, így mindkét fél jól jár. A kutas így is keres a szállítótól 480 forintért kapott üzemanyagon literenként nyolcvan forintot, a gazdáknak pedig nem kell a Moltól rendelniük teljes áron a naftát.
– Ez talán az első olyan rendelet a novemberi benzinárstop óta, ami végre nem tolt ki a kutasokkal – jegyezte meg Koczor András. – Eddig csak nyeltük a veszteséget, most viszont már ismét van haszon az üzemanyagon.
Arra persze kíváncsi leszek, mennyien veszik komolyan, hogy le kell olvasni a vonalkódot: az elején erre csak a Mol-kutak voltak felkészülve, nem véletlen, hogy szombaton, amikor életbe lépett a rendelet, egy csomó nagy kút bezárt. Nekik azóta már él a rendszerük, a kis magánkutaknál viszont ez hosszabb idő lesz: nálunk is szabadságon van az informatikus, aki hozzá tudja adni ezt a funkciót a rendszerhez, addig marad a forgalmiban a tulajdonos ellenőrzése. Ha cég, akkor a piaci árat számoljuk, hiába mondja, hogy nem kér számlát, mert magánútra tankol, elvileg nincs ilyen kibúvó – fogalmazott.
Egy másik somogyi kútnál viszont elfogadták az ilyesfajta magyarázkodást, azaz bemondásra lehetett fizetni. Más kérdés, hogy akadt olyan benzinkutas, aki szerint hamar ősellenséggé válnak a magánautósok, hiszen ők továbbra is csak veszteséget hoznak a töltőállomásoknak, így hamar megszűnik majd a forgalmik nagyvonalú kezelése: a kutak tulajdonosai rákényszerítik majd az alkalmazottakat, vegyék komolyan a céges autókat, s piaci áron engedjék csak tankolni őket.
– Amúgy szerintem, mire beáll a rendszer, illetve elkezdenének ügyeskedni a másnak tankolók, a NAV pedig belevetné magát az ellenőrzésekbe, megszüntetik a hatósági árat – vélekedett. – Elvileg októberig tart, de meglepődnék, ha szeptemberben nem lenne vége. Nincs elég üzemanyag, s a keresletet nagyban csökkentené, ha eltörölnék a 480-as árat. Lehet itt játszani a kurucot a kormány részéről, de ha nincs pénz, s pláne üzemanyag, akkor gyorsan kihátrálnak majd e mögül is. Ha a gázt meg a villanyt az emberekkel fizettetik meg, miért ne tennék ugyanezt a benzinnel vagy a dízellel is – fogalmazott.
„Úgyis csak pár hétig tart ez a bolondéria”
– Nem nézem, nem is érdekel – így fogalmazott az egyik nagy hálózat fővárosi benzinkútjának alkalmazottja arra a kérdésünkre, miből jön rá arra, hogy tényleg lakossági ügyfél akar benzint vásárolni, vagy céges autós vesz üzemanyagot számla nélkül. Ez múlt szombat óta nem mindegy, azóta csak magánszemélyek tankolhatnak 480 forintos „ársapkás” benzint, a céges járműveknek – becslések szerint 800 ezer jármű tartozik ide, ami a teljes állomány mintegy ötöde – piaci árat kell fizetnie.
A benzinkutakon, mint érdeklődésünkre elmondták, eleinte a forgalmi engedélyeket kéregették el a tankolóktól (szombat délig a személyautóknál azt kellett nézni, hogy magyar vagy külföldi rendszámú-e a jármű), ám az is eléggé „macera” volt. – Jellemzően a kasszánál derült ki, hogy a forgalmi kint van az autóban, akkor meg kellett várni, hogy kisétál a kedves ügyfél, addig meg állt a sor, főleg az utóbbi napokban – mondja az alkalmazott. Ráadásul előfordult veszekedés is, mivel olyan is akadt, aki lakosságiként a saját autójára kért számlát és nem tudta (ez nekik is csak később derült ki), hogy ha számlát kér, akkor lakossági vásárlóként is a céges piaci benzinárat kell megfizetnie. A gondokat csak tetézte, hogy a hőségben „le is rohadt” a forgalmi engedély vonalkódos leolvasója – tette hozzá.
Végül a főnöke jelezte, hogy ne erőltesse annyira az ellenőrizgetést, szerintük úgy is csak pár hétig tart ez a „bolondéria”, utána a kormány valami ürüggyel úgyis eltörli az olcsóbb lakossági árat is.
Ám nem mindenütt ilyen engedékenyek, bőven akad olyan benzinkút is, ahol szigorúan ellenőrzik a vonalkódot. Egy soroksári úthoz közeli kúton beszéltünk Dénessel, ő a vadgazdálkodásban dolgozik, így viszonylag sokat kell vezetnie. Átkozódik, mert nemrég veszítette el a forgalmiját. „Átlag tíz kútból kilenc helyen nem szolgálnak ki” – közölte lemondóan. „Hiába magyarázom a benzinkutasnak, hogy nem érdekem csalni, mivel akkor nem tudom leírni az üzemanyagot céges költségként, a legtöbb alkalmazott csak azt magyarázza, hogy a szabály az szabály.”
A benzinkút mellett beszélgettünk egy céges vásárlóval is. Ő az ügyvédi irodája terhére tartja az autóját. Bár elvileg át tudná íratnia a saját nevére, úgy vélekedett, hogy nem érné meg az ügyeskedés. „Ahogy számoltam az árkülönbözet, ha eddig 20 ezerért tankoltam, akkor innentől nagyjából 30-35 ezret kell kifizetnem” - kalkulál. Szerinte ha valami ügyeskedéssel a „lakossági” nyomott árat fizetné, azaz számla nélkül vásárolna, akkor a vállalkozásában nem tudná költségként elszámolni a fogyasztását, azaz ahhoz, hogy osztalékot vehessen ki, az üzemanyaghoz hasonló mértékű költséget kellene valahogy kimutatnia, (netán számlát vásárolnia), ami viszont rizikós, ráadásul nagyjából ugyanott lenne, mintha most cégesként kifizeti az emelt árat.
A legtöbb fővárosi benzinkúton nem érzékeltek nagy torlódásokat az utóbbi napokban. Szerintük a hétvégi roham a szokásos magyar reflex része volt. Az pedig a benzinkutasnak kihívás, hogy innentől megoldja, hogy ne legyen túl sok lakossági vásárlója, mivel az továbbra is nettó veszteség számára. A legegyszerűbb megoldás az lesz, hogy korlátozzák az üzemanyagot, illetve a benzinársapkás termékek gyorsan „elfogynak” a kutakon, így „sajnos” csak a drágább termékek lesznek elérhetőek.
