fesztivál;zene;cigányság;

2022-08-05 10:25:00

Emelkedő csillagok – jön a Cigány Dal Napja

A Cigány Dal Napja egy vadonatúj magyar kezdeményezés – nemzetközi ambíciókkal. Az ötletgazdát, Rostás Mihály Mazsit kérdeztük a részletekről.

A Cigány Dal Napjának főszervezője Rostás Mihály Mazsi, aki az aktív muzsikálás (Romengo, MazsiMó–GipsyMó) mellett felesége, a Kossuth-díjas és Womex-életműdíjas, eddig több mint harminc országban koncertező Lakatos Mónika formációinak művészeti menedzsere. Több évtizedes tapasztalat birtokában hívta életre az új kezdeményezést, amelynek ihletője a Presser Gábor nevével fémjelzett, a kezdeti sikerek után sajnálatosan megszűnt Magyar Dal Napja volt.

Mazsi koncepciójának alapja, hogy a cigányság Európa egyik legszínesebb és leggazdagabb nemzetisége. Nincs még egy olyan népcsoport, amely az Európai Unió összes országában jelen volna, s ezáltal az egész európai közösségnek is nagyon fontos összetartó ereje. „Kultúránk félreismerhetetlenül magán hordozza a saját cigány jegyeket, de tükrözi az egyes, a cigánysággal kapcsolatba kerülő nemzetek jellemvonásait is. A spanyol flamenco szenvedélyes és elegáns világától a szerbiai rezesbandák sodró lendületéig képes átölelni egész Európát; hirdetve a romák szokásait, nyelvjárásait, megtörhetetlen életörömét. A mi kultúránk egyik legékesebb része az, ami a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta; olyan gyümölcsöket teremve, mint az éttermi cigányzene, a hagyományos oláh cigány muzsika és tánc, a vonós magyar népzene vagy éppen a magyar roma jazz” – mondja Mazsi, aki a Cigány Dal Napját a legendás észak-macedón énekes és emberjogi aktivista, Esma Redžepova (1943–2016) születésének évfordulójához időzítette.

A budapesti programnak a Kobuci Kert ad otthont, ahol – a műfaji és stiláris változatosság jegyében – színpadra lép az ugyancsak Kossuth-díjas nótaénekes, Bangó Margit; a hagyományos beás cigányzenét képviselő Kanizsa Csillagai, valamint Lakatos Mónika, a Romengo és vendégei. Színpadon lesz még Szinetár Dóra énekesnő-színésznő, Roby Lakatos világhírű prímás és Fekete Bori népdalénekes, aki egyúttal az est háziasszonya. Csatlakozott a kezdeményezéshez a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyecsed, amely nemcsak Mazsi szülővárosa, de egyúttal az oláh cigány zenekultúrának is fontos centruma, s ahol Kovács Lajos polgármester első szóra a projekt mellé állt.

A másik vidéki helyszín az ugyancsak a mátészalkai járásban található Vaja város, ahol Tisza Sándor polgármester is nagy nyitottsággal, szeretettel fogadta az ötletet. Nagyecseden az Amaro Trajo, a Nagyecsedi gyöngyszemek és a Karaván Família, míg Vaján a Harmónia Folk Band és a Ham Ko Ham ad koncertet. A programok megvalósulását nagy mértékben segítette Kaszap Attila, a Kobuci Kert vezetője, illetve Balogh Szilvia, a negyecsedi Vazdune Cherhaja Emelkedő Csillagok Roma Nők Egyesületének elnöke.

Az új rendezvény idén Magyarországon indul, de fontos cél, hogy a későbbiekben Európa számos országára, városára kiterjedjen. Ebben partner lehet a Nemzetközi Cigányzenei Hálózat (Gipsy Music Network), akik révén már többen kifejezték együttműködési szándékukat. Mazsi szerint reális cél, hogy 2023-ban már valóban nemzetközi esemény lesz a Cigány Dal Napja. Komoly szellemi energiát szabadítana fel, ha Indiától Andalúziáig, a szintó népcsoporttól az oláh cigányságig mindenki részt tudna venni a programban – minél szélesebb körben megismertetve az emberekkel a cigányzene sokszínűségét. Mert „bár a világban élő cigányság sorsa hasonló, ugyanaz fáj, ugyanaz okoz örömöt és kudarcot, de közben teljesen más hatások érik a mai cigányságot, mint az őseinket. Igyekszünk megtartani a gyökereket, de a környezet nagy hatással van a kultúránkra, a zenei fejlődésünkre is. Nagyon sok érték rejlik a 21. századi cigányzenében, és szívből remélem, hogy partnereink segítségével világszerte még jobban megismerik és megszeretik a cigányzenét.”

A Cigány Dal Napja. 2022. augusztus 8. Budapest (Kobuci Kert), Nagyecsed, Vaja