– Nem az a kérdés, mire használják majd, hanem, hogy minek épül bármi ide – legyintett egy balatonmáriafürdői ingatlantulajdonos a marcali kormányhivatal építésügyi osztályának képviselőjének. A hivatalnok röviden azt magyarázta el, azért tartanak ismét helyszíni szemlét, mert a zagytéri szabadstrand mellé, közvetlenül a tópartra, a nádas szomszédságába tervezett, helyi szinten hatalmas és tájidegen apartmanház beruházója a két, elutasított engedélykérelem után harmadszor is benyújtotta a szükséges terveket és papírokat a hatósághoz.
Mint arról lapunkban az év elején beszámoltunk, a hivatalos szlogen szerint a nyugalom szigeteként emlegetett Balatonmáriafürdőn komoly felháborodást és tiltakozást váltott ki, hogy kiderült: a keskeny utcákról megközelíthető szabadstrand mellé, a nádas szomszédságába, közvetlenül a tópartra 73 lakásos apartmanházat tervez építeni a győri Balaton Coast Kft. A helyiek és a nyaralók attól tartanak, hogy a megnövekedett forgalom miatt elveszne az eddig csendes üdülőövezeti jelleg, ráadásul a környezet és a tó is megsínylené a fejlesztést. Az aHangon indított petíciót több, mint 12 ezren írták alá, ami jelezte, hogy a bő nyolcszáz lelkes településen élők mellett a nyaralótulajdonosok sem támogatják a terveket.
– Nem konkrétan ezzel az épülettel van gondunk, hanem egyáltalán a terület beépítésével – magyarázta az egyik tiltakozó helybéli. – Nézzen körül, ez igazából olyan, mint egy közpark.
A területet negyven éve még nádas borította, a környező nyaralók tulajdonosai egy keskeny lejárón át juthattak le egy apró öbölbe. A közeli, 1969-ben épített hajóállomás kőgátja miatt azonban egy bő évtized alatt elmocsarasodott a partszakasz, amelyet feltöltöttek. A tómeder úgy száz méterrel beljebb szorult, s a rendszerváltás óta eltelt évtizedek során családias szabadstrand alakult ki a 2,5 hektáros területen. Ennek nagyjából ötödét a kilencvenes években az önkormányzat biztosítékként bevitte egy projektbe, ami azonban elbukott, a valamivel több, mint 5000 négyzetméteres területet elvitte az egyik bank, amely később értékesítette. Évekkel ezelőtt 130-150 millióért hirdették, ám a gazdasági válság után nem akadt rá vevő, nemrégiben azonban gazdára talált: helyi forrásaink szerint 250-300 millió forintért.
Az önkormányzat anno megpróbálta elejét venni, hogy valamilyen gigaberuházás valósuljon meg a területen, a rendezési terv és helyi építési szabályzat szerint a beépíthetőség 30 százalék, a beépíthető magasság 7,5 méter, s csak szálláshelyszolgáltató épületet lehet felhúzni. A Balaton Coast – amely a település központjában is aktív, apartmanházzá alakítják az egykori Hotel Máriát, s mellé, egy egykori minisztériumi üdülő területére is hasonló épületben gondolkodnak – háromszintes, a legmagasabb pontján 12,5 méteres épületet tervez a partra – a beépítési korlát ugyanis átlagérték, vagyis egy nagy, nyitott földszinti terasszal ellensúlyozni lehet az épület átlagnál magasabb szintjeit. Az első két engedélyezési kérelmüket elutasította a marcali építési hatóság, ugyanis kiderült, a cégnél elszámolták magukat, nem vették figyelembe, hogy a teraszok területe is beleszámít az egyes ingatlanrészekbe, s így a lakóingatlanok területe nagyobb lett, mint az üdülőké. Vagyis lakóépületnek számítana a beruházás, ami viszont itt nem engedélyezett. Ezért most, ahogyan a helyszíni szemlén kiderült, csökkentették a szolgálati lakások számát, növelték az apartmanokét, ami miatt új engedélyezési eljárás indult.
– Most kettővel kevesebb szálláshelyre adtak be kérelmet, 25 szolgálati lakásra és 46 apartmanra – tájékoztatta az egybegyűlteket az építési hatóság képviselője. – A beépítési paraméterek, illetve az épületmagasság azonban nem változott.
Az is kiderült, hogy a helyiek utolsó reménye az építésügy, hiszen a vízügy, a környezetvédelem, az útügy és a népegészségügy már megadta a hozzájárulását az építkezéshez.
Aminek megkezdése előtt a Nyugati-övcsatorna melletti utcát és a területre vezető Bárdos sétányt is alkalmassá kellene tenni a nehézjárművek számára, mert jelenleg alkalmatlanok az ilyen forgalomra. A csatornaparti utcát elvileg kétsávossá szélesítenék és komoly alapot kapna, ehhez azonban telekrész-kisajátításokra lenne szükség, amelyeket természetesen bőszen elleneznek az érintett ingatlantulajdonosok. Akik attól is félnek, hogy a terheléstől az út egyszerűen beszakadna a csatornába.
Mindezt azonban csak egymás között, illetve az építési hatóság képviselőjével vitathatták meg, az önkormányzattól ugyanis senki sem érkezett meg a szemlére.
– Mondjuk, legalább rendőrök sincsenek – jegyezte meg az egyik tiltakozó. Arra utalt: a legutóbbi bejáráson ott állt végig a járőrautó a fák alatt.
Az is kiderült, hogy az önkormányzat állásfoglalása szerint a tervezett épület megfelel a településkép védelméről szóló előírásoknak – ezzel kapcsolatban Galácz György polgármester lapunknak már korábban elmondta: behatároltak a lehetőségeik, mivel a projektet magánterületre tervezik, a település csak a helyi rendelkezések betartását követelheti meg. Az engedélyezési eljárásba nem tudnak beleszólni, a településképpel kapcsolatosan sem akadt olyan indok, amire hivatkozva elutasíthatták volna a tervező kérelmét. A helyiek így már csak az építési hatóságban bíznak, s az is kiderült, ha ezt az engedélyt megkapja a beruházó, bíróságon támadják meg a határozatot.
Tihanyban közbeszólt a zöldhatóság
Természetvédelmi területen akarnak építeni lakókomplexumot Tihanyban, ám ott a zöldhatóság egyelőre megtagadta az engedélyeket – erről az Átlátszó számolt be. A településen – a rév közelében – egy három épületből álló, háromszintes lakókomplexumot és hotelt akartak építeni, de a beruházás a helyiek ellenállásába ütközött. A Veszprém Megyei Kormányhivatal pedig úgy döntött, megakasztják a beruházás engedélyeztetését, mivel az épületek nem illenek bele a tihanyi tájba. Emellett úgy látták, hogy a beruházás valós veszélyt jelent a tájjelleg sérülése.
