áram;gáz;gázár;áramár;rezsicsökkentés;

- Megcáfolta az Orbán-kormányt a magyar közműhatóság, valóban Oroszország emeli a gáz árát

A közműhivatal is úgy véli, azért szöktek az égbe a nyersanyag piaci tarifái, mert az oroszok visszafogják európai szállításaikat. Orbán Viktor és kormánya inkább a „háborút” és az EU „elhibázott szankciós politikáját” okolják, amire Vlagyimir Putyin úgymond csak reagált.

Júniusban az orosz gázszállítások visszafogása nyomán megugró tőzsdei gázárak miatt nőttek a piaci villamosenergia-árak – állapítja meg havi jelentésében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A másnapi árak a hónap első két hetében még a megawattóránként 150-250 eurós - számításunk szerint kilowattóránként 60-100 forintos - sávban mozogtak. Az orosz gázszállítások csökkentése után az ár 367 euróra - kilowattóránként közel 150 forintra - is felment. (Viszonyításképp: a rezsicsökkentett lakossági tarifában ugyanezt a tételt a legutóbbi, júliusi adatok szerint még mintegy 5 forinton tartották nyilván.)

A szakhatóság megállapítása azért szembeötlő, mert bár az Orbán-kormány gyakorta vezeti vissza – helyesen - a megugró hazai inflációt, így a mostani lakossági rezsiemelést is a nemzetközi piaci gázárugrásra, annak felelőseként soha nem említi a Kremlt, illetve az Európába irányuló orosz gázszállítások mesterséges fékezését, ehelyett divat köreikben a „háborút”, illetve az „elhibázott európai szankciós politikát” kárhoztatni. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a szombati, „rendkívüli” Kormányinfón az ennek magyarázatát firtató kérdésünkre azt válaszolta, azért okolják a háborút a gázáremelkedésért, mert az oroszok a háború miatti uniós kereskedelmi korlátozások miatt fogták vissza a szállításaikat. Ezt cáfolni látszó felvetésünkre, miszerint szakértők állítják, a háborút több mint fél évvel megelőző, tavalyi gázáremelkedés mögött is Oroszország kínálatszűkítő lépései húzódtak meg,

a kancelláriaminiszter felhívta a figyelmet, a nyersanyag tőzsdéjén akkor még csak két-háromszoros drágulást mértek, amely szorzó a háború kitörése után nyolc-tízszeresre ugrott. A tények egyébként ezt is cáfolják. 

Tavaly decemberben az irányadó holland tőzsde megawattóránként átlag 115 eurón állt, ami a 2020. májusi érték 23-szorosa és aminél az idei átlag - az aggasztó kiugrások ellenére - egyelőre alacsonyabb. (A jelek szerint mindenesetre az Orbán-kormány a továbbiakban sem kívánja érvrendszerébe ültetni azokat a mértékadó szakmai megállapításokat, miszerint az Európának oly sok gondot okozó gázáremelkedés fő oka az orosz szállítások elmaradása.)

Az öt legnagyobb – a német, a francia, az angol, az olasz és a spanyol – piac összesített felhasználása júniusban 1,8 százalékkal elmaradt a 2021 azonos időszakában mérttől – folytatja elemzésében a MEKH. Bár a térség áramtermelése csak 0,7 százalékkal csökkent, ezen belül az atomerőművek 23 százalékos visszaesést mutattak; helyüket főképp szén- és gázblokkok vették át. Bár a hazai felhasználás éves összevetésben 3,5 százalékkal mérséklődött, a hónap szélsőségesen meleg utolsó napjai ugrásszerű emelkedést mutatnak. Magyarországon 6 százalékkal kevesebb egység másfél százalékkal több áramot állított elő. A megújulók – lényegében a napelemek – termelése májushoz képest 17 százalékkal ugrott.

Megváltozott az infláció természete. A boltokban ma már szinte napi rendszerességgel írják át az árakat.