Augusztus 19-re tűzték ki a montenegrói parlament rendkívüli ülését, miután az előző parlamenti választás után ellenzékbe szorult, s a Milo Djukanovic elnök áldal fémjelzett Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS), a szociáldemokrata-liberális, SDP-LP, a szintén szociáldemokrata SD, valamint az albán kisebbséget képviselő DUA frakciói bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kabinettel szemben. Az ok a szerb ortodox egyházzal kötött alapegyezmény aláírása, amelyre szerda délelőtt, közlésük szerint titokban került sor. „Ahelyett, hogy a kormány az országgyűlés támogatására támaszkodott volna az uniós csatlakozás reményével, és élne a tagság lehetőségével, a kormány más prioritásokat választott. Abazovicban nem lehet megbízni, felelőtlenül viselkedett, és olyan emberként, aki nem méltó a miniszterelnöki posztra” – hangoztatta Danijel Zivkovic, a DPS képviselője a párt rendkívüli ülésén. Draginja Vuksanovic Stankovic, az SDP parlamenti képviselője azt mondta, hogy a "leköszönő miniszterelnök" károkat okozott Montenegrónak, és ideiglenesen megállította az EU-ba vezető utat. „Ez a kormány bukik, Abazovic befejezte politikai pályafutását. Az új kormány jogi eljárást kezdeményez a szerb pravoszláv egyházzal kötött szerződés felbontására, mert annak rendelkezései ellentétesek az alkotmánnyal és a törvényekkel” – mondta.
Montenegró, függetlenül attól, hogy NATO-tagállamról beszélünk, mintha még mindig kelet és nyugat között lebegne. A 2019-es választáson évtizedek után sikerült leváltani a Djukanovic által fémjelzett, amúgy az országot nyugat felé orientáló DPS-t és Zdravko Krivokapic lett a miniszterelnök. Kabinetjét liberális, az uniós integrációt preferáló pártok épp úgy támogatták, mint a szerbbarát Demokrata Front. Csakhogy idén áprilisban megbuktatták a kormányát, a DF kikerült a kabinetből, viszont a DPS jelezte, kívülről támogatja Dritan Abazovic kabinetjét. Ez megfelelt Djukanovic államfő érdekeinek, hiszen kikerültek a kormányból a radikálisan szerbbarát erők.
Ugyan Abazovic mintha kötélen táncolt volna, hiszen nem rendelkezett stabil háttérrel a parlamentben, a DPS ellenállására fittyet hányva úgy döntött, megállapodást köt a szerb ortodox egyházzal. Ez rendkívül kényes kérdés Montenegróban.
A vallásszabadságról szóló, előző, még a DPS-többségű parlament által elfogadott törvény korbácsolta fel igazán a kedélyeket az országban, 2019 végét és 2020 első felét teljes mértékben a szerb ortodox egyház híveinek egyre népesebb tüntetései határozták meg. A törvény előírta, hogy az 1918 előtt épített minden olyan egyházi létesítmény, templom, kolostor állami vagyonba száll át, amelyről az egyház nem tudja bizonyítani a tulajdonjogát. Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy valamennyi építmény az államé lett volna. Az új hatalmi többség módosította a jogszabályt. Csakhogy még az egyházhoz közel állónak és szerbbarátnak tartott Zdravko Krivokapic kormányával sem sikerült lezárni az alapszerződésről szóló tárgyalásokat. Utóbbi hagyta meghiúsulni a 2021 májusában bejelentett aláírást. Az Abazovic vezette kisebbségi kormány újrakezdte a tárgyalásokat a szerb ortodox egyházzal. A társadalom megosztottsága azonban mindennél láthatóbbá vált a montenegrói függetlenség 2006-os elnyerése óta. Montenegró lakosságának közel egyharmadát továbbra is a szerbség tagjai jelentik, de magukat montenegróinak vallók is vannak a szerb egyház hívei között.
A megállapodást múlt hét szerdáján írta alá Montenegró fővárosában, Podgoricában Porfirije belgrádi pátriárka és Dritan Abazovic. „Továbblépünk mindezen, a fő hangsúly ezután a jobb életszínvonalon lesz” – hangoztatta Abazovic. Porfirije pátriárka az aláírást követően honlapján közzétett beszédében hangsúlyozta, a szerb ortodox egyház nem követel semmilyen kiváltságot, hanem azt szeretné, ha úgy kezelnék, mint bármely más vallási közösséget. A montenegrói szerb egyház tiszteletben tartja az ország alkotmányát és törvényeit - mondta a pátriárka. Az egyház mindig a demokratikus és humánus társadalomért akar dolgozni, tette hozzá.
Az Abazovics és Porfirije pátriárka közötti tárgyalások utolsó fordulójára már június végén sor került Belgrádban. A szerb ortodox egyház zsinata ezt követően elfogadta a dokumentumot. Július 8-án a montenegrói kormány is többségi szavazattal megszavazta a megállapodást, annak ellenére, hogy a Szociáldemokrata Párt és a DPS, amelynek parlamenti támogatásától függ az Abazovic miniszterelnök vezette kisebbségi kormány, ellene szólalt fel.
A kormány vitájában, amelyet a televíziók akkoriban élőben közvetítettek, a szociáldemokraták azt kifogásolták, a megállapodás túl sok kiváltságot biztosít a szerb ortodox egyháznak. Az is elhangzott, a megállapodást nem a belgrádi székhelyű szerb ortodox egyház vezetésével, hanem a montenegrói szerb ortodox metropolita egyház képviselőivel kell megkötni. Azt is követelték, az elvi megállapodást jogi szakértők vizsgálják felül alkotmányossági szempontból.
Montenegróban két ortodox egyház létezik: a szerb pravoszláv és a sokkal kisebb montenegrói, amely függetlennek, autokefálnak tartja magát, de a világ ortodoxiája nem ismeri el.
Bár a DPS támogatásának megszűnése elviekben a kabinet bukását vetíti előre, ez mégsem biztos. Elképzelhető ugyanis, hogy a bizalmi szavazáson összefognak a kormányt eddig támogató és nem támogató szerbbarát pártok a kabinet fenntartása mellett, így jutalma Abazovicot a megállapodás megszületéséért. Így ismét megteremtenének egy a választások utánira hasonlító parlamenti többséget, ismét teljesen ellenzékbe szorítva a DPS-t.
Ugyanakkor a szerbbarát Demokratikus Front részéről azt állítják, ők előrehozott választást akarnak. A párt szerint augusztus végétől technokrata kormányt kell létrehozni, amely megteremti a feltéteeit egy előrehozott országgyűlési- és elnökválasztásnak.
