A koronavírus elleni mRNS emlékeztető vakcinák szinte teljes egészében helyreállítják az alapimmunizációval kialakított korábbi védettséget – derül ki két magyar tanulmányból. A HUN-VE (Hungarian Vaccine Effectiveness Study) elnevezésű kutatócsoport által jegyzett jelentéseket a Frontiers tudományos folyóiratcsalád egy lapja közölte néhány hete. Ez az újabb országos vizsgálat az alapimmunizálás, a harmadik és a negyedik emlékeztető oltás hatékonyságát vizsgálta az alfa, a delta- és az omikron-hullámhoz köthető halálozás megelőzésében.
A vizsgálat egyedi, mert a különböző oltások mixeléséről csak a Pfizer és az AstraZeneca esetében volt tudományos vizsgálat, most viszont hat oltóanyagot hasonlítottak össze.
A publikáció érdekessége, hogy Vokó Zoltán epidemiológus és más neves magyarországi szakemberek mellett a szerzők között szerepel Kásler Miklós onkológus, korábbi humánerőforrás-miniszter, Müller Cecília országos tiszti főorvos, valamint Szlávik János főorvos is.
– Aki eddig Sinopharmot vagy csak két oltást kapott, az azonnal menjen és kérje a harmadik, lehetőleg mRNS technológiával gyártott megerősítő vakcinát
– szűrte le a tanulságot lapunknak nyilatkozva Kemenesi Gábor virológus, akit arról kérdeztük, mi újat mondott neki ez a kutatás az eddig publikáltakhoz képest. Szerinte ezek egyértelműen bizonyították hazai terepen is, hogy a harmadik oltás nagyon fontos, mert az idő múlásával és az omikronnak is köszönhetően erősen gyengül a vakcina hatékonysága. Az is kiderült, hogy bár a negyedik oltás hatását csak nagyon kevés emberen tudták vizsgálni, egyértelmű volt a jótékony hatása, ugyanis akik azt is megkapták, csaknem biztosra vehették, hogy nem fognak a fertőzésbe belehalni.
A felmérés szerint jól teljesítettek az emlékeztető oltások, amelyekre azért van szükség, mert az alapimmunizáció után keletkező magas védettségi szint 120-180-240 nap után jelentősen csökken. Aki a delta-hullám idején már kapott emlékeztető oltást, annak közel 100 százalékig helyreállt a korábban szerzett védettsége.
Két kivétel volt csak: a Sinopharm és a Janssen vakcinája, amelyek ebben elmaradtak a többitől. Ha valaki harmadik oltásként is csak Sinopharmot kapott, úgy neki 55,3 százalékosra állt vissza a védettsége, a Janssennel pedig 86,8 százalékosra. Mindebből az is következik, hogy a Sinopharmmal oltottaknak megerősítő oltásként ajánlott valamelyik mRNS vakcinát, azaz Pfizert vagy a Modernát kérniük. (E héten jelezte a kormányzati koronavírus központ, hogy a Modernából már nincs sok beadható adag.) Kemenesi Gábor megjegyezte:
– Az egy szégyenfolt, hogy miközben tudományos adatokkal igazolták egy hazai tanulmányban, hogy életmentő lehet a megerősítő oltás felvétele, mégsem látjuk óriásplakátokon egyszerűen elmagyarázva, hogy miért és mennyire fontos a harmadik dózis felvétele,
illetve bizonyos embereknek a negyedik is. Ez különösen azért érthetetlen, mert ezek az adatok nyilvánvalóan ismertek voltak Kásler Miklós egykori egészségügyért felelős miniszter és Müller Cecília országos tisztifőorvos előtt is, hiszen szerzőként jegyzik a tanulmányt.
A virológus hozzátette: sokszor hallja érvként, hogy valaki azért nem megy oltásra, mert úgy gondolja: az ő szervezete erős, és maga is legyűri a fertőzést. Ezzel az érveléssel az a baj – mondta –, hogy egy koronavírus fertőzött úgy tüsszentheti rá a buszon a vírust egy idő asszonyra, hogy az észre sem veszi, csak belehal, ráadásul továbbra sem ismertek teljesen a hosszútávú hatások. Kemenesi Gábor állította, a járvány biztosan nem ért véget,
az omikron-variáns okozta halálozási kockázat egyenértékű egy súlyosabb influenzáéval.
Az idősekre, krónikus betegséggel rendelkezőkre, például a cukorbetegekre továbbra is igen veszélyes ez a vírus. Sok olyan tanulmány is megjelent, ami azt bizonyítja, hogy a gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt az enyhe lefolyású covid is tud hosszú távú maradványtüneteket okozni. A probléma az ezzel a vírussal, hogy nagyon-nagyon sok embert elér és minden újabb fertőzés alkalom az újabb mutálódásra. – Próbáljuk kiismerni a vírust, hogy merre tart az evolúciója, s ebből azt látni, hogy az újabb és újabb mutánsok a semlegesítő antitestjeinket, a fertőzés elleni védelmünket próbálja kikerülni. Az eddigi összes variáns, ami felbukkant ebbe az irányba mutat. Azaz újra meg újra meg fogunk fertőződni, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy oltottak vagyunk vagy sem, mert az oltás, most már e tanulmánnyal is igazoltan, nagy százalékban megvéd a kórházba kerüléstől, illetve a halál ellen.
Hogyan nőtt a beadható vakcinák száma négyre
A koronavírus fertőzés ellen Magyarországon 2020 végén különböző vakcinákkal kezdték oltani a lakosságot. A 2021 első felében alkalmazott vakcinák hatékonyságáról már a múlt évben közölt adatokat a HUN-VE hazai kutatócsoport. Ez a tanulmány még csak 5 különböző vakcinatípus magas vagy nagyon magas hatékonyságáról számolt be a SARS-CoV-19 fertőzés és a Covid-19-hez kapcsolódó alfa-variáns okozta halálozás ellen. Időközben számos tanulmány a vakcina hatékonyságának csökkenését jelezte 6-9 hónappal az első két adag után. Ráadásul az alfa-variánst váltó új, fertőzőbb delta-változat (B.1.617.2) megjelenése 2021 második felében újabb járványhullámokhoz vezetett. Izraeli tudósok ajánlásaira különböző Covid-19 vakcinák emlékeztető dózisait adták be több országban is az embereknek. Magyarországon tavaly augusztustól javasolták a hatóságok, hogy azok, akiket 4 hónapnál régebben oltottak kérjenek emlékeztetőt. Tavaly év végén az új omicron variáns elérte Európát, ami 2022 elején a valaha volt legmagasabb napi fertőzési arányt produkálta, de a korábbiaknál kevesebbé bizonyult halálosnak. Időközben egyes országokban javasolták az emlékeztetőt, Magyarországon a negyedik oltást a teljes lakosság számára elérhetővé tették.
