A szabaddemokrata politikus azt közölte, ezzel több tízmillió ember helyzetét javítanák. A legfontosabb az úgynevezett hideg progresszió hatásának felszámolása.
Ez a jelenség a progresszív – a jövedelem emelkedésével nem csupán több pénzt, hanem a jövedelem nagyobb hányadát elvonó – adórendszerekre jellemző, és
akkor fordul elő, amikor az infláció ellensúlyozását szolgáló fizetésemelés miatt az adózó magasabb adósávba kerül. Ez azt jelenti, hogy fizetésének reálértéke valójában nem változik, mégis úgy kell adóznia, mintha többet keresne, azaz rejtett, lopakodó adóemelés történik,
ez pedig a Németországot is sújtó gazdasági nehézségek miatt elfogadhatatlan – húzta alá a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) vezetője.
A szociáldemokraták balszárnyához tartozó, úgynevezett parlamentáris baloldal (PL) szóvivője keményen elutasította a pénzügyminiszter terveit. Wiebke Esdar, a csoport szóvivője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak úgy fogalmazott, erre nem lát lehetőséget. – Fontosabbnak tartjuk a kis- és közepes jövedelműek tehermentesítését. Ezt további bevételekkel, például vagyonadóval vagy többletnyereségadóval, illetve az adósságfék felfüggesztésével lehet finanszírozni – hangoztatta. A parlamentáris baloldal „a terhek és a könnyítések kiegyensúlyozottságára” törekszik. A PL az SPD parlamenti képviselőcsoportjának legnagyobb csoportja.
Tízmilliárd eurós adócsökkentéssel akar küzdeni a német pénzügyminisztérium a válság ellenAz FDP viszont ellenzi az adósságfék enyhítését. Michael Theurer, az FDP parlamenti képviselője kifejtette, pártja azért küzd, hogy ne csak az ökológiai és társadalmi fenntarthatóságot vegyék figyelembe, hanem a gazdasági és pénzügyi fenntarthatóságot is. – Különösen az adósságfék enyhítéséről szóló kimondhatatlan viták fényében van erre sürgősen szükség. Mindig is világos volt, hogy ők másképp értelmezik a helyes költségvetési politikát, mint az FDP, s nem ragaszkodnak az adósságfékhez – tette hozzá, bírálva a két koalíciós partnert, az SPD-t és a Zöldeket.
A szabaddemokraták tehát ragaszkodnának terveikhez. A tárca úgy véli, hogy a javaslat végrehajtásával 48 millió adófizető helyzetén javítanának, nettó jövedelmük az idén havonta átlagosan 193 euróval emelkedne. Ráadásul az adómentes jövedelem határának módosítása – miszerint jövőre 285 euróval 10 632 euróra, 2024-től pedig további 300 euróval 10 932 euróra emelkedik az adómentességi határ, vagyis csak ezen összegek felett kellene csak jövedelemadót fizetni – csökkentené a bürokráciát, mert több mint 270 ezerrel emelkedne mindazok száma, akiknek egyáltalán nem kellene adóbevallást készíteniük.
A miniszter hangsúlyozta, főleg az alacsony jövedelműek helyzetén javítanának, a legtöbbet keresők esetében pedig nem egyenlítenék ki a hideg progresszió hatását, vagyis továbbra is évi 277 826 euró felett kellene a legmagasabb, 45 százalékos kulccsal adózni.
A koalíciós partnerek, az SPD és a Zöldek éppen a társadalmi szolidaritásra hivatkozva bírálták az FDP-s vezetésű tárca javaslatát, mindkét párt szakpolitikusai úgy vélték, a segítség nem oda érkezne, ahol a legnagyobb szükség van rá. A szociáldemokrata Achim Post ugyan helyes lépésnek nevezte, hogy könnyítéseket terveznek a németek számára, de úgy véli, a javaslattal éppen a magas jövedelműeknek segítenek leginkább. Ezen a részén javítani kell – hangoztatta.
Maga Olaf Scholz kancellár előremutatónak nevezte Christian Lindner javaslatait, de azt közölte, a legrászorultabbakat is segíteni kell.
Németországban az infláció az év első öt hónapjában folyamatosan emelkedett, májusban már 7,9 százalék volt, ami a legmagasabb az 1973-as olajválság óta. Csakhogy miközben Magyarországon egyre csak gyorsul az infláció Németországban júniusban 7,6 százalékra, júliusban pedig 7,5 százalékra mérséklődött, főleg a közlekedés költségeinek csökkentését szolgáló kormányzati intézkedések hatására.
Olaf Scholz nyomás alatt
Nemrégiben került nyilvánosságra, hogy az ügyészség több mint 214 800 eurót talált Johannes Kahrs, a hamburgi SPD volt parlamenti képviselőjének széfjében. Fejtörést okoz, hogy a pénznek köze van-e a hamburgi Cum-Ex adócsalási ügyhöz, és ha igen, akkor Olaf Scholz is érintett-e. A kancellár csütörtökön azt közölte, semmit sem tud az ügyről, amely még hamburgi polgármestersége idejere nyúlik vissza.
