oktatás;pedagógusok;nyugdíjas;visszafoglalkoztatás;bérmelés;

Nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával enyhítenék a tanárhiányt, de az Orbán-kormány hiába reméli, ez nem lesz elég

A kabinet szerint az idős tanárok visszafoglalkoztatása a megoldás a pedagógushiányra, a szakszervezet szerint viszont ezzel nem lehet megspórolni az érdemi fizetésemelést.

Már csak két hét van hátra tanévkezdésig, de még mindig rengeteg pedagógust keresnek az oktatási-nevelési intézmények.

A közszféra állásportálján kedd este több mint 1200 tanári álláshirdetést lehetett találni, emellett tanítókat is keresnek még (537 hirdetés), valamint az óvodapedagógus szóra rákeresve is 618 hirdetést dobott fel a rendszer. Több helyen hiány van gyógypedagógusból is, kedden 269 ilyen álláshirdetést lehetett találni. A valós pedagógushiány azonban ennél jóval magasabb lehet, hiszem számos üres álláshelyet meg sem hirdetnek. Az intézmények sok esetben a betöltetlen állások óraszámainak a többi pedagógus közötti szétosztásával, illetve helyettesítésekkel próbálják kezelni a helyzetet. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslése szerint mintegy 15,5 ezer pedagógus hiányozhat a rendszerből.

A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint a kormány beismerte, hogy tarthatatlan a pedagógushiány, szerinte ez áll amögött, hogy a kabinet június végén könnyített a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatásán: szeptembertől a közalkalmazotti jogviszony mellett is igénybe vehető a nyugdíj, igaz, csak egy évig. Vagyis aki a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább szeretne tanítani, vagy nyugdíjasként teljes állásban szeretne visszamenni iskolába dolgozni, ezt megteheti anélkül, hogy a nyugdíjáról le kellene mondania. Bár a döntés kiterjed például a szociális szférára, az egészségügyre is, Gulyás Gergely miniszter elismerte, hogy

a nyugdíjkorlát feloldása “a megoldás” a tanárhiányra.

A PSZ alelnöke szerint azonban ez messze van a megoldástól. Gosztonyi Gábor emlékeztetett, a kormány egy 2012-es határozattal írta elő, hogy aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, annak meg kell szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. Vagyis az idős pedagógusok nem taníthattak tovább közalkalmazottként, az iskolák legfeljebb óraadóként, megbízási szerződéssel tudták alkalmazni őket, kezdetben heti 10, majd a tanárhiány fokozódásával már heti 14 órában. A PSZ alelnöke szerint már ekkor látszott, hogy a kormány “hatalmas öngólt” lőtt az idős pedagógusok kényszernyugdíjazásával, ráadásul a rendelkezés diszkriminatív volt: csak az állami intézményekre vonatkozott, az egyházi, alapítványi iskolákra nem. Mindez jól látszik a nyugdíjas tanárok arányának alakulásán is.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által kiadott, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című kiadvány adatai szerint 2010 és 2013 között az összes közoktatási intézményben átlagosan 1,5 százalékról 0,5 százalékra csökkent a nyugdíjas tanárok aránya, 2020-ban pedig az iskolákban, óvodákban dolgozó tanárok nagyjából 1 százaléka volt nyugdíjas. Ám míg az állami vagy önkormányzati intézményekben gyakorlatilag már nem dolgoztak nyugdíjas tanárok, az egyházi és más fenntartású intézmények folyamatosan egyre több nyugdíjas pedagógust alkalmaztak. Például az egyházi és más fenntartású

óvodákban 6, az általános iskolákban 4, a szakképzésben 6-8, a gimnáziumokban pedig 3 százalékra nőtt a nyugdíjas tanárok aránya 2020-ra.

A PSZ alelnöke azonban nem számít arra, hogy a nyugdíjas pedagógusok nagy számban élnek majd az egy évre szóló visszafoglalkoztatás lehetőségével, különösen az állami oktatásban. Gosztonyi Gábor szerint bár lehetnek, akik anyagi okokból úgy döntenek, hogy teljes állásban vállalják a további munkát a nyugdíj mellett, a több mint 15 ezres pedagógushiányt velük nem lehet érdemben enyhíteni. Mint fogalmazott,

 a kormány ezzel az intézkedéssel nem tudja megspórolni a tisztességes, első lépésként legalább 45 százalékos bérrendezést, amivel fiatalokat is a pályára lehetne vonzani.

Azonnali intézkedéseket követel a Tanítanék Mozgalom

Még idén emeljék a diplomás átlagbér szintjére az oktatási dolgozók fizetését és állítsák vissza a tanárok sztrájkjogát - követeli Pintér Sándor belügyminiszternek és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak címzett levelében a Tanítanék Mozgalom. Felhívták a figyelmet a pedagógushiányra, ami nemcsak az iskolákat érinti: állítják, van olyan óvoda az országban, ahol közmunkások dolgoznak pedagógusok helyett. Miután egy kezdő óvodapedagógus bére bruttó 210 ezer forint, súlyos hiány van képzett szakemberekből. A kormány tervei szerint a pedagógusok fizetése leghamarabb 2028-ra érheti el a diplomás átlagbér 80 százalékát; jelenleg a pedagógusok ennek 60 százalékát keresik. 

Két nap, két állítás

Saját helyettes államtitkárának mondott ellent tegnap a Belügyminisztérium, amikor cáfolni igyekezett az iskolák téli fűtéséről a Népszavában közölt információt. A BM azt írta, hogy évtizedek óta az a szabály, hogy az oktatási épületekben legalább 20 Celsius-fokot szükséges tartani, ám ez nem jelenti azt, hogy többet ne lehetne. Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár viszont – a fel- és bejelentéseiről ismert Tényi István megkeresésére – azt közölte: ha a hőmérséklet eléri az említett szintet az intézmények termeiben, akkor „további fűtést nem szükséges biztosítani”.