A Washington Post cikksorozatot kezdett a héten, Út a háborúhoz címen, részleteket tárva fel arról, hogy az iraki és afganisztáni kudarc miatt megtépázott hitelű Egyesült Államoknak tavaly október óta milyen nehézségeket okozott meggyőzni szövetségeseit: küszöbön áll az Ukrajna elleni orosz invázió, valamint egységet kovácsolni az Oroszország elleni szankciók ügyében. A tekintélyes amerikai lap több tucat magas rangú amerikai, ukrán, európai és NATO-tisztviselővel készített interjúk alapján tálalja a kialakult globális válság diplomáciai előzményeit. Beszámol például arról, hogy novemberben Avril Haines, a Nemzeti Hírszerzés igazgatója részletesen tájékoztatta a NATO-tagországok nagyköveteit, de szavait csak Nagy-Britannia és a balti államok vették készpénznek. Berlin és Párizs az utolsó napokig azt hitte, Putyin elnököt sikerül eltántorítani tervétől. A cikkhez, amely szerint az ukrán vezetők kevesellték az átadott konkrét információkat, egy Zelenszkijjel készült videóinterjút is csatoltak, amelyben az ukrán elnök azzal magyarázza Kijev visszafogott reagálását, hogy ha pánikot keltenek a lakosság körében, az az oroszok gyors győzelmét eredményezte volna.
„Ha ellenőrzött az információ, akkor komolyan veszik a titkosszolgálatok jelzését, de ennek feltétele, hogy egymástól független három forrásnak meg kell erősítenie az értesülést – mondta a Népszavának Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. - Ebben az esetben ez hiányzott, még az Egyesült Államokban sem hitték el a háborús veszélyt. Joe Biden amerikai elnök is csak december környékén kezdte komolyan venni ezt az értesülést, amikor elindultak az orosz csapatmozgások.”
Tarjányi hozzátette: sarkítva fogalmazva, a balti államok – Észtország, Lettország, Litvánia – azért foglalkoztak a kezdetektől komolyan ezzel az értesüléssel, mert nekik gyakorlatilag nincs saját haderejük és a vészjelzések leadásával tudtak a NATO-tól segítséget kérni.
„Az amerikai titkosszolgálatok hitelét nagymértékben gyengítette az alig néhány hónappal korábbi, augusztusi történés, ami az amerikai titkosszolgálat egyik legnagyobb fiaskója volt: az az információ, hogy a NATO-csapatok nyugodtan kivonulhatnak Afganisztánból, a békét nem fenyegeti veszély. Miután elhagyták a békefenntartók a távol-keleti országot, napokon belül átvették a tálibok Kabulban a hatalmat” – emlékeztetett a szakember.
Lapunk írásban megkereste Nagy Zoltánt, Magyarország brüsszeli NATO-nagykövetét, azt kérdeztük, hogy részt vett-e azon a novemberi tanácskozáson, amelyen elhangzott az amerikai beszámoló, és mi a protokoll, kit kell tájékoztatnia az elhangzottakról. Kérdéseinkre lapzártánkig nem érkezett válasz.