diplomácia;Szíria;Törökország;

- Erdogan Aszad felé kacsingat

Fordulat Szíriában: a felkelők utolsó jelentős pártfogójának számító Törökország újabban barátságosabb hangnemben beszél a rezsimről. A török belpolitikai folyamatok arra késztetik Ankarát, hogy Damaszkuszhoz közeledjen.

Mint bábuk a sakktáblán, úgy érezhetik magukat az Északnyugat-Szíriát uraló, Törökország támogatta szír felkelők. A milíciák már hónapok óta Ankara utasítására várnak, hogy megkezdjék a hadműveleteket Tell Rifaat és Manbídzs elfoglalására. Recep Tayyip Erdogan török elnök májusban jelentette be, hogy küszöbön áll egy újabb offenzíva a térséget uraló kurd “terroristák”, a Népvédelmi Egységek (YPG) ellen, ám egyre valószínűtlenebb, hogy a török beavatkozás végül megindul. Ez azonban inkább rossz hír a szír lázadók számára: a háború szele ugyanis azért kerülheti el őket, mert utolsó jelentős pártfogójuk, Törökország a jelek szerint arra készül, hogy lepaktáljon legfőbb ellenségükkel, Bassár el-Aszad szír elnökkel.

Az ankarai kormány az elmúlt két hétben a korábbiaknál barátságosabb hangnemben beszélt a damaszkuszi rezsimről. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter például azt fejtegette, hogy Szíriában valahogy ki kell békíteni egymással a rezsimet és az ellenzéket, az ország egybentartásához pedig erős kormányzatra van szükség. A diplomáciai vezető azt is elárulta, hogy a török és a szír titkosszolgálatok nemrég újra felvették egymással kapcsolatot, ő maga pedig röviden társalgott Fejszál Mekdad szír külügyminiszterrel tavaly októberben, az el nem kötelezett országok belgrádi csúcstalálkozóján.

Cavusoglu nyilatkozata heves indulatokat szült a szír felkelők uralta területeken, tüntetések törtek ki, előfordult, hogy a feldühödött demonstrálók török zászlókat is égettek. Noha a tiltakozások jelentős tömegek mozgattak meg, ez aligha hatja meg a török kormányt, melyet belpolitikai tényezők is arra késztetnek, hogy közeledjen az Aszad-rezsimhez.

Törökország továbbra is súlyos inflációs nyomással néz szembe, a hivatalos adatok szerint júliusban a 80 százalékot súrolta a pénzromlás mértéke, melyet független szakértők viszont ennek a duplájára becsültek. A fokozódó gazdasági nehézségek közepette Erdogan és a kormányzó AKP tovább veszít népszerűségéből. Ezzel párhuzamosan a társadalmon belül növekszik az idegenellenesség, a csaknem 4 millió Törökországban tartózkodó szír menekülttel szembeni ellenszenv. A török ellenzék már évek óta azt hangoztatja, hogy Damaszkusszal kellene együttműködni ez ügyben. Habár kétséges, hogy ez valóban megoldást jelentene a menekültkérdésre, a török elnök a párbeszéd megindításával legalább egy kampánytémától megfoszthataná politikai ellenfeleit.

Nemzetbiztonsági szempontok is az enyhülés felé terelik a török-szír viszonyt. Ankara súlyos fenyegetésként tekint az Északkelet-Szíriát (arab milíciákkal közösen) ellenőrző YPG-re, amelyet a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet részének tart. A török vezetés 2018-ban egyszer már beavatkozott a szíriai kurd fegyveresek ellen, újabb offenzívára azonban nem került sor. Ebben szerepet játszik, hogy Törökország NATO-szövetségesei, köztük az Egyesült Államok partnerként tekint a YPG-re, valamint az, hogy az Aszad-rezsim külföldi szövetségesei, Irán és Oroszország is ellenzik a török hadműveleteket. Erdogan augusztus elején hiába utazott el Szocsiba, nem tudta rábírni az offenzíva támogatására Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki inkább a Damaszkusszal való együttműködést javasolta. A török kormány ezt követően változtatott az Aszad-rezsimmel kapcsolatos hangnemén.

A régió fejleményeinek tükrében korántsem lenne meglepő, ha Ankara és Damaszkusz újra felvenné a diplomáciai kapcsolatokat. Törökország az utóbbi időben békülékeny külpolitikát folytat, amelynek keretében Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Izraellel is helyreállította az elmérgesedett viszonyt. Eközben pedig Szíria elszigeteltsége is csökkenőben van, aminek leglátványosabb jele Aszad Abu Dzabiban tett márciusi hivatalos látogatása volt.

Áttörés akár a közeljövőben is bekövetkezhet a török-szír viszonyban. Cavusoglu kedden közölte, hogy Törökország hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Szíriával, nem támaszt előfeltételeket, de az egyeztetéseknek célirányosnak kell lennie. "Az országot meg kell tisztítani a terroristáktól, az embereknek vissza kell tudniuk térni" - nyilatkozta a Haber Global tévécsatornának a török külügyminiszter. A kapcsolatfelvételre akár a legfelsőbb szinteken is sor kerülhet: iráni sajtóértesülések szerint Erdogan és Aszad kétoldalú találkozót tarthat szeptember közepén Üzbegisztánban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozójának margóján.

Jevgenyij Rojzmant korábban brutális pénzbírságokkal próbálták befenyíteni, ezeket egyebek között tüntetésekért, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bírálata miatt szabták ki rá.