Oroszország Ukrajna elleni inváziója és a fokozódó Nyugat-ellenesség lerombolta azt a régóta létező európai feltételezést, amely szerint a kereskedelem erős alapot biztosít a hatalmas szomszéddal való tartós békéhez. Az uniós gazdaság jelentős része az olajra és a gázra épül, amelyet nagyrészt Oroszország szállított. Európa most abban a tarthatatlan helyzetben találja magát, hogy energiaellátásának jelentős hányadát tekintve erősen függ egy ellenséges és megbízhatatlan hatalomtól. Ezenfelül a konfliktus és az annak nyomán kivetett szankciók megakasztották számos nyersanyag – köztük fémek és élelmiszerek, valamint az olaj és a gáz – exportját, ami évtizedek óta nem látott magasságokba hajtja fel az inflációt.
Az EBB egyik nemrég elkészült tanulmányának várakozásai szerint 2022-ben a reálgazdaság növekedése jóval 3 százalék alá esik vissza az Európai Unióban, szemben az Európai Bizottság háború előtti 4 százalékos becslésével. A kereskedelem további zavarai vagy a fokozódó gazdasági szankciók recesszióba süllyeszthetik az európai gazdaságot. Mégis, bármennyire is nyugtalanítóvá válhat a helyzet az európai háztartások számára, mindez természetesen semmi ahhoz képest, amin Ukrajna megy keresztül. Ezért minden lehetséges segítséget meg kell adnunk az országnak, hogy támogassuk és – amikor eljön az ideje – újjáépítsük.
Az EBB nemrégiben Luganóban, az Ukrajna újjáépítéséről tartott konferencián bejelentette, hogy javaslatot tesz egy új pénzalapra, amelynek célja Ukrajna újjáépítésének támogatása az „EU-Ukrajna Gateway Trust Fund” elnevezésű alap formájában, amely az állami és a magánberuházások katalizátoraként szolgálna. Az alapba érkezhetnének hozzájárulások uniós tagállamoktól, valamint más országoktól és partnerektől, ami elősegítené az együttműködést, valamint a hatékony és eredményes alapkezelést.
Az eszköz heteken belül működőképes lehetne, és messzemenően igazodna az EU által előirányzott, Ukrajna újjáépítését célzó platformhoz. Olyan átfogó eszközről lenne szó, amely egyaránt magában foglal garanciákat, beruházási támogatásokat és technikai segítségnyújtást, előmozdítva a projektek minőségének javítását, majd pedig azok végrehajtását.
Sok szó esik arról, hogy miként biztosíthatnánk az energiaellátást a közelgő tél előtt, elkerülendő, hogy az európai háztartásoknak katasztrofális gazdasági és társadalmi következményekkel kelljen szembenézniük. A közép- és hosszabb távú megoldásokat azonban másfelé kell keresni, elszakadva a fosszilis tüzelőanyagoktól. Előbbre tekintve Európa saját érdekeit szolgálják azok a lépések, amelyeket meg kell tennie energiaellátásának biztosítása és az ilyen típusú jövőbeni sokkokkal szembeni védelme érdekében.
Ezek ugyanazok a lépések, amelyek az ajtónkon kopogtató másik globális válság, az éghajlatváltozás kezeléséhez is szükségesek. A holnap problémáinak megoldásához a világ nem érheti be a napjainkban rendelkezésére álló technológiával. Mindenhol be kell ruháznunk az ökoinnovációba, különösen a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatokban.
Ha a megfelelő döntéseket hozzuk meg, lehetőségeket kovácsolhatunk a kihívásokból. Az EU bankjánál jelenleg egy olyan ambiciózus válaszon dolgozunk, amely segít csökkenteni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és felpörgetni a zöld átállást. Ebben a pillanatban meggyőződésem, hogy mindkettőt képesek és kötelesek is vagyunk véghez vinni. Európa energiabiztonságát és stratégiai autonómiáját erősíteni fogja, ha csökkentjük fosszilis tüzelőanyagok a szén-dioxid kibocsátással járó felhasználását, és az innovatív, zöld és digitális technológiákba történő beruházás révén felgyorsítjuk gazdaságaink dekarbonizációját. Emellett ez segíteni fog minket klímacéljaink elérésében, és megteremti a fenntartható gazdasági növekedés alapjait. Stratégiai irányvonalunk újragondolása helyett az új geopolitikai helyzet arra ösztönöz minket, hogy még inkább ragaszkodjunk szakpolitikáinkhoz és gyorsítsuk azok végrehajtását.
Az európai zöld megállapodás óriási lépés a helyes irányba, de többet és gyorsabban kell beruháznunk, ha el akarjuk kerülni a katasztrofális éghajlatváltozást, és fel akarunk építeni egy erősebb, önállóbb és versenyképesebb gazdaságot. Oroszország ukrajnai háborúja csak még jelentősebbé és sürgetőbbé teszi ezt.
Egyetlen ország sem képes megállítani a szél fújását vagy a nap sugárzását. Egy megújuló energián alapuló energiarendszer szavatolná Európa energiabiztonságát és stratégiai autonómiáját.