(Az alábbi írás a Szabad Nép 1949. január 6-i számában jelent meg „Megmarad-e a meleg idő? – Rövid látogatás a Meteorológiai Intézetben” címmel. Az 1949-ből 2022-re meglehetősen pontos előrejelzést mutató, meteorológiai tárgyú cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével jósoljuk meg valószínűleg eléggé hosszú időre.)
– Milyen idő várható, kérem?
– Felszedjük a Petőfi-hidat?
– Itt a Beszkárt. Érdeklődünk, legyenek-e készenlétben a hóeltakarító részlegek?
A Meteorológiai Intézet Kitaibel Pál utcai központjában állandóan szól a telefon, felelnek az érdeklődésekre, adják a felvilágosítást. Hogyan készül az időjárás-jelentés, minek alapján hangzik a verdikt: ,,változó felhőzet, helyenként csapadék”?
A Meteorológiai Intézet nemzetközi szervezeti beosztásában éppen most történt változás. 1949. január 1-én lépett életbe az új nemzetközi meteorológiai egyezmény új chiffre-kulccsal, és a Lausanne-ban működő Nemzetközi Meteorológiai Központ Magyarországot a moszkvai meteorológiai részlegbe sorolta.
Naponta többször érkeznek külföldről a nemzetközi időjárási helyzetről számot adó jelentések. Ezek a hőmérsékletet, a légnyomást, a levegő nedvességtartalmát, a látótávolságot, a felhőzet alakját, mennyiségét, magasságát, szélességét és erősségét tartalmazzák. A jelentésekről térkép készül, erről a meteorológus megállapítja a nemzetközi időjárási helyzetképet, s ennek alapján vonja le a magyarországi időjárási helyzetre vonatkozó következtetést. A prognózis 90 százalékban biztos.
Magyarországon harminc állomásról jelentik rendszeresen az időjárási jelenségeket. Az intézet rádiófelvevő- és leadó készülékei külföldről ezer helyről kapnak és ezer helyre továbbítanak megszakítás nélkül éjféltől éjfélig percre pontosan beosztott időközökben adatokat.
A meteorológia tudománya a Szovjetunióban a legfejlettebb, mondják a magyar tudósok. A Szovjet Tudományos Akadémia elnöke, Vavilov, az idő előrejelzését a szovjet tudomány legfontosabb feladatai közé sorolja.
A Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetségében nincsen a mezőgazdaságnak egy ága sem, amelyben fel ne használnák az időelőrejelzést. De a mezőgazdaság, az állattenyésztés mellett a repülés, a szárazföldi- és vízi szállítás, az építészet, az erőművek és távvezetékek elhelyezésének kérdéseinél is állandóan figyelemmel kísérik és felhasználják e fontos tudományt. A hosszú időre – 6 héttől 3 hónapig terjedő előrejelzés – kísérleti, de fejlődő tudomány. Az elmúlt esztendőkkel való összehasonlítás statisztikai módszerén alapul.
Búcsúzóul megtudjuk, hogy január hó első felére a következő időjárás valószínű: ,,A szokatlan enyhülés, a meleg levegő uralkodik nemcsak hazánkban, hanem egész Európában. Ezzel szemben Skóciában, Angliában orkán, vihar dühöng. A valószínűség a meleg időjárás mellett szól, tavaly ilyenkor is hasonló volt az idő”.
– A valószínűség…! Bizonyosra nem vehető – mondják mosolyogva az intézet tudósai.