Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is a hübrisz-szindróma egyértelmű jeleit mutatja, ami hatalomban téves és erkölcstelen döntések sorához vezethet - derül ki egy, a PLOS One nemzetközi tudományos folyóiratban tegnap publikált magyar kutatás eredményeiből.
A hvg.hu által ismertetett kutatás Magyarország miniszterelnökeinek beszédeit vizsgálta 1998 és 2018 között, vagyis Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon beszédei kerültek górcső alá. Főbb megállapításait a Qubit még áprilisban közölte, a lapnak ekkor nyilatkoztak is a tanulmány szerzői: Magyari Lilla, a Stavangeri Egyetem docense, Pléh Csaba, az MTA rendes tagja és a Közép-Európai Egyetem vendégprofesszora, valamint Forgács Bálint, az ELTE adjunktusa. Eredményeik most megkapták a megerősítést, vagyis Orbán Viktorról és Gyurcsány Ferencről is kijelenthető, hogy az egoizmusuk befolyása alatt állnak.
A tudományos munka absztraktja idegtudós-pszichiáterek egy 2009-es megállapítása nyomán úgy fogalmaz: a hübrisz-szindróma néven ismert szerzett személyiségzavar jeleit mutatják azok a rendszerint nagy hatalommal rendelkező személyek - például politikusok -, akiknek viselkedése határtalan önbizalmat, vakmerőséget és mások megvetését mutatja. Ez a személyiségzavar nyomot hagy az alany beszédeiben, így kimutatható belőle. Mint írták, a hübrisz egyik kulcsjelensége a nyelvi mintázatokban például a személyes névmások megváltozása a spontán beszédben: az „én” helyett egyre inkább a „mi” veszi át a hangsúlyt. Ez a fogalmazásmód az eredmények szerint a hübrisz két tünetét mutatja:
1. Amikor valaki úgy gondolja, megteheti, hogy „királyi többesben” beszél.
2. Amikor a hübrisz-szindrómás személy a saját érdekeit vagy vágyait a komplett nemzet (vagy egy szervezet) szükségleteivel azonosítja.
Vagyis lényegében arról van szó, hogy az illető bármiféle egyeztetés nélkül teljesen természetesnek veszi, hogy az ő szempontjai másokra is vonatkoznak. A kutatás ilyen tipikus jelenségként rögzítette, amikor például Orbán Viktor nem csak a kormánya, vagy a pártja, hanem a választói nevében is beszél, akiket úgy kezel, mintha a magyar nemzet egészét képeznék.
Ahhoz, hogy a spontán beszédekre helyezzék a hangsúlyt, nem az előre megírt szövegeket vették figyelembe, hanem például parlamenti felszólalások alkalmával a válaszokat, viszontválaszokat, hiszen ezek személyesebbek, kevésbé lehet rájuk előre felkészülni.
Lényeges érdekesség, hogy a hübrisz-szindróma nem feltétlenül azonnal alakul ki a nagy hatalommal: Orbán Viktor esetében második (2010 és 2014 közötti) miniszterelnöksége idején ugrott meg a névmások eltolódása, amikor a Fidesz megszerezte az első kétharmadát, ezáltal Orbán Viktornak lehetősége nyílt visszaélnie a felhatalmazással és felszámolnia hatalma szinte valamennyi korlátját. Ugyanakkor Gyurcsány Ferenc esetében is a 2006-os újraválasztása volt a fordulópont, hübrisze pedig a hatalomvesztés után is megmaradt. Vagyis mindkettejükről elmondható, hogy az újraválasztással „fejükbe szállt a hatalom”, döntéseiket sokkal inkább a gőg, mint a közjó vezényli.
A kutatás elvégzéséhez összesen mintegy 454 beszédet használtak fel, a szövegeket pedig egy grammatikai szoftver segítségével elemezték a névmásoktól az igéken át a különféle ragozásokig, hogy a névmások esetében például kapjanak egy Én:Mi-arányszámot, ami alapján le lehet vonni a következtetéseket.
