Senki nem tudta kivonni magát a hatása alól, aki csak egyszer is találkozott vele – méltatta Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke a hetvenedik születésnapját ünneplő Zsigó Jenőt, akinek tiszteletére egész napos programot – esti koncerttel egybekötött konferenciát – rendeztek pénteken a CEU Nádor utcai épületében.
A meghívó így mutatta be Zsigó Jenőt: szociológus, a Phralipe és a Roma Parlament alapítója, utóbbinak 1991-1994 között szóvivője, 1995-2015 között elnöke, a roma polgárjogi mozgalom főideológusa, meghatározó alakja, aki 1985-2010 között az akkor európai színvonalú CSZMMK (Romano Kher/Cigány Ház) igazgatója, és közel ugyanezen időintervallumban a legendás Ando Drom együttes vezetője-zeneszerzője is volt.
Tegyük hozzá: a Roma Parlament indította útjára az Amaro Drom folyóiratot is, amelyről Kerényi György, az egyik volt főszerkesztő a „magas szintű kisebbségi tematikájú újságírás” példájaként tartott előadást a konferencián. (Ahogyan arról a Népszava korábban beszámolt, 2016 őszén a Roma Parlamentet az ingatlan életveszélyes állapotára hivatkozva, erőszakkal kilakoltatták huszonöt éven át bérelt székhelyéről, a VIII. kerületi Tavaszmező u. 6-ból. Ebben a székházban működött a ma már nem létező Amaro Drom szerkesztősége is.)
Horváth Aladár köszöntője szerint már a nyolcvanas években is igaz volt, hogy Zsigó Jenő minden szavára oda kell figyelni: „úgy néztünk rá, mint egy tanítóra”. Zsigó egyszerre tudós, politikus és művész, a rá jellemző „káprázatos kreatív tudás” egész életében elkísérte. Horváth Aladár életműdíjat adott át Zsigó Jenőnek és feleségének, a romaügyben szintén jól ismert Pánczél Márta jogásznak.
A rendezvényen többek között Szalai Júlia és Havas Gábor szociológus, Kállai Ernő volt kisebbségi ombudsman is előadást tartott, vagy például Majtényi Balázs jogász, aki morális iránytűnek nevezte Zsigó életművét.
Zsigó Jenő felidézte, hogy az általa elutasított Kádár-korszak bukásakor milyen reményekkel várta a rendszerváltást. Aztán nagyot csalódott. Az ország rasszistábbá, fajgyűlölőbbé vált, mint az előző rendszerben volt. Zsigó ezúttal is keményen bírálta az 1993-ban elfogadott – minősítése szerint jogfosztó és elnyomó – kisebbségi törvényt, amely az autonóm roma önszerveződés felszámolásához vezetett. Annak idején hiába küldték el kritikájukat a pártoknak, és hiába figyelmeztettek a várható következményekre, még választ se kaptak. A cigányságot vezetőszáron tartják, a romákat közvetett népirtás fenyegeti – jelentette ki Zsigó Jenő.
