De vezető nélkül marad szeptember elsejétől a külügyi és igazságügyi minisztérium, valamint a gazdasági tárca is, ami a jelenlegi nemzetközi helyzet – az Ukrajnában dúló háború, az egyre mélyülő energiaválság és száguldó infláció körülményei között igen nehéz helyzetbe a jelenlegi pozsonyi vezetést és minden bizonnyal, belátható időn belül véget vet az Igor Matovic nevével fémjelzett 2020. márciusától kezdődött kormányzati ciklusnak is.
Az utóbbi két és fél évben nem ez volt az első kormányválság Pozsonyban, mindeddig azonban sikerült egybentartani a kezdettől feszültségektől terhes négypárti koalíciót. Ezúttal azonban nem jött be a szlovák liberális párt, a SaS számítása, Igor Matovic pénzügyminiszter nem mond le, pártja kiáll mellette, ami a négyes koalíció végét jelenti.
Mivel az utolsó, múlt pénteki koalíciós egyeztetésen sem sikerült megállapodásra jutni, szeptember elsejétől kisebbségi kormánya lesz Szlovákiának, ami a pillanatnyi politikai erőviszonyok közepette nem ígérkezik hosszú életűnek.
A Richard Sulik gazdasági miniszter vezette SaS július közepén adott ultimátumot Matovicnak, hogy augusztus 31-ig távozzon a kormányból, ellenkező esetben visszahívja minisztereit és államtitkárait. Tavaly márciusban ugyancsak a liberálisok kezdeményezésére kellett megválnia Matovicnak a miniszterelnöki tisztségtől. 2021-ben a budapesti segítséggel, a parlament és a koalíció jóváhagyása nélkül, a kormányfő által személyesen beszerzett orosz koronavírus elleni vakcina, a Szputnyik V vetett véget a populista politikus miniszterelnökségének. Ezúttal azért lázadt fel ellene a koalíciós partner, mert Zuzana Caputova elnök megvétózta a most pénzügyminiszterként és miniszterelnök-helyettesként szolgáló Matovic inflációellenesnek nevezett törvényét, amit aztán ő a parlament újfasiszta képviselőinek támogató voksaival mégis átvitt a parlamenten, megtörve az elnöki vétót. A liberálisok elfogadhatatlannak tartották, hogy a koalíció bármely pártja együttműködjön a fasisztákkal és követelték Matovic lemondását.
A négyes koalíció eleve kezdettől recsegett-ropogott, az elvi ellentéteken túl a Matovic-Sulik személyeskedésig fajult viszály is feszítette. Mindeddig egyetlen dolog tartotta egyben a két elkötelezetten demokratikus – SaS és Za Ludi – és két populista– az OLaNO és a Nasa Rodina – pártot: a Robert Fico és a Peter Pellegrini által fémjelzett baloldal hatalomba való visszatérésének veszélye. Előrehozott választás esetén elkerülhetetlennek tűnik a baloldal győzelme, Sulik ezért is ajánlotta fel, hogy ő maga is távozik a kormányból, ha Matovic is megteszi azt. Matovic viszont alapítóként és pártelnökként maga az OLaNo, a párt pedig nyilván az ő érdekeinek van alárendelve. Eduard Heger miniszterelnöknek azért sincs választása, hiszen ő is az OLaNO színeiben nyerte el megbízatását.
A koalíció egyetlen pártjának sem érdeke az előrehozott választás. A politikai erőviszonyok hosszú hónapok óta semmiféle lényegi elmozdulást nem mutatnak. Nyolc párt jutna be a parlamentbe, de a koalíciós Za Ludi például nem lenne közöttük. A 2020-as választást megnyerő OLaNO csak ötödik helyen végezne immár csak 8,4 százalékos eredménnyel, a SaS ugyan javítana, 13,1 százaléka azonban csak a harmadik helyre elegendő. Matovic hűséges partnere, a populista Sme Rodina 6,6 százalékban reménykedhet. A pártpreferenciákat stabilan a Fico bukása után még Smer színekben miniszterelnökké vált Pellegrini új szociáldemokrata pártja, a Hlas vezeti, de ott van mögötte szorosan a Smer is 14,9 százalékkal, annak ellenére, hogy Ficot idén tavasszal a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség bűnszövetkezet létrehozásával és támogatásával, hivatali jogkörrel való visszaéléssel, valamint kereskedelmi, bank-, postai, távközlési és adótitok veszélyeztetésének ismételt elkövetésével gyanúsította meg. A volt miniszterelnök csupán azért nem került előzetes letartóztatásba, mert a parlament nem szavazta meg mentelmi jogának felfüggesztését.
Bejutna ezúttal a törvényhozásba a Zuzana Caputova államfő mögött álló Progresszív Szlovákia párt is 9,9 százalékkal, de helyet kapnának továbbra az újfasiszták is, a Republika 5,3 százalékon áll.
A szlovákiai magyarságnak azonban úgy tűnik hosszú távra kell berendezkednie a parlamenten kívüli életre – a tavaly augusztusban létrehozott egységes magyar párt, a Szövetség továbbra is messze a bejutási küszöb alatt, 2,5 százalékon áll, pedig a magyarok 2020-ig mindig jelen voltak a szlovák parlamentben.