Élmezőnyben a magyar infláció, jelentős az árnyomás a gazdaságban

Egy év alatt közel 53 százalékkal emelkedtek a belföldi ipari termelői árak, ez óriási nyomást helyez a fogyasztói árakra is.

Jelentős az árnyomás a magyar gazdaságban. A KSH szerdán publikált adatai szerint a belföldi ipari termelői árak júliusban már 52,7 százalékkal voltak magasabban, mint egy évvel korábban. Az ipari árak előbb utóbb megjelennek a fogyasztói árakban, ezért is fontos ez a mutató, ám a lakossági áremelkedéseket nem csak az ipar termelői ára, hanem a mezőgazdasági és a szolgáltatási árak is befolyásolják. Idén az aszály miatt mezőgazdasági termelői árak is elszálltak, így egyedül csak a szolgáltatások díjainak viszonylag visszafogott növekedése fékezi az inflációt.

A KSH szerint a ipari árak kiugró emelkedésének legfőbb oka az energiaárak emelkedése, de kisebb mértékben növelte a termelői költségeket az alapanyagok drágulása és a forint gyengülése is. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 9,1 százalékkal nőttek, vagyis ezek az adatok is megerősítik azokat a jelzéseket, hogy hazai infláció még felszálló ágban van.

A hét elején épp a magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelmeztetett erre, amikor kamatemelést bejelentő sajtótájékoztatón Virág Barnabás jegybanki alelnök két kellemetlen hírt közölt: a MNB kisfrekvenciás (heti, havi) makrogazdasági adatai szerint júliusban és augusztusban gyakorlatilag megállt a gazdaság növekedése, ebben a két hónapban a GDP éves átlagban 0,4 százalékkal emelkedett. A másik rossz hír az volt, hogy az infláció legalább az év végéig emelkedni fog, s a jegybank becslése szerint augusztusban a már 15-16 százalék volt a magyar infláció, a júliusban márt 13,7 százalék után. A KSH majd csak bő egy hét múlva publikálja a hazai inflációs adatokat.

Megtette ezt viszont már az Eurostat: az eurózónában augusztusban átlagosan 9,1 százalékkal nőttek az árak, az előző hónapban mért 8,9 százalékkal szemben, vagyis mutató kis mértékben emelkedett. Az eurózónában rendkívül széles sávban szórnak az árindexek:

Az biztos, hogy augusztusban a várható 16 százalékot közelítő inflációval Magyarország még nem kerül dobogóra, ugyanis mind a három balti-országban 20 százalék feletti éves drágulást mértek.

A következő hónapok uniós inflációs folyamataitól függ, hogy megváltozik-e ez a helyzet, hiszen a hazai elemzők az év végére idehaza is 20 százalékos inflációs mutatót várnak – ez pedig az év végén már az egyik legmagasabb adat lehet az Unióban. A OTP Bank elemzői a jegybanki kamatemelés után szerdán kiadott elemzésükben is azzal számolnak, hogy az inflációs mutató az év végéig húsz százalékig fog emelkedni, és éves átlagban 13 százalék lesz a pénzromlás mértéke.

A földgázárak, a forint gyengülése az uniós megállapodás hiánya mind felfelé mutató kockázatok mind az inflációnál, mind a kamatoknál. Az elemzők szerint, ha a földgáz európai ára 300 euró felett marad megawattóránként és/vagy nem születik meg az uniós forrásokról a megállapodás, akkor a jegybank valószínűleg 2023-ben is kénytelen lesz folytatni a monetáris kondíciók szigorítását.

Az elemzők szinte naponta frissítik inflációs előrejelzéseiket, ezek alapján azt lehet mondani, hogy éves átlagban, mind idén, mind jövőre 13-14 százalékos inflációval kell számolni, 2024-ben van arra leghamarabb esély, hogy a négy százalék alá csökkenjen az infláció. Még ez sem számítana a nagyon óhajtott árstabilitásnak, ugyanis az MNB inflációs célja elvileg három százalék lenne, de a 2010-es évek második felében a jegybank felpuhított az inflációs célját, mondván, hogy plusz-mínusz egy százalékpontos eltérést a céltól még tolerál, vagyis a 2024-ben a jelenlegi várakozások szerint e jegybanki toleranciasávba csökkenhet a drágulás üteme.