„Holnapig két milliárd eurót kérünk hitelbe, de a kifizetendő összeg lehet, hogy pár napon belül akár 10 milliárd is lehet.“ Ezzel a megdöbbentő kéréssel fordult Bécs városának energiaszolgáltatója, a Wien Energie a 100 százalékos tulajdonosához, az osztrák főváros önkormányzatához, amely pedig, lévén iszonyatos összegről szó, továbbította a kérést a Karl Nehammer kancellár vezette bécsi kormánynak.
Történt mindez a hétvégén, amikor is Bécs pénzügyi tanácsosa, Peter Hanke a pénzügyminiszter és az energiatárca vezetőjének a tudomására hozta, hogy a lipcsei áramtőzsdén
a tavaly 3 milliárd eurós forgalmú Wien Energia elszámította magát, a két éve megawattóránként még 125 euróért kínált áram ára péntekre 1000 euróra ugrott, így az eladás mögé teendő biztosíték összege is drasztikusan megemelkedett.
Ha az osztrák áramszolgáltató cég nem emeli a kaució összegét, a potenciális vásárlók lehívják a 16,5 terrawattórányi árammennyiséget. Márpedig ekkora mennyiség nincs a cég tulajdonában, azaz kitaszítanák az európai tőzsdéről és valószínűleg elkerülhetetlen lenne a csőd.
Hanke a nemzetközi árampiac megbomlott viselkedését okolta a hirtelen támadt válságért, a segítségkérés megalapozására pedig elmondta, hogy a Wien Energie felel a kétmilliós főváros lakóinak ellátásáért, s további 230 ezer kisüzem energiájának biztosításáért. A városatya hangoztatta, hogy nincs szó hazardírozásról, az osztrák vállalat az európai tőzsdén adja és veszi az áramot, ez az egyetlen hely, ahol nagy mennyiségben lehet kereskedni és - határidős ügyletekkel - az ellátást hosszútávra biztosítani. Az osztrák televízióban adott nyilatkozatából kiderült, hogy az energiaellátó cég üzleti könyvei kimondottan tiltják a kockázatos spekulálást.
Kedd délután állt először a nyilvánosság elé a főváros polgármestere, Michael Ludwig, addigra az égbe szökött árak már megnyugodtak, azonnal nem kell a pénz. Határozottan kijelentette, hogy
minden a szabályok szerint történt, felelőssé senki sem tehető.
Pár órával később azonban már sokasodtak a kérdőjelek a kijelentése körül. Addigra nyilvánosságra került, hogy a város polgármestere a saját szakállára - két részletben - 1,4 milliárd euró kölcsönt jóváhagyott a Wien Energienek. Erre lehetőséget ad a bécsi tartománynak egy olyan régi jogszabálya, amely Ausztria további nyolc tartományára egyáltalán nem vonatkozik. A botrány nyomán biztosra vehető, hogy a bécsi polgármesteri privilégium már nem marad fenn sokáig.
A kereszténydemokratákból és zöldekből álló osztrák kormány tagjai már a „magányos“ pénzfolyósítást is furcsállták, de azon is fennakadtak, hogy a kölcsönt Ludwig nem hozta nyilvánosságra. Ezért a további milliárdok kifizetését megígérték ugyan, de a pénzügyminiszter, Marcus Brunner elrendelte, hogy a szövetségi számvevőszék kezdjen vizsgálatot. Vessen egy pillantást arra is, hogy a pénzügyi gondokkal küszködő vállalkozás hogyan lehet a bécsi Rapid futballcsapat legnagyobb szponzora.
Vizsgálódik az osztrák sajtó is, a Falter című hetilap például azt firtatta, hogy a csupán kevés áramot, de gázt aztán egyáltalán sem termelő szolgáltató
hogyan tudott 2021-ben 16,5 terrawattórányi áramot kínálni, amikor csak 6,3 terrawatórányi saját termelése volt, azaz olyan áramot is eladni, amilyennel nem is rendelkezett,
s arra spekulálni, hogy a tőzsdén az eladáshoz szükséges mennyiséget majd kedvező áron időben beszerzi. Ekkora kockázatot nem lett volna szabad vállalni – állítják tőzsdei szakértők, ekkora mennyiséggel a cég már nem volt ura a történéseknek.
A felelősök megállapításánál sürgősebb teendő az áramügylet mögé teendő kaució előteremtése. Szerda délelőtt a kormány és a város képviselői egyezségre jutottak, hogy az osztrák kormány kétmilliárd eurós hitelkeretet nyit a Wien Energienek, az összeget, ha szükséges, két órán belül le lehet hívni. A pénzt nem az energiacég kapja közvetlenül, hanem az első osztályú adós város, az áthidaló hitel 2023. áprilisig áll rendelkezésre. A pénzügyminiszter nyomására a lejárat idejéig a kormány embere is beül a Wien Energie felügyelőbizottságába. Hanke jelezte, a felhők ezzel még nem oszlottak szét a cég fölött, ha a tőzsdén az árak megkétszereződnek, akár 6-10 milliárd euró kölcsönre is szükség lehet.
Szeptember 9-én Prágában találkoznak az Európai Unió tagországainak energiaügyi miniszterei közös árszabás, esetleges ársapka kialakításáról tárgyalni. Felmerült az is, hogy a áram és a gáz árát szétválasztják, segítve önálló mozgásukat. Már a biztató hírekre 20 százalékos csökkenés következett be az áramtőzsdén.
