– A tanárok helyében biztosan sztrájkolnék, el sem kezdeném a tanévet, amíg nem teljesítik a követeléseket – mondta Anikó az egyik kaposvári általános iskola előtt, miután elköszönt két gyermekétől. – Persze tudom, nem lesz semmi az egészből, mert a pedagógusok csak akkor tudnának eredményesen tiltakozni, ha a szülők szolidárisak lennének velük, s megőrzésre sem hoznák be a gyerekeket. Tudom, sok kellemetlenséggel jár, hiszen dolgozni kell, s nincs mindenütt nagyszülő, aki tudna segíteni, de messzebb kellene látni néhány napnál vagy hétnél. Amíg viszont ez nem megy, addig a polgári engedetlenség vagy sztrájk csak afféle pótcselekvés.
A harmincas anyuka egyike volt azoknak a szülőknek, akiket a tanárok helyzetéről, a sztrájkról és a megannyi iskolai bizonytalanságról kérdeztünk. A legtöbben – ahogy Anikó is – kiálltak a tanárok mellett, és tartanak a digitális oktatástól. A kaposvári anyuka úgy vélte, az energiaárak átírják majd az igazgatói szándékot, hogy végre minden órát az iskola falain belül tartsanak meg.
– Nem azt fogják mondani, hogy nincs pénz fűtésre, hanem majd mondjuk hirtelen elromlik a kazán – jegyezte meg.
Hasonlóképpen „szénszünetet” vár az idei tanévtől Horváth Péter, akinek gyermeke az egyik kaposvári középiskolába jár. Az ötvenhez közelítő férfi szerint az lenne a csoda, ha csak a téli szünet hosszabbodna meg valamelyest, s úgy vélte, nem elképzelhetetlen, hogy akár hónapokra elrendeljék a digitális oktatást.
Nem kevésbé szkeptikus az az apuka, akit az ország másik felén, a Heves megyei Ostoros általános iskolája előtt faggattunk. Igaz, ő más miatt bosszankodott:
– Harmadik éve úgy kezdődik az tanév, hogy tart a felújítás valamelyik épületrészben. A nyári szünidőben a szülők is bejöttek segíteni, az évnyitón pedig azt láttuk, hogy itt-ott még glédában állnak a romok, amiket majd vélhetően a tanároknak kell elpakolniuk. Mintha nem lenne elég dolguk tanévkezdéskor.
Szerinte nem kellene azt elfogadni, hogy ilyen alacsony bérezés mellett a pedagógusoknak még önszorgalomból takarítaniuk, rendezkedniük vagy épp festeniük kelljen az iskolában.
– Egyetértenék azzal, ha sztrájkolnának a tanárok, méltatlan a helyzetük – tette hozzá. Ők tavaly is szolidárisak voltak azokkal, akik a munkabeszüntetésre szavaztak, a sztrájk napjaiban nem vitték iskolába a gyerekeiket, hogy így is segítsék a demonstrációt. Olyannyira a pedagógusok oldalán állnak, hogy az évnyitóra készülődve – a tanárok melletti kiállás szimbólumává vált ruhadarabra utalva – azt kérdezte a feleségétől:
kockás vagy fehér inget vegyenek fel a gyerekek?
Ugyanitt egy alsó tagozatos kislány édesanya a szakemberhiányra utalva arról beszélt: olyan tanító nénit kaptak a gyerekek, aki most kezdte el a tanulmányait a tanárképző főiskolán, miközben a régi tanítót a felső tagozatosokhoz helyezték át, mert ott nagyobb rá a szükség.
Sokan attól tartottak, a tanévnyitón rossz híreket hallanak arról, hogy az energia számlák növekedése miatt hosszabb lesz a téli szünet, vagy át kell állni online oktatásra, netán szombatonként is tanítanak.
– Megkönnyebbültem, amikor az igazgató azt ígérte, hogy egész évben jelenléti oktatás lesz, és tudják fedezni a fűtés és villanyszámlát, bár, hogy miből arról nem beszélt – ezt már egy másik anyukától hallottuk, aki egy Eger környéki faluból kísérte elsős kislányát az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskolába. Itt úgy tűnik, egyelőre nem kell tanárhiánnyal szembenézni, az évnyitón öt új pedagógust mutattak be, aki az intézményben kezdi a tanévet.
A távoktatástól máshol is tartanak. – Rendkívül nagy csalódás lenne, ha akár csak egy rövid időre is átállnának az iskolák online oktatásra. És nem tartom kizártnak, hogy ha valóban gondot jelent majd az iskolák fűtése, akkor azt nem arra, hanem kozmetikázott fertőzésszámokkal egy újabb járványhelyzetre fogják majd – mondta egy hódmezővásárhelyi édesanya, akinek gyermekei helyi, egyházi intézményekbe járnak, alsós, felsős és középiskolás diákok. – Az újabb digitális oktatást a munkahelyünk se tolerálná. Épp ezért jó lenne, ha ilyen helyzetben a szülőknek fizetett szabadságot biztosítana az állam.
A szülőket kérdezve kiderült, hogy a tanárhiány mellett sokakat bosszant „a becsontosodott, központi oktatási követelményrendszer”, a gagyi tankönyvek sora és a silány menza is. Amikor a tanársztrájk került szóba, egy szentesi anyuka úgy fogalmazott:
– Ha esetleg sztrájkolni akarnak a tanárok, akkor nekünk, szülőknek kellene elsősorban melléjük állni és azt mondani: rendben, megoldjuk pár napra a gyerek felügyeletét.
A támogatás el is kél, mert egy szentesi állami általános iskolában dolgozó pedagógus lehangoltan úgy osztotta meg érzéseit:
– Feladtam, nem lesz ebből semmi. A kollégák többsége fél, akadt, aki azt mondta, olyan helyen dolgozik a házastársa, hogy őt vennék elő. Azzal él vissza a hatalom, hogy szeretjük a hivatásunkat. Nem a pénz motivál minket, az biztos, egy egykori osztályomból, ahol valaha osztályfőnök voltam, szinte mindenki jobban keres, mint én.
