Arra akár ciánt lehetne nyelni, hogy, ha Oroszországban valakit kémkedéssel vagy hazaárulással vádolnak meg, bármilyen nevetséges vagy titkosított indokkal, akkor arra a személyre hosszú börtönévek várnak. De ahhoz sem férhet kétség, hogy a rezsim bírálói vagy rejtélyes betegségben, balesetben veszítik életüket, vagy ha valamilyen csoda folytán túlélik a mérgezési kísérletet – mint tette azt Alekszej Navalnij vagy Vlagyimir Kara-Murza –, akkor jön a kirakatper majd a börtön- munkatábor.
Navalnij alsónadrágját két éve kente be novicsok idegméreggel az FSZB, ma 9 éves börtönbüntetését tölti az ország egyik legszigorúbb börtönének számító Melehovo 6-os büntetőtelepen. A két korábbi mérgezési kísérletet is túlélt emberi jogi aktivista Kara-Murzát az ukrajnai háború bírálói között vették őrizetbe még a tavasszal, azóta is ítéletre vár.
A 31 éves Ivan Szafronov újságírót hétfőn „kémkedés formájában elkövetett hazaárulás" vádjával 22 év börtönbüntetésre ítélt egy moszkvai bíróság. Bár a putyini rezsim eldurvulásával az ellenzék meghurcolása is egyre drasztikusabbá vált, egyre több fizikai és jogi személy lett »külföldi ügynök«, került börtönbe, kényszerült emigrációra, arra azért 2001 óta nem volt példa, hogy újságírót vádoltak volna »hazaárulással«. Akkor Grigorij Paszko riportert ítéltek 4 év börtönre, ő az orosz haditengerészet számos környezeti jogsértését tárta fel írásaiban.
Ivan Szafronov „hazaárulása” szövevényes, de átlátszó ügy, főleg annak fényében, hogy édesapja, aki szintén a Kommerszant honvédelemmel foglalkozó újságírója volt, 2007-ben rejtélyes körülmények között vesztette életét. Idősebb Safronov egy ablakon zuhant ki épp akkor, amikor egy olyan cikken dolgozott, amely az Iránnak és Szíriának történő titkos orosz fegyverszállításokról szólt.
Az ifjabb Szafronov mostani büntetőügye nincs összefüggésben az ukrajnai háborúval, hiszen a vádlottat még 2020. júliusában tartóztatták le. Idén áprilisban kezdődött el a pere, az ítéletet most mondták ki. Szafronov védőügyvédje, Jevgenyij Szmirnov az ítélethirdetés után azt nyilatkozta, „ez az ügy jelzés az egész újságírói közösségnek, és különösen azoknak, akik a hadseregről tudósítanak".
Amint arról lapunk is a per kezdete kapcsán beszámolt, Oroszország legjobb katonai és űrkutatási újságírójának tartott Szafronov a vád szerint 2012 óta, azaz 22 éves kora óta a cseh szolgálatok ügynöke, amelyek pedig az Egyesült Államok javára kémkedtek. Az FSZB szerint Szafronov titkos katonai, műszaki és nemzetvédelmi információkat szolgáltatott ki cseh hírszerzésnek.
Szafronov évekig dolgozott a Kommerszant és a Vedomosztyi című orosz üzleti lapnak, fiatal kora ellenére elismert újságíró volt. Amikor a Kommerszanttól 2019-ben menesztették egy cikk miatt, akkor is és most is az orosz sajtó színe-java, kollégái mellé álltak. Most már ügyvédeit is meghurcolták, támogatói szerint az egész ügy bosszú az orosz fegyverüzletekről szóló tudósításokért.
A 22 éves börtön mindenképpen demonstratívan nagy büntetés, ennyire még a legismertebb politikai ellenzéki vezetőt, Navalnijt sem ítélték. De Szafranov ügye példát statuáló, és mint Marina Litvinovics orosz emberi jogi ügyvéd a bírósági tárgyalás után a The Moscow Times szerint fogalmazott, „úgy van megtervezve, "hogy mindenki féljen". Szafranov jogi csapatának tagjai az ellenzéki portálnakazt mondták, hogy még a vád tanúi is azt mondták a bíróságon, hogy az újságíró "nem szegte meg a törvényt".
De a törvény igencsak tágan értelmezhető a moszkvai bíróságokon. Szafranov ítélethirdetése előtt a külföldre kényszerülve megmaradt orosz ellenzéki sajtó, köztük a Meduza, a Dozsd Tv, a The Moscow Times és a Novaja Gazeta Europe szolgálata közleményt adott ki, amelyben Szafronov szabadon bocsátását sürgette.
Oroszországban már végképp nincs médium, amely szót emelhetne bármilyen jogsértés és hatalmi visszaélés ellen. A Novaja Gazeta ugyan a háború kitörése óta felfüggesztette működését és létrehozta európai szolgálatát, de végképp egy hétfői rendelettel szűnt meg létezni Oroszországban. Egy moszkvai bíróság hétfőn vonta vissza a leghíresebb orosz független lap nyomtatott változatának működési és nyomtatási engedélyét. Dmitrij Muratov, a lap Nobel-békedíjas főszerkesztője az ítéletet "politikai gyilkosságnak" nevezte , de jelezte, az online verzióra nem vonatkozik a betiltás. Ami késik nem múlik, előbb-utóbb nyilván erre is kiterjed a rezsim figyelme.
A Novaja Gazeta végleges betiltásában leginkább szembetűnő annak időzítése. A lap 1993-as indításához a kezdődőkét Mihail Gorbacsov biztosította Nobel-békedíjából. A lap nem is élte túl mentorát, Gorbacsov temetése utáni első munkanapon tiltotta be a „független orosz bíróság”.
