A júliusi 13,7 százalékról augusztusban 15,6 százalékra ugrott a KSH által mért infláció. Már ennek is örülni kell, hisz benne volt az pakliban, hogy már a múlt hónapban átlépi a mért infláció a 16 százalékot. A jegybank 15-16 százalékos sávban várta az augusztusi pénzromlást, az elemzők átlaga 15,7 százalék volt Portfolio felmérése szerint.
A KSH ugyan „csak” 15,6 százalékos inflációt mért hazai használatra, ám az uniós összehasonlításban használt úgynevezett. harmonizált fogyasztói árindex már 18,6 százalékon állt. Ez utóbbi figyelembe veszi külföldiek Magyarországon történő vásárlásait is, ami különösen a benzinárak miatt ugrott meg, hisz a külföldiek már nem tankolhattak a 480 forintos benzinből. Ez a 18,6 százalék jól jelzi, hogy mi vár az inflációra, ha kormány eltörli a 480 forintos üzemanyagársapkát. Nagyon erős a felfelée mutató inflációs nyomás a gazdaságban, ezt jelzi az is, hogy maginfláció 19 százalékra ugrott. Ez ez a mutató nem veszi figyelembe a gyorsan változó termékek – üzemanyagok, dohányneműk, alkoholok – árváltozásait.
Vagyis a magyar infláció lényegesen magasabb lehet a KSH által mért adatnál, sőt a lakosság inflációs érzete is bőven meghaladja a mért 15,7 százalékot.
Ennek fő oka, hogy az élelmiszerek ára egy év alatt 30,9 százalékkal emelkedett, ezen belül több, mint negyven százalékos drágulást mértek a margarin (66,9 százalék), a kenyér (64,3 százalék), a sajt (61,0 százalék), a száraztészta (57,9 százalék), a tejtermékek (54,7 százalék), a vaj és vajkrém (54,5 százalék), a péksütemények (45,4 százalék), a tojás (42,0 százalék), a rizs (40,9 százalék), a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4 százalék) esetében.
Negyedszázados rekordok dőltek meg, 31 százalékkal kell többet fizetni az élelmiszerekért, mint egy éveItt a felmérés, félnek a magyarok a téltől meg a bevásárlástólNincs fék az infláción, azt sem tudni, hol és mikor áll meg száguldásA tartós fogyasztási cikkekért 14,8, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,9, az új személygépkocsikért 19,9, a szobabútorokért 19,3, a használt személygépkocsikért 18,1 százalékkal kellett többet fizetni mint tavaly augusztusban. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,1, ezen belül a szeszes italok 15,5 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 40,3, a palackos gázé 27,4, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,7, a testápolási cikkeké 20,3, a járműüzemanyagoké 6,2 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 7,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,3, a lakásjavítás és -karbantartás 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 18,1, az üdülési szolgáltatás 13,5 százalékkal került többe, a lakbérek 12,5 százalékkal emelkedtek.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek, de az élelmiszerek esetében 3,3 százalékos volt a áremelkedés. Ezen belül a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 8,2, a száraztészta 6,1, a rizs 5,6, a tej és sajt egyaránt 5,4, a kenyér 5,3, a péksütemények, valamint a csokoládé, kakaó 5,0 százalékkal többe, a párizsi, kolbász 1,2 százalékkal kevesebbe kerültek
A várakozásokhoz közeli mértékben emelkedett az infláció augusztusban az igen széleskörű áremelkedés miatt. A meglepetést az élelmiszerárak és az egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak a várakozásoknál nagyobb áremelkedése okozta – írta gyorselemzésében Suppan Gergely.
Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 19 százalékra ugrott, ami viszont messze felülmúlta a várakozásokat.
A Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése a nyersanyag és energiaárak emelkedése miatt lehet magasabb az idén az infláció a korábban vártnál is. A bank ezért idénre éves átlagban 13,4 százalékra emeli inflációs várakozásait, valamint 11,9 százalékra a jövő évi átlagos inflációs előrejelzését. Az inflációt további 4-5 százalékponttal emelheti, ha teljesen eltörlik az egyes élelmiszereket, valamint üzemanyagokat érintő árkorlátozásokat, ami idén 14,3 százalékos, jövőre pedig 14 százalékos átlagos inflációt eredményezhetne.
A következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 22 százalékot, a háztartási energiaárak átlagos fogyasztás alatti befagyasztása nélkül pedig meghaladná a 25 százalékot – írták. Az elemző szerint az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzött meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszűntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk. Az őszi hónapokban 19 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk – fogalmazott Suppan Gergely.
