– A mostani félévet még tudjuk tartani a meghozott intézkedésekkel, de hosszabb távon, kormányzati támogatás nélkül az egyetem működése nem lesz fenntartható - nyilatkozta lapunknak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyik oktatója, miután az egyetem vezetése úgy döntött, az őszi szünetre télen, december 12-17-e között kerül sor.
Bár az ELTE keddi közleményében nem indokolta a döntést, a Népszavának nyilatkozó oktató szerint egyértelműen a megnövekedett rezsiárak állnak a háttérben. A tanév rendjének módosításával december 9-én ér véget az őszi szorgalmi időszak, a tavaszi félév pedig február elején kezdődik, így mintegy két hónapig nem lesz jelenléti oktatás. Egyes karokon a vizsgákat is online tarthatják meg.
Hasonló lépésre készül a Semmelweis Egyetem is: a Telex írt arról, hogy ott a tavaszi szünet maradhat el a rezsiárak emelkedése miatt, amit később az egyetem is megerősített a portál érdeklődésére. Azt írták, tárgyalások zajlanak arról, hogy az energiavészhelyzetre tekintettel jövőre, az április 3-10-e közötti időszakra tervezett tavaszi szünet elmaradjon, ebben az esetben idén decemberben, a két ünnep között oktatási szünetet rendelnének el.
- Az árváltozás hatását nem lehet kompenzálni csupán az energiafelhasználás racionalizálásával, megfelelő állami támogatás nélkül az egyetemek rákényszerülhetnek olyan intézkedésekre, melyek veszélyeztetik az oktatás minőségét, hátráltatják a kutatási feladatok teljesítését - írta közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, felszólítva a kormányt, haladéktalanul biztosítson forrásokat az egyetemek folyamatos működéséhez szükséges energiahordozók beszerzéséhez és energetikai korszerűsítéséhez.
De nemcsak az egyetemekre, hanem a köznevelési intézményekre is hatással van az energiaár-emelkedés, egyes intézmények már tanévkezdés előtt spórolásra készültek. A hajdúböszörményi Bethlen Gábor Általános Iskola egyik nyolc tantermes tagintézményét például bezárják „a költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében”, illetve a barcsi Dráva Völgye Technikum és Gimnázium középrigóci, erdei kollégiuma (ahol az erdésznek tanulók laktak és vettek részt gyakorlati képzésen) sem nyit ki a megnövekedett gáz- és áramárak miatt.
Az egyházi fenntartású győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskolában szeptember 10-étől október 22-éig szombaton is lesz tanítás, így hosszabb lehet a téli szünet, ami „komoly tétellel csökkenti” a kiadásaikat. Tanévkezdés előtt a baptista egyházi fenntartású Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Gimnázium a szülőktől kért rezsihozzájárulást, illetve a Waldorf-iskolákat fenntartó Waldorf Szövetség is jelezte, állami segítség nélkül nem tudják kigazdálkodni a megemelkedett rezsiköltségeket, amelyek számításaik szerint az eddigi 300 millió forint helyett 2,3 milliárd forintra nőhetnek.
Nincsenek könnyű helyzetben az óvodák többségét fenntartó önkormányzatok sem. Lapunk számolt be elsőként arról, hogy Ferencvárosban októbertől akár az önkormányzati óvodákat, bölcsődéket, szociális-, illetve kulturális intézményeket is bezárhatják. A kerület ugyanis hiába hirdetett tendert gázbeszerzésre, egyetlen jelentkező sem akadt.
Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András a napokban adott tájékoztatást a város várható rezsikiadásairól, mely szerint a helyi Gyöngyvirág Óvoda gázszámlája a tavalyi 6,7 millió forintól idén 10,78 millió forintra, jövőre 42,44 millió forintra nőhet. Felső Róbert érsekcsanádi polgármester szerint az óvoda és a gyermekétkeztetés fenntarthatatlan lesz, mert csak a fűtés drágulása lesz annyi, mint az összes éves adóbevételük. Jánoshida polgármestere, Eszes Béla arról írt közösségi oldalán, óvodájukban próbálnak minél jobban takarékoskodni az energiával.
Érdeklődtünk a köznevelésért is felelős Belügyminisztériumnál, született-e döntés az állami és nem állami köznevelési intézmények rezsitámogatásáról. Megkeresésünkre annyit írtak, figyelemmel kísérik a nemzetközi és a hazai energiahelyzetet, beleértve az árak, a költségek alakulását, az esetleges többlettámogatásokról pedig “majd a tények birtokában hozható döntés”.
Juhász Dániel
Hideg lesz a tél az állami intézményekben
– Nehéz télre számítok – fogalmazott a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki bejelentette: a kórházak és a bentlakásos szociális otthonok kivételével a kormány 25 százalékos gázcsökkentést írt elő az állami szerveknek és az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak, és a takarékosság jegyében elrendelik, hogy 18 fok legyen az állami intézményekben. Azaz legfeljebb ennyit engedélyeznek, amivel a 2021-es fogyasztást mintegy 200 millió köbméterrel nyesnék le.
Arra a kérdésre, hogy ez például iskolákra, tanuszodákra és egyéb közintézményekre is vonatkozik-e, kitérően válaszolt, de érzékeltette: több épület esetében valós lehetőség az időleges bezárás és az őszi helyett a meghosszabbított téli szünet. Arra a kérdésünkre, hogy a kormány kíván-e támogatást nyújtani a lakosságon kívüli fogyasztók elszabadult energiarezsijének ellentételezésére, azzal felelt, hogy a nagy fogyasztású, a különböző ellátási láncokban kulcsszerepet játszó kis- és közepes, de akár nagyvállalatoknak nyújtandó támogatáson is törik a fejüket. Arról pedig, hogy a kifizethetetlen, piaci rezsi önkormányzati szolgáltatásokat is veszélyeztet, sőt, az energiakereskedők hovatovább már árajánlatot sem adnak a helyhatóságoknak, Gulyás Gergely leszögezte: az MVM-et arra utasítják, hogy adjon árajánlatot, sőt, vevőiktől – akár állami garanciavállalással a háttérben - a piacilag indokoltnál kevesebb biztosítékot is kérhetnek.
Ami a 18 fokra levitt téli hőmérsékletet illeti, ez az intézkedés szabályt sért, mert ülőmunka esetén fél méter magasan 20–22 fokot kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy ez a 18 fok az ülőmunkát, szellemi munkát végzőknek egészségügyi kockázatot jelent – erre hívta fel a figyelmet tegnap a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. A testület vezetője, Boros Péterné a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: ezt a jelenleg is hatályban lévő, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló törvény mondja ki.
Boros Péterné elmondta, hogy szerinte a kormánynak egy ilyen, nagy létszámú dolgozót érintő döntés előtt minimum értesítenie kellett volna magukat a dolgozókat, de még a szakszervezet sem tudott erről semmit. – Így ez önmagában egy statáriális intézkedés – fogalmazott.
A kormány mostani, spórolással kapcsolatos lépései egyébként teljes mértékben megegyeznek Márki-Zay Péter tavaly november eleji kijelentésével. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt egy műsorban arról beszélt, hogy „lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni”. Szavait aztán a kormány és propagandamédiája folyamatosan felhasználta a kampány során, azt állítva, hogy míg ők megvédenék a rezsicsökkentést, addig az ellenzék eltörölné azt.
- Mi itt nem fogunk megfagyni télen. Ők ott meg szülhetnek férfiként. Kinek mit intézett a kormánya – mondta a Fidesz tavaly novemberi kongresszusán Orbán Viktor, amikor a Brüsszel elleni harcról és az unió megreformálásáról értekezett.
A kormány egyébként még a választások után is az ellenzéket gyalázva kampányolt a rezsicsökkentés mellett. Július elején Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő egy, a TikTok videómegosztóra felkerült kampányfilmre még azt feliratozta: „A baloldal úgy akar megkímélni a magas rezsiáraktól, hogy kevesebbet fűthetsz”. Néhány nappal később a kormányszócső Origón jelent meg egy videókkal bőséggel megpakolt, óriási anyag „Így törölné el a Gyurcsány vezette baloldal a rezsicsökkentést” címmel. Éppen egy héttel később jelentette be aztán a kormány a rezsicsökkentés szabályainak szigorítását, vagyis a rezsiemelést. Mindez azonban nem akadályozta meg a kormányhű médiát és a fideszes propagandát, hogy továbbra is a rezsicsökkentés vívmányait sulykolja.
- Míg Európában úrrá lett a pánik, mi Magyarországon megóvjuk energiabiztonságunkat! – írta még a hét elején is a közösségi oldalán Németh Szilárd. Az egykori rezsibiztos kiemelte, más országokban megszorítások lesznek, ami miatt zavargásokra lehet számítani, ám „Magyarország készen áll a télre!”
Vas András, Marnitz István