Németország;szinódus;

Felemás siker a katolikus reformülésen

Csütörtöktől szombatig Frankfurtban rendezték a katolikus egyházon belül az egyik legfontosabbnak számító reformfolyamat, a „szinodális út” újabb ülésszakát. A Vatikánban a német kezdeményezést túl progresszívnek tartják, júliusban ezért a Szentszék levelet intézett a német püspöki konferenciának rámutatva, nem születhet olyan döntés, amely az egyházi tanítást érinti. Érdekes módon az intelmet nem írták alá, így nem lehet tudni, kitől érkezett az instrukció: a pápától? Vagy valamely dikasztériumtól?

A 2019 óta tartó, a papok által elkövetett szexuális visszaélésekre adott válaszként indított eseményen püspökök, egyházi és világi személyek próbálnak közös nevezőre jutni a fontos reformokról családügyi, a melegházasságot, a cölibátust érintő kérdésekben. A mostani tanácskozás eredménye vegyes lett.

Németországban azért különösen fontos az egyházi reform, mert évről évre egyre többen lépnek ki az egyházból, azaz nem fizetnek egyházi adót. S ezt csak részben magyarázzák a papok által elkövetett szexuális visszaélések, a legtöbben azért fordítanak hátat az egyháznak, mert átfogó intézkedéseket várnának az említett témákkal kapcsolatban.

A német katolikus egyházban is felismerték, a dolgok nem mehetnek tovább a régi kerékvágásban. A püspökök többsége is reformpárti, a világegyház szempontjából azonban ez drámainak nevezhető fordulat. Az egyház egy része ugyanis konzervatív maradt, a reformok ellenfelei hangosabbak is a progresszíveknél, így Ferenc pápa skizmától tart. A Kúriát egyfajta kivárás jellemzi, az ottani bíborosok 20 százalék támogatja a pápai nyitást, 10 százalék ellenzi, 70 százalék viszont már egy új egyházfőre készül.

Csakhogy amint a német szinodális út újabb ülésszaka is megmutatta, az ottani egyház sem egységes. Az első, csütörtöki ülés ugyanis a reformerők kudarcával zárult. A szexuálerkölcsről szóló szavazás ugyan a püspökök körében is többséget kapott, de ez nem érte el a kétharmadot, ami annak elfogadásához szükséges lett volna. Erre senki sem számított, mert elvileg minden jel arra vallott, hogy az előterjesztés megkapja a szükséges többséget. Nem csak a világiakat tömörítő Német Katolikusok Központi Bizottságának (ZdK) elnöke, Irme stetter-Karp volt megdöbbenve, hanem Georg Bätzing, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is. Sokan elkeseredésükben sírva hagyták el az üléstermet. Bätzing ezt követően a püspökökkel beszélgetést folytatott, rámutatva, milyen súlyos károkat jelentene, ha véget érne a reformfolyamat.

A reformszkeptikus püspökök blokádja ellenére folytatták az ülést, Georg Bätzing pedig azt közölte, a váratlan kudarc ellenére nem gondolkodik lemondáson. Hangsúlyozta, nagy nyomás nehezedik az egyházra, hogy a változás útjára lépjen, a reformok csak előrefelé haladhatnak, vissza nem. Később aztán javult a résztvevők hangulat azután, hogy a delegáltak nagy többséggel fogadták el a nők egyházi szolgálatáról szóló, úgynevezett alapszöveget: az általános szavazáson ez mintegy 92 százalékos támogatottságot kapott, a püspökök közül 45-en szavaztak a szöveg mellett, tízen ellene, öten pedig tartózkodtak. Ennek ellenére Németországban egyelőre nem lesznek női papok, sőt női püspökök sem - a szöveg ugyanis csak javaslat a Vatikánnak a nőkkel kapcsolatos tanítás felülvizsgálatára. Szintén nagy többséget kapott az egyház melegekről szóló tanításának újraértékelésére vonatkozó javaslat.

Hogy a reformfolyamat ne álljon le, ezért döntés született egy új testület, a szinodális tanács felállításáról, bár egyelőre nem világos, hogy ez instrukciókkal láthatja-e el a Német Katolikus Püspöki Konferenciát. A szinodális tanács döntései jogilag nem kötelező érvényűek, egyfajta tanácsadó grémiumról van szó.