Harc helyett érdemi korrupcióellenes lépésekre tett ígéretet az Orbán-kormány az uniós támogatásokért

A magyar vállalások egyelőre nincsenek kőbe vésve, de a kabinet jelentős engedményekre hajlandó, az egyeztetések biztatóan alakulnak– értesült lapunk. Kérdés, hogy valódi szándékról vagy politikai lavírozásról van-e szó.

A függetlenség garanciáival körülbástyázott, nemzetközi szervezetek bevonásával felállított intézményrendszer gondoskodna az uniós pénzekkel elkövetett csalások megelőzéséről és kiszűréséről – tájékoztatták a Népszavát a Budapest és Brüsszel közötti tárgyalásokról információkkal rendelkező források. Vagyis a jelek szerint – legalábbis Brüsszelben, a tárgyalásokon tett ígéretekben – eltökéltnek mutatkozik a kormány abban, hogy a korábban beharangozott Korrupcióellenes Munkacsoport és a többek között uniós pénzek felhasználását ellenőrző Integritás Hatóság valóban érdemi munkát végezzen.

Mint arról már írtunk, a jogállamisági eljárás keretében kilátásba helyezett pénzbefagyasztás visszavonása és a helyreállítási pénzek folyósítása érdekében az Orbán-kormány több mint tíz jogszabályt hozna, illetve módosítana. Ismereteink szerint a megbeszéléseken körvonalazódik a megegyezés a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításáról és az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez nyújtott támogatás kötelezettségének jogszabályba foglalásáról. Szó van arról is, hogy bizonyos esetekben ingyenessé tennék a közérdekű adatigénylést és változtatnának a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát érintő előírásokon is.

A magyar vállalások egyelőre nincsenek kőbe vésve, de informátoraink szerint az egyeztetések biztatóan alakulnak. Johannes Hahn költségvetési biztos a hétvégén optimistán nyilatkozott a megegyezés kilátásairól a Szabad Európának.

Az Európai Bizottság (EB) szeptember 22-éig dönt, hogy folytatja-e a pénzmegvonás lehetőségét magában foglaló jogállamisági eljárást, amelyet azért kezdeményezett, mert megítélése szerint a felelős magyarországi hatóságok büntetlenül hagyják az EU-s támogatásokkal elkövetett korrupciót.

Az eljárással párhuzamosan zajlanak a tárgyalások Budapest és Brüsszel között a 2500 milliárd forintnyi helyreállítási forrás odaítéléséről is, amelyet főként a korrupcióval és a jogállamisági normák érvényesülésével kapcsolatos brüsszeli aggályok hátráltatnak. Itt is sürget az idő, mert ha az év végéig nem sikerül aláírni a pénzügyi megállapodást, bukhatjuk a teljes összeg 70 százalékát.

Az utóbbi hetekben a kormány törvényjavaslatokat terjesztett elő és határozatokat hozott a mielőbbi megegyezés érdekében. Ígéretet tett például a törvényalkotást megelőző széleskörű társadalmi konzultációra, egy közbeszerzések értékelését végző rendszer létrehozására és független ellenőrző hatóság felállítására.

A tárgyalási anyagokat ismerő forrásaink szerint a korrupcióellenes hatóságot és munkacsoportot jelentős hatáskörökkel ruháznák fel az európai támogatásokkal kapcsolatos közbeszerzések vizsgálatára és szükség esetén a beavatkozásra, tagjaik nagy részét pedig feddhetetlen, szakmailag elismert, pénzügyi és jogi kérdésekben tapasztalt szakemberekből verbuválnák. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón elismerte, hogy már megszületett a megállapodás arról, milyen szempontok alapján válasszák ki az Integritás Hatóság tagjait, de lapunk úgy tudja, hogy ugyanez nem mondható el az elnök személyéről. A kormányhatározat alapján a grémiumot – amelyet egy forrásunk az Európai Ügyészség “kvázi” magyar megfelelőjének nevezett – november 21. előtt kell létrehozni.

Információink szerint a hatóság igazgatóságába jelentkező pályázókat egy háromtagú, nemzetközi szervezetek képviselőiből álló testület értékelné, kinevezésüket pedig az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezné a köztársasági elnöknél. Az igazgatóságba nem lehetne kormánytagot vagy pártpolitikust delegálni, a testület tevékenységét pedig kétévente felülvizsgálnák, szintén nemzetközi részvétellel. Mint Gulyás Gergely bejelentette, az új hatóság betekinthetne a közbeszerzési döntésekről szóló iratokba és csalás gyanúja esetén feljelentést tehetne. Forrásaink szerint a testület kérelmezhetné a közbeszerzési döntések bírósági felülvizsgálatát is. Ehhez kapcsolódhat a törvényjavaslat, amelyet az Igazságügyi Minisztérium júliusban nyújtott be az Országgyűlésnek annak biztosítására, hogy korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak.

Az Integritás Hatóság támogatná a korrupcióellenes munkacsoportot, amelyet december 1-jéig szeretnének felállítani. Az állandó testület a tervek szerint évente legalább kétszer ülésezne, és publikus jelentéseket készítene a közbeszerzésekről. Paritásos alapon működne, vagyis tagjainak legalább a felét alkotnák a korrupcióellenes tevékenységet folytató civil szervezetek, akiket ugyanolyan jogok és kötelességek illetnének meg, mint a többi résztvevőt.

Az Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban kezdettől fogva kifogásolta, hogy a magyarországi hatóságok nem segítik az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) helyszíni ellenőrzéseit. A megegyezést itt azt jelentheti, hogy az Orbán-kormány jogszabályi kötelezettséget vállalna: ha egy vizsgált gazdasági szereplő megtagadja az OLAF-fal való együttműködést – például elmulaszt átadni dokumentumokat vagy nem engedélyezi a házkutatást –, a magyarok biztosítják az uniós szerv kérésének a végrehajtását az adóhatóság képviselőjének kirendelésével.

Júliusi levelében a brüsszeli testület világossá tette, hogy ha minden marad a régiben, ezek az alapítványok egy fityinget sem kaphatnak az EU közös kasszájából. A kabinetnek emiatt ezekre a szervezetekre is ki kellene terjesztenie a közbeszerzési és összeférhetetlenségi előírásokat, amiről állítólag közel van a megállapodás.

Előrehaladott tárgyalások folynak a parlamenti képviselők közvetlen családtagjaira kiterjedő vagyonnyilatkozati rendszer bevezetéséről, és arról is, hogy bizonyos esetekben – idetartozna a közbeszerzés – az adatkezelő hatóság nem kérhetne pénzt közérdekű adatokért. A jelenleg hatályos törvény szerint az adatigénylés teljesítéséért a közfeladatot ellátó vagy közpénzzel gazdálkodó szerv költségtérítést állapíthat meg az adathordozó (papír, CD, pendrive), a kézbesítés és a munkaerő-ráfordítás költsége alapján.

Ha az Orbán-kormány valóra váltja az ígéreteit, meghozza a szükséges intézkedéseket és jogszabályi változtatásokat, esélye lehet rá, hogy az év vége előtt megússza a pénzmegvonást és megkapja Brüsszel jóváhagyását a helyreállítási tervhez. Addig azonban a feje fölött lóg a pénzügyi szankció lehetősége és a helyreállítási támogatások elvesztésének a kockázata.