Brüsszel;

Harc helyett érdemi korrupcióellenes lépésekre tett ígéretet az Orbán-kormány az uniós támogatásokért

A magyar vállalások egyelőre nincsenek kőbe vésve, de a kabinet jelentős engedményekre hajlandó, az egyeztetések biztatóan alakulnak– értesült lapunk. Kérdés, hogy valódi szándékról vagy politikai lavírozásról van-e szó.

A függetlenség garanciáival körülbástyázott, nemzetközi szervezetek bevonásával felállított intézményrendszer gondoskodna az uniós pénzekkel elkövetett csalások megelőzéséről és kiszűréséről – tájékoztatták a Népszavát a Budapest és Brüsszel közötti tárgyalásokról információkkal rendelkező források. Vagyis a jelek szerint – legalábbis Brüsszelben, a tárgyalásokon tett ígéretekben – eltökéltnek mutatkozik a kormány abban, hogy a korábban beharangozott Korrupcióellenes Munkacsoport és a többek között uniós pénzek felhasználását ellenőrző Integritás Hatóság valóban érdemi munkát végezzen.

Mint arról már írtunk, a jogállamisági eljárás keretében kilátásba helyezett pénzbefagyasztás visszavonása és a helyreállítási pénzek folyósítása érdekében az Orbán-kormány több mint tíz jogszabályt hozna, illetve módosítana. Ismereteink szerint a megbeszéléseken körvonalazódik a megegyezés a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításáról és az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez nyújtott támogatás kötelezettségének jogszabályba foglalásáról. Szó van arról is, hogy bizonyos esetekben ingyenessé tennék a közérdekű adatigénylést és változtatnának a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát érintő előírásokon is.

A magyar vállalások egyelőre nincsenek kőbe vésve, de informátoraink szerint az egyeztetések biztatóan alakulnak. Johannes Hahn költségvetési biztos a hétvégén optimistán nyilatkozott a megegyezés kilátásairól a Szabad Európának.

Az Európai Bizottság (EB) szeptember 22-éig dönt, hogy folytatja-e a pénzmegvonás lehetőségét magában foglaló jogállamisági eljárást, amelyet azért kezdeményezett, mert megítélése szerint a felelős magyarországi hatóságok büntetlenül hagyják az EU-s támogatásokkal elkövetett korrupciót.

Egy frissen nyilvánosságra került hivatalos dokumentum szerint – mint arról már írtunk – akár 3500 milliárd forintot (az összes támogatás 20 százalékát) is zárolhatnának a hazánknak 2021-2027 között járó EU-s alapokból, ha a kormány nem hajtja végre a kért intézkedéseket.

Az eljárással párhuzamosan zajlanak a tárgyalások Budapest és Brüsszel között a 2500 milliárd forintnyi helyreállítási forrás odaítéléséről is, amelyet főként a korrupcióval és a jogállamisági normák érvényesülésével kapcsolatos brüsszeli aggályok hátráltatnak. Itt is sürget az idő, mert ha az év végéig nem sikerül aláírni a pénzügyi megállapodást, bukhatjuk a teljes összeg 70 százalékát.

Az utóbbi hetekben a kormány törvényjavaslatokat terjesztett elő és határozatokat hozott a mielőbbi megegyezés érdekében. Ígéretet tett például a törvényalkotást megelőző széleskörű társadalmi konzultációra, egy közbeszerzések értékelését végző rendszer létrehozására és független ellenőrző hatóság felállítására.

A tárgyalási anyagokat ismerő forrásaink szerint a korrupcióellenes hatóságot és munkacsoportot jelentős hatáskörökkel ruháznák fel az európai támogatásokkal kapcsolatos közbeszerzések vizsgálatára és szükség esetén a beavatkozásra, tagjaik nagy részét pedig feddhetetlen, szakmailag elismert, pénzügyi és jogi kérdésekben tapasztalt szakemberekből verbuválnák. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón elismerte, hogy már megszületett a megállapodás arról, milyen szempontok alapján válasszák ki az Integritás Hatóság tagjait, de lapunk úgy tudja, hogy ugyanez nem mondható el az elnök személyéről. A kormányhatározat alapján a grémiumot – amelyet egy forrásunk az Európai Ügyészség “kvázi” magyar megfelelőjének nevezett – november 21. előtt kell létrehozni.

Információink szerint a hatóság igazgatóságába jelentkező pályázókat egy háromtagú, nemzetközi szervezetek képviselőiből álló testület értékelné, kinevezésüket pedig az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezné a köztársasági elnöknél. Az igazgatóságba nem lehetne kormánytagot vagy pártpolitikust delegálni, a testület tevékenységét pedig kétévente felülvizsgálnák, szintén nemzetközi részvétellel. Mint Gulyás Gergely bejelentette, az új hatóság betekinthetne a közbeszerzési döntésekről szóló iratokba és csalás gyanúja esetén feljelentést tehetne. Forrásaink szerint a testület kérelmezhetné a közbeszerzési döntések bírósági felülvizsgálatát is. Ehhez kapcsolódhat a törvényjavaslat, amelyet az Igazságügyi Minisztérium júliusban nyújtott be az Országgyűlésnek annak biztosítására, hogy korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak.

Az Integritás Hatóság támogatná a korrupcióellenes munkacsoportot, amelyet december 1-jéig szeretnének felállítani. Az állandó testület a tervek szerint évente legalább kétszer ülésezne, és publikus jelentéseket készítene a közbeszerzésekről. Paritásos alapon működne, vagyis tagjainak legalább a felét alkotnák a korrupcióellenes tevékenységet folytató civil szervezetek, akiket ugyanolyan jogok és kötelességek illetnének meg, mint a többi résztvevőt.

Az Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban kezdettől fogva kifogásolta, hogy a magyarországi hatóságok nem segítik az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) helyszíni ellenőrzéseit. A megegyezést itt azt jelentheti, hogy az Orbán-kormány jogszabályi kötelezettséget vállalna: ha egy vizsgált gazdasági szereplő megtagadja az OLAF-fal való együttműködést – például elmulaszt átadni dokumentumokat vagy nem engedélyezi a házkutatást –, a magyarok biztosítják az uniós szerv kérésének a végrehajtását az adóhatóság képviselőjének kirendelésével.

Informátoraink módosításokra számítanak az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról rendelkező törvényben is, miután a kormány nem tudta meggyőzni az EB-t arról, hogy ezekre átlátható közbeszerzési szabályok vonatkoznak, illetve hogy a kuratóriumok tagjain is számon kérhetők az összeférhetetlenségi szabályok. 

Júliusi levelében a brüsszeli testület világossá tette, hogy ha minden marad a régiben, ezek az alapítványok egy fityinget sem kaphatnak az EU közös kasszájából. A kabinetnek emiatt ezekre a szervezetekre is ki kellene terjesztenie a közbeszerzési és összeférhetetlenségi előírásokat, amiről állítólag közel van a megállapodás.

Előrehaladott tárgyalások folynak a parlamenti képviselők közvetlen családtagjaira kiterjedő vagyonnyilatkozati rendszer bevezetéséről, és arról is, hogy bizonyos esetekben – idetartozna a közbeszerzés – az adatkezelő hatóság nem kérhetne pénzt közérdekű adatokért. A jelenleg hatályos törvény szerint az adatigénylés teljesítéséért a közfeladatot ellátó vagy közpénzzel gazdálkodó szerv költségtérítést állapíthat meg az adathordozó (papír, CD, pendrive), a kézbesítés és a munkaerő-ráfordítás költsége alapján.

Ha az Orbán-kormány valóra váltja az ígéreteit, meghozza a szükséges intézkedéseket és jogszabályi változtatásokat, esélye lehet rá, hogy az év vége előtt megússza a pénzmegvonást és megkapja Brüsszel jóváhagyását a helyreállítási tervhez. Addig azonban a feje fölött lóg a pénzügyi szankció lehetősége és a helyreállítási támogatások elvesztésének a kockázata.

Von der Leyen bedől Orbánnak?

Az Európai Parlament csütörtökön szavaz a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetét értékelő határozatról, amely a négy évvel ezelőtti Sargentini-jelentés aktualizált változata. Ebben a képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon a magyar helyreállítási terv jóváhagyásától mindaddig, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz az uniós intézmények jogállamisággal kapcsolatos ajánlásainak, és végre nem hajtotta az EU Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi vonatkozó ítéletét. Elvárják azt is, hogy az uniós költségvetésből származó támogatások jóváhagyása előtt a biztosok zárjanak ki minden olyan kockázatot, amely hozzájárul az uniós forrásokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez. Az EP-ben többen aggódnak amiatt, hogy az Ursula von der Leyen vezette Bizottság enyhe feltételeket fog szabni, és bedől Orbán ígéreteinek. A képviselő-testület azonban nem tudja közvetlenül befolyásolni sem a jogállamisági eljárás kimenetelét, sem a helyreállítási terv elfogadását, csak a biztosi testületre tud nyomást gyakorolni, például bizalmatlansági indítvánnyal.