Augusztus végén jelentette be a NASA, hogy hat szélességi fokon belül tizenhárom, nagyjából 15x15 kilométeres területet nézett ki a Hold déli sarkának közelében, ahol 2025-ben leszállhatnának az Artemis III küldetés űrhajósai - számol be róla a Space News. Ugyanankkor konfliktusokat szülhet, hogy a kínai Hold-program vezetője, Zhang He szintén abban a zónában tervezi a Csang-o–7 küldetés 2024-es lehetséges landolási területét. A misszióban egy Hold-járó és egy “mini repülő detektor” is részt venne, amely vizet keres majd. A Shackleton-, a Haworth- és a Nobile-kráterek lehetséges kutatási helyszínként mindkét ország programjában megtalálhatók, ami annak köszönhető, hogy olyan kiemelkedő magaslatokat kerestek, ahol jók a fényviszonyok és közel vannak olyan kráterekhez, ahol állandó a sötétség és a hideg, így csapdába estek, és nem párologtak el az illékony anyagok, a víz, illetve a jég sem.
Az amerikai Artemis-programra és a kínai Nemzetközi Holdkutató Állomásra vonatkozó terveket tehát egyeztetni kellene, de ez nem egyszerű, mivel a NASA kezét köti az úgynevezett Wolf-kiegészítés, amit egy 2011-es törvényhez csatoltak. Ez a módosítás erősen korlátozza az űrügynökséget a Kínával való önálló együttműködésben. Az Obama-kormányzat 2015-ben ugyan kezdeményezte a két ország közötti megbeszéléseket, amelyek Trump alatt is folytatódtak, de ez nem járt különösebb eredménnyel. Ráadásul az utolsó tárgyalások még 2017-ben voltak. Eddig sem a NASA sem Zhang He nem kommentálta a Space News-nek az érdekütközésekről szóló felvetéseit. “Nem nehéz észrevenni, miért akarják mind a ketten ugyanazokat a pontokat. Ezek az elsődleges holdi területek, ahol forráskiaknázások történhetnek. Ezek lehetnek az első Földön-kívüli konfliktusok helyszínei a nyersanyagforrásokért. Mindkét fél aláírta a Világűr Egyezményt, tehát elvben elfogadják, hogy az égitesteket csak békés célokra és módon lehet használni, de kérdés, mi fog történni, és ok minden függ attól, ki ér oda előbb. Ez nem túl barátságos fejleménye a versenynek, amely a Földön és az űrben is fenyegeti a biztonságot ” - mondta Christopher Newman, a Northumbria Egyetem űrjog-professzora.
Bár az Artemis I, ember nélküli tesztrepülése technikai hibák miatt augusztus végén nem tudott útnak indulni, az amerikai tervek nagyratörők: az égitest valójában ugródeszkául szolgálna a Mars meghódításához. A kínaiak is hosszabb távon gondolkodnak, nagyobb léptékű kőzetgyűjtéseket már végeztek, aminek eredményét 2020-ban vissza is hozták a Földre. A közeljövő tervei között szerepel a déli sarkon való leszállás, a regolit (a porszerű Hold-felszíni anyag) 3D-és nyomtatásra való használata, és még az évtized vége előtt egy rövidebb idejű, hat órás tartózkodás a Holdon. A közeljövő következő lépése a Chang-o-6 2024-re tervezett útja lesz. A projekt során - eddig példa nélküli módon - a Hold túlsó oldalán fog kőzetet, port gyűjteni az Aitken-medencében. Ennek az a jelentősége, hogy az itt lévő kőzetek a Hold-köpenyből, több tíz kilométer mélyről kerülhettek a felszínre, így az égitest kialakaulásának korai szakaszáról adhatnak információkat. (A legelfogadottabb elmélet szerint a Hold a Föld anyagából alakult ki több mint négymilliárd éve egy kisbolygó becsapódása következtében.) A további kínai küldetések célja, hogy 2030 tájára felépülhessen a Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS). A következő amerikai lépés pedig, az Artemis I, tesztfellővésének újabb kísérlete szeptember 27-én.
