szakmák;

Űrútvezetők, laboratóriumi húskutatók, nanoorvosok: ezek a jövő szakmái

A mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, a robotika, a 3D-nyomtatás fejlődése egyre több új munkakör kialakulását eredményezi.

Az iskolát most kezdő gyerekek csaknem kétharmada olyan munkakörben fog dolgozni, amelyet még ki sem találtak. Csak 8 országban több mint 100 millió munkavállalónak kell állást váltania 2030-ig a McKinsey nemrégiben készült jelentése szerint. Miközben sok új generációs technológia, mint például a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, a kiterjesztett és a virtuális valóság, még gyerekcipőben jár, így sok új szakmát tartogat a jövőben. 

A hazai piacon az utóbbi két évtized trendje azt mutatja, hogy a cégen belüli különböző funkciók közelítenek egymáshoz, egyre inkább érteni kell legalább egy kicsit egy másik területhez is, hogy a munkavállalók megállják a helyüket – mondta lapunknak Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője. A munkaerő kiválasztásánál egyre inkább nem az aktuális tudást keresik a cégek, hanem az attitűdöt, potenciált, rugalmasságot. A technológiai fejlődés által leginkább érintett szektorokban ugyanis évente avul el a tudás, és olyan munkavállalók kellenek, akik folyamatosan tudják tartani a lépést, emellett van bennük belső igény a fejlődésre, nyitottság az új iránt. 

A munkahelyeken 2005-től kezdtek nagy számban megjelenni az Y generációs (1980 után születettek) álláskeresők, de már a Z generáció (1996 után születettek) is a munkaerőpiacon van. Ők jelentősen különböznek a korábbiaktól: a digitális világba születtek bele, más a gondolkodásuk, a munkastílusuk, mások az elvárásaik. Ezért a munkaadóknak is másként kell hozzájuk közelíteni, így a piacon megjelentek azok az Y, Z generációs tanácsadók, akik ezekkel a fiatal munkavállalókkal részletesen megbeszélik, hogy mitől lennének boldogabbak, eredményesebbek a munkahelyükön.

Hogy pontosan milyen szakmákra lesz igény, azt nehéz előre jelezni – mondta Karácsony Zoltán. Valószínű, hogy a technológiában jártas szakemberek iránt nagy marad a kereslet (programozók, szoftverfejlesztők, rendszerüzemeltetők), kellenek emberek, akik behozzák vagy generálják a bevételt (értékesítő, marketinges), továbbá az adatokat gyűjteni, rendszerezni és elemezni képes szakemberekre is lesz igény (adattudós, adatelemző). Erős trend az automatizálás, ez sok élőmunkát fog kiváltani például adminisztrációs, ügyfélszolgálati, gyártó vagy logisztikai területeken. Jellemző trend, hogy az új tudásra nem feltétlenül vesznek fel főállású munkavállalót, hanem külsős forrásból vásárolják meg, például szabadúszóktól. Ilyen például a webdesigner, a közösségimédia-szakértő, a SEO-szakértő (keresőoptimalizáló szakember), a UX designer.

Karrierút lehet, ha egy szakterületbe beletanulva szabadúszóként több cégnek kínáljuk fel a tudásunkat vagy a szolgáltatói szektorban – például ügynökségnél – helyezkedünk el.

Az ügyfélszolgálatokon egyre többször találkozhatunk chatbotokkal és virtuális asszisztensekkel. Ezek tulajdonképpen automata ügyfélszolgálatok, amelyek emberi közreműködés nélkül válaszolnak meg ügyfélkérdéseket – egyelőre még csak az egyszerűbbeket. A chatbotfejlesztő feladata, hogy az emberi interakciókat modellezze annak érdekében, hogy az ügyfél a lehető legkevésbé érzékelje, hogy nem egy emberrel beszélget, hanem valójában egy robottal. Az adatelemző munkája az utóbbi években nagyon fontos lett a vállalkozások számára. A kereskedelemben például rengeteg adat gyűlik össze a vásárlókról, és ezek alapján kiválóan lehet célcsoportot kiválasztani egy-egy reklám számára. Az adatokat azonban nem elég begyűjteni, elemezni, rendszerezni is kell.

A social media szakértő a megbízó Facebook-, Instagram-, TikTok-, LinkedIn-profilját kezeli, de akár a Twitter-posztjaival is rendszeresen ő foglalkozik. Nem elég, hogy a márkaüzenetet le kell fordítania a célközönség nyelvére, de azt is el kell érnie, hogy az emberek reagáljanak ezekre az üzenetekre lájkok, megosztások, kommentek formájában. A boldogságmenedzser (mood manager) munkaköre változatos, jóval több, mint a hagyományos HR-es. Tréningeket, csapatépítőket is szervez, foglalkozik employer brandinggel (munkáltatói márkaépítés), de az iroda dizájnját is megtervezi. Emellett a kollégák bármikor kiönthetik neki a szívüket, és mentorként is segíti a beilleszkedésüket.

A technika fejlődése a tudományokat sem kerüli el. A jövőben az orvostudományában a sebész jóformán hozzá sem ér a megoperálandó testrészhez, a betegeket mini robotok gyógyíthatják. A nanorészecskék és a nanogyógyszerek hamarosan precíz gyógyszeradagoló rendszerként, rákellenes terápiaként vagy apró sebészekként fognak működni nanoorvosok közreműködésével. A 3D-s laborhústudósokra a tenyésztett hús megjelenése miatt van szükség, olyan élelmiszermérnökökre, akik a Petri-csészékben lévő hús termesztéséhez és megfigyeléséhez értenek. S miután a közel jövőben valószínűleg több magánszemély szeretne az űrbe repülni, a biztonság érdekében idegenvezetőkre, űrturisztikai kalauzra is szükség lesz. 

Trendek a munka világában

A Cognizant Center for the Future of Work (a munka jövőjével foglalkozó központ) a rendelkezésre álló adatok alapján azt kutatja, milyen trendek mutatkoznak a munka világában, milyen foglalkozások lesznek meghatározóak a jövőben, az új technológiák hogyan befolyásolják ezeket. A közeljövőben egyre fontosabbá váló munkakörök közül válogattunk.

Nagy-adatbázis (Big Data) elemző: az interneten tömegesen található, olyan fontos adatok felkutatása, elemzése, amelyek segítik egy vállalat projekjeit, fejlődését.

Kibertámadás felderítő: meg kell tudniuk védeni az online rendszereket, azonosítani a hackereket.

UX tervező: az újabb digitális készülékek egyre inkább képesek használóikkal beszédalapú kapcsolatot létesíteni. Ezeket a rendszereket tervezni, fejleszteni kell (UX=vásárlói élmény).

Walker-Talker (beszélgetőtárs): idősebb, egyedülálló emberekkel online kapcsolatot tartanak, segítik őket.

Információbiztonsági elemző: feladata egy cég digitális adatainak, információinak megőrzése, az biztonsági eszközök fejlesztése.

Kiterjesztett valóság (AR) menedzser: munkája játéktervezés, vagy például egy bútorüzlet, vagy egy lakberendező vállalkozás alkalmazottja 3D-s modellezéssel mutathatja meg, mit tud a cége.

Adatnyomozó: analizálja az adatokat, a minél nagyobb bevétel érdekében, például a szociális platformokon, webhelyeken. Informatikai, matematikai, internetjogi ismeretek is szükségesek ehhez.

Mesterséges intelligencia által támogatott egészségügyi technikus: az egészségügyi szolgáltatások során használt MI kezelése.

Kiberváros-elemző: az autók és emberek mozgásának zökkenőmentes menedzselése a beérkező adatfolyamok alapján. MI és digitálismérnöki ismeretek szükségesek.

Pénzügyi edző: feladata a cégek pénzügyi egyensúlyának, versenyképességének, fizetési stabilitásának fejlesztése.

Vezetői vagyonkezelő: együttműködik a PR-osokkal, a kommunikációs csapattal, a pénzügyi vezetőkkel. Alapvető feladata lesz a kriptovalutákkal - digitális fizetőeszközökkel - való foglalkozás, és a tárgyalási folyamatok levezénylése.