Azt állította Orbán Viktor (Belgrádban, miután kitüntetést vett át a szerb elnöktől), hogy az Európai Parlament Magyarországról szóló jelentése „egy unalmas vicc, harmadszor vagy negyedszer csinálják, és csak azért nem nevetünk rajta, mert már unalmas”.
Ezzel szemben a tény az, hogy viccnek nem vicc, ugyanakkor tényleg unalmas, hogy hiába hívja fel a figyelmet az unió parlamentje a jogállami normák magyarországi megsértésére, az Orbán-kormány a füle botját sem mozgatja. A vicc tehát az, hogy ezt évek óta büntetlenül megtehetik. Hacsak most az Európai Bizottság (többek között az EP nyomására) be nem fagyasztja a támogatások egy részét. Na, az a vicc már fájni fog.
Azt is állította a miniszterelnök (ugyanott), hogy „az európai baloldal elfoglalta az Európai Parlamentet, az Európai Néppárt is folyamatosan balra csúszik. A szavazati arányok pontosan mutatják ezt: a jobboldali pártok Magyarország mellett szavaztak, a baloldali pártok meg ellene”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a Néppárt jobboldali konzervatív, a liberálisok pedig többnyire középen vannak, a határozat ellen szavazók ugyanakkor a szélsőjobboldalon. Arról nem beszélve, hogy a jelentést támogatók nem Magyarország ellen, hanem mellette szavaztak. Csak Orbán ellen.
Azt állította Orbán Viktor (Facebook-oldalán), hogy „hét éve volt a röszkei csata. Hét éve megmutattuk: itt úgysem jöhetnek át!”
Ezzel szemben a tény az, hogy átjöhetnek. Tavaly például mintegy 40 ezer illegális bevándorló jutott be Ausztriába, a többségük Magyarországon keresztül. Mindazonáltal, ha így megy tovább, a röszkei csata néhány év múlva legalább akkora jelentőségű lesz, mint a nándorfehérvári. Még a déli harangszóval is arra fogunk emlékezni.
Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (a finn kollégájával folytatott tárgyalásai után), hogy „amikor az energiaellátás területén tett európai javaslatok kapcsán fogalmazzuk meg a véleményünket, abban kizárólag magyar nemzeti szempontokat érvényesítünk, annak nincsen sem orosz, sem ukrán aspektusa”.
Ezzel szemben a tény az, hogy de természetesen van: az Orbán-kormány ellenzi a szankciókat, és ezzel Oroszországot segíti, míg Ukrajna helyzetét nehezíti. Ugyanakkor nagyon is magyar nemzeti szempont lenne, hogy a háborút indító Oroszországgal szemben Európa egységesen lépjen fel. És ha mi ebből kilógunk, az sérti a magyar nemzeti érdeket. Nyet?
Azt állította továbbá a külügyminiszter, hogy „azt szeretnénk, ha csak olyan európai javaslatok születnének, amelyek valójában fizikai, ténybeli, és nem ideológiai vagy politikai kérdésként kezelik az energiaellátást”.
Ezzel szemben a tény az, hogy az Ukrajna elleni orosz háború egyszerre ideológiai, politikai, illetve sajnos nagyon is fizikai, ténybeli kérdés, ezért az agresszióra adott európai válasz sem lehet más. Egyébként pedig Szijjártó szólhatna Lavrov kollégájának és barátjának, hogy a Gazprom tegye félre a politikát meg az ideológiát, és szállítson földgázt Európának. Arra ugyanis „fizikailag és ténybelileg” nem vonatkozik semmilyen szankció.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.