civilek;Győr;tiltakozás;ipari park;Győrszentiván;

Civilek akadályoznák az ipari park bővítését Győrszentivánon, Orbán Viktort lakossági fórumra hívják

A helyi lakosok tiltakoznak, mert a házaik közelében levő ipari park szerintük értelmetlenül nőne háromszorosára.

A győrszentivániak nem hagyják annyiban, hogy a kormány elfogadható indokok nélkül és a lakóhelyükhöz közel csak azért minősítsen át még több külterületi szántóföldet, hogy az ipari park bővítendő részében több veszélyes tevékenységet folytató gyár települjön. Ráadásul egy olyan időszakban, amikor nem zárható ki, hogy a bajt csak tetézi, ugyanis mostanság ebben a városrészben a többihez képest kiugróan magas a légúti és daganatos betegek száma. Ezért a helyi környezetvédők hétfőn a győri városháza elé tüntetést, kedden pedig a szentiváni művelődési házban újabb lakossági fórumot szerveznek, és remélik, hogy most már azok a tényleges döntéshozók is ott lesznek, akiket augusztus elején a győri városházán tartott első fórumon hiába várt a mintegy kétszáz érintett.

Egy idő után a csillapodni nem akaró tiltakozásra kénytelen volt a polgármester is reagálni. Dézsi Csaba András először a felújított szentiváni bölcsőde átadásán, aztán a megyei lap önkormányzat által támogatott cikkében és a városi újságban is nyilatkozott arról, hogy neki a környezetvédelmi és egészségügyi kérdések elsődlegesek. Ezért levegőtisztasági méréseket rendel, illetve új immissziós mérőkonténert vásárol az önkormányzat, amivel megvédi a győrszentivániakat. A jelek szerint hiába, mert kevesen gondolják azt, hogy számukra egy konténer megfelelő biztonságot nyújt. Az ígéret mindenesetre elhangzott, az viszont már nem, amit talán kedvezőbben fogadtak volna a település lakói, hogy a környezeti terhelés mértékének ismeretében dönti csak el a helyhatóság, hogy hajlandó-e egyáltalán támogatni kockázatos beruházást az ipari parkban. Erre nemigen lehet számítani azután sem, ugyanis a városvezető a tiltakozók aláírásgyűjtését felesleges politikai hecckampánynak tartotta, és megerősítette, hogy az ipari terület bővítésével együtt járó ügyintézésben nincs fennakadás, a termőföldkivonási eljárások folyamatban vannak, a földvételi járulékot kifizette a város, a fejlesztésre szánt 10 milliárd forintos állami támogatás már az önkormányzat számláján van, és a rendezési terv kormányrendelethez igazítása is megtörténik.

Holott a betegek növekvő száma komoly figyelmeztetés lehetne. 

Nem kizárható ugyanis, hogy a térség környezeti terhelése már most nagyobb a megengedettnél, és akkor ugye nem az ipari park bővítése a kérdés, amit ebben az esetben muszáj lenne leállítani, hanem az, hogy miként csökkentik a környezeti terhelés határát meghaladó értékeket tűrhető szintre a működő gyárakban. Az egészséges élethez való jog azért nem sérülhet, mert feltételezhetően most valakinek éppen ahhoz fűződik üzleti érdeke, hogy a lakóházaktól hozzávetőlegesen kilencszáz méterre levő területet megszerezze – mondta Kun Zoltán, a Védett Területek Világbizottsága (WCPA) természetvédelmi szakértője, aki egyben helyi lakos is. Arra mindenesetre kíváncsi lenne, hogy a klímakatasztrófa küszöbén milyen indokkal és ki az, aki vette a bátorságot és azért lobbizott, hogy csaknem négymillió négyzetméter nagyságú területen a 22 aranykoronás szántóföldet lebetonozzák, mert abban egészen biztos, hogy nem a miniszterelnök bökött rá behunyt szemmel a helyre, de aláírta a kormányhatározatot. Ezért azt is tudja, hogy milyen beruházást terveznek oda. Mivel a város vezetője nincs ezzel tisztában, vagy legalábbis erre hivatkozik, ezért

Orbán Viktor is meghívót kap a lakossági fórumra - közölte a szakértő.

A szervezők remélik, hogyha ő nem is, a megbízottja méltányolni fogja, hogy a választókörzet 8600 szavazásra jogosult polgára közül 5585 tiltakozik a termőföld veszélyes területté minősítő eljárása ellen.

A természetvédelmi szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy egy új gyár építése esetén a környezeti hatásokat az összes hozzá kapcsolódó beruházással együtt kell vizsgálni. Nálunk ezt nem így csinálják, ami rossz gyakorlat, ám ennek is megvan az oka. Az állam bizonyára nem akarja, hogy egy ilyen elemzés a letelepedni szándékozó cégeket elriassza. A kormány jelenlegi befektetés-politikáján látszik, hogy nagyon kell a külföldi tőkebefektető, ezért úgy csinál mintha ajándékba kapna egy-egy veszélyes üzemet, aminek örülni kell. Pedig jobban járnánk, ha az ilyen cégek elkerülnének bennünket, hiszen a tevékenységük következményei beláthatatlanok - mondta Kun Zoltán. A győri ipari park bővítésénél például nem elég csak az átminősítés előtt álló veszélyes terület környezeti hatásait mérni, muszáj hozzávenni a tervbe vett 12 vágányos győrszentiváni vasúti terminált, a szomszédos településen, Gönyűn megnyíló 26 hektáros kavicsbányát, valamint Győrben a Tatai úton épülő mintegy 1500 lakást, mivel ezek egytől egyig szorosan összefüggő beruházások.

Kun Zoltán úgy látja, hogy az ipari park bővítésének jelenlegi terve, a különösen veszélyes (például tűz, robbanás, fertőzőveszélyes), bűzös, nagy zajjal járó üzemek elhelyezése nem tekinthető elfogadható indoknak arra, hogy ezért a kormány hozzávetőlegesen 400 hektár termőföldet vonjon ki mezőgazdasági művelés alól. Azzal egyetért, hogy az iparnak Győr fejlődésében fontos szerep jut, de ezt kevésbé kockázatos beruházásokkal is el lehet érni, hogy élhető maradjon a megyeszékhely. Egyébként a ma működő 210 hektáros ipari park harminc év alatt telt be, ezért nem érti, hogy miért pont most kell az eddigi területnek nagyjából a dupláját kisajátítani, merthogy a feltöltése az ismert beköltözési ütemet nézve, akár ötven évig is eltarthat. Ezért a győrszentivániak közül egyre többen azt gyanítják, hogy a beruházás körül nincs minden rendben. Hiába kérdeznek, választ nem kapnak rá, folyamatos a titkolózás, a tagadás és a csúsztatás.

Tüntetés a titokban elindult kisajátítás ellen

Elegük lett a titkolózásból és a mellébeszélésből a győrszentivániaknak, ezért hétfőn délután fél 5-kor békés demonstrációt tartanak a győri városháza előtt az ipari parkot veszélyes övezettel kibővítő külterületi földek kisajátítása ellen – olvasható a Szívügyünk Szentiván Facebook-csoport oldalán. Kiderült ugyanis, hogy a győri önkormányzat szeptember 20-ai közgyűlésén a képviselő-testület már helyben is hagyhatja a polgármester kisajátításra vonatkozó döntéseit, és egyben teljes felelősséget is vállalhat ezért, ami azt jelenti, hogy az érintettek tudta nélkül már zajlott a kisajátítás. Amiről Dézsi Csaba András egyedül döntött, és most ehhez utólagosan kéri a képviselők beleegyezését. Mint kiderült: városvezető már az augusztus elején tartott első lakossági fórumot megelőzően beleegyezett az érintett földek kisajátításába.

A győrszentivániak hiába jelezték, hogy elégük van az ipari park véget érni nem akaró, káros és bajt hozó terjeszkedéséből, hiába töröltették az érvénytelen eljárást az E-tér rendszeréből, hiába voltak megalapozott jogi- és környezetvédelmi ellenérveik, hiába küldtek minden ügyben kompetens személynek levelet és próbáltak érdemi párbeszéddel információkhoz jutni, szinte válaszra sem méltatták őket.

A problémák meg gyűlnek, a döntéshozók pedig nem igyekeznek tisztázni a vitatott ügyeket. Például azt, hogy eddig minden illetékes 350 hektár kisajátításáról beszélt, ami közben 400 hektár lett – derült ki a polgármester nyilatkozatából. Miképpen az is, hogy Győrben minden elemzés a kijelölt területet tartotta leginkább alkalmasnak az ipari park bővítésre. Ezek szerint mégiscsak helyben indulhatott el az átminősítés, és talán nem is a kormányé, hanem az önkormányzaté volt az ötlet, vagy ha mégsem, akkor meg minden a városháza tudtával történt, és erről hallgatott? Aztán hogyan lehetséges az, amit ugyancsak Dézsi Csaba András erősített meg, hogy a földek kisajátításnál a mostani városvezetés nem fogadja el tárgyalási alapnak az elődje által korábban magasra felturbózott vételárat, mert az direkt történt. Azt viszont elfogadja és nem dühöng rajta, hogy ebből komoly vesztesége származhatott a városnak, és amennyiben a súlyos állítás igaz, akkor az önkormányzatnak kutyakötelessége kivizsgálni az ügyet – hangsúlyozta Kun Zoltán. Mivel nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás a veszélyes iparterület kialakítása, furcsállja azt is, hogy az ország más részei, mint lehetséges helyszínek egyáltalán nem kerültek szóba, és azon is csodálkozik, hogy az elemzések éppenséggel pont Győrben készültek. Magyarázatot vár arra is, hogy kisajátítással miként kerülhetnek ingatlanok az ipari park tulajdonába, amikor erre nincs lehetősége a létesítményt működtető gazdasági társaságnak. A szántók művelésből való kivonása miatt indult eljárás a szakértő szerint már befejeződött. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal csaknem egymilliárd forint földvédelmi járulékot állapított meg, amit az önkormányzat már kifizetett. Meglepő, mert üres a város kasszája, amit a polgármester nem volt rest elárulni. A vitatható beruházásra mégis megvolt a szükséges keret. Ebből is látszik, hogy valakinek nagyon kell a kinézett terület - foglalta össze a szakértő. 

Fenntartásokkal fogadott városházi ígéretek

A két helyi civil szervezet, a Szentiváni Öko Szeglet Egyesület és a Szívügyünk Szentiván mozgalom reagáltak a győri polgármester, Dézsi Csaba András közelmúltban tett bejelentésére, ami szerint hamarosan új légszennyezettség-mérő működik Győrszentivánon, hogy biztonságban tudjanak élni a városrész lakói. A fontosabb észrevételeket pontokba szedtük:

1. A civilek örülnek, hogy a régóta hangoztatott kérésüket végre meghallgatták, és mérik majd a légszennyezettséget a városrészben. Ígéretet azonban már kaptak, többet is az elmúlt évek során, de ezek közül forráshiány miatt egy sem teljesült. Remélik, most nem ez fog történni.

2. A légszennyezettség jelenlegi állapotának felmérése nagyon időszerű, de hogyan lehet ezt elvégezni, ha a finanszírozás az ipari park fejlesztésére szánt költségvetésből, vagyis a bővítés keretében történik, amiről még nem döntött az önkormányzat.

3. A légszennyezettség mérésére vonatkozó jogszabályban az időszakos mérés minimálisan nyolc hét, nem pedig négy, amint a polgármester kínálta a térség lakóközösségének.

4. Magyarország légköri szennyezettsége évente mintegy 13 ezer ember korai halálához vezet. A szennyezett levegőt és a finom részecskéket a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a rákkeltő anyagok közé sorolta. Ezért a győri ipari park szennyezőbb gyárainak ismert károsanyag-kibocsátását mindenképpen figyelembe kell venni.

5. A fixen telepített hivatalos mérőállomások nem elegendőek, hiszen nem mindig tükrözik a valós légszennyezettséget. A levegő minősége 20 méterenként változhat, amit az épületek és a növényzet befolyásol. A változó távolság miatt a közlekedési eszközök légszennyezése is gyorsan módosul. Az érzékelők egy része olyan helyen van, ahova az igen szennyezett levegő nemigen jut el.

6. A talajvíz minőségének méréséről nem beszélt a polgármester, holott erről sem lehet lemondani.

7. A civil környezetvédők, ahogy ezt tervezték is, függetlenül az önkormányzat szándékától mérni fogják a légszennyezettséget, így a jelenlegi állapot két egymástól független vizsgálat eredménye alapján értékelhető.