A maga módján jelenleg mindegyik ellenzéki párt a saját szavazói megtartásáért és a tábora növeléséért küzd. A Demokratikus Koalíció azt gondolta, számára ez a legjobb eszköz – Pulai András, a Publicus Intézet vezetője lapunk kérdésére ezzel magyarázta, hogy a DK a közelmúltban Dobrev Klára vezetésével árnyékkormányt alakított.
Magyarországon volt már árnyékkormány, 2010-ben a Jobbik, 2018-ban pedig Karácsony Gergely akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt hozta létre – emlékeztetett Pulai. Úgy látja, három dolog kell ahhoz, hogy az árnyékkormány sikeressé válhasson. Először is az, hogy a kormánypárti és az ellenzéki oldal hasonló méretű legyen. Mivel esetünkben kifejezetten a DK árnyékkormányáról van szó, ez a feltétel végképp nem teljesül. Jelentős aránytalanság áll fenn a Fidesz javára, ami – közölte – megkérdőjelezi a DK kezdeményezésének komolyan vehetőségét.
További feltétel, hogy az árnyékkormánynak olyan tagjai legyenek, akiket jól ismer a nyilvánosság, és elhiszi róluk, hogy alkalmasak annak a posztnak a betöltésére, amelyre kijelölték. A Publicus Intézet vezetője ezen a téren komoly deficitet érzékel. Hogyan hívják az árnyék-belügyminisztert? – kérdezett vissza. (Mustó Géza – a szerk.)
Elvárható lenne – jegyezte meg –, hogy egy politikus tegyen le valamit az asztalra, mielőtt árnyékminiszter lesz.
A harmadik előfeltétel országspecifikus: az árnyékkormánynak le kellene fednie a teljes ellenzéki spektrumot ahhoz, hogy jól működjön.
Megkérdeztük, hogy az eleve alacsony támogatottságú ellenzéki pártok – az LMP vagy például az MSZP – számára nem jár-e végzetes következménnyel, ha a DK-s kezdeményezés akár csak részben sikeresnek bizonyul. Pulai András a közeljövőben nem tart ilyen veszélytől. Amíg a pártoknak van saját parlamenti frakciójuk és kapnak állami támogatást, addig nem fognak eltűnni. Ahhoz, hogy a DK tektonikai folyamatot indítson el az ellenzéken belül, az árnyékkormánynak nagyon sikeresnek kellene lennie.
Pulai András az ellenzék választási kudarcát korábban lapunknak nyilatkozva részben azzal indokolta, hogy nem volt elég mély, bizalomra épülő összefogás a pártok között. Véleményét ma is fenntartja. Kétségtelen – állapította meg –, hogy a DK-s árnyékkormány nem az ellenzéki összefogás elmélyítése felé, hanem az ellenkező irányba tett lépés.
A többi ellenzéki párt között viszont egyfajta érdekközösség jött létre. Azt látják ugyanis, hogy
„a DK most nem Orbán Viktor, hanem a saját szövetségesei ellen harcol”, ami egyúttal arra késztetheti őket, hogy szembemenjenek ezzel.
Pulai András nem állítja, hogy a valóságban is kialakul egy „DK kontra az összes ellenzéki párt szövetsége” szituáció, de azt biztosra veszi, hogy az árnyékkormány megalakítása segíti egy ilyen folyamat beindulását.
Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója kétféle nézőpontból vizsgálta a DK lépését. A „nagy egészet”, azaz a teljes ellenzéket tekintve szerinte
nincs sok értelme az árnyékkormány létrehozásának.
Árnyékkormányokat ugyanis többnyire olyan országokban alakítanak – folytatta –, ahol kétpártrendszer van, de mindenképpen instabil a kormány helyzete, így reális esély nyílik arra, hogy akár lemondással, akár bizalmatlansági indítvánnyal megbukjon az éppen regnáló hatalom. Ekkor tényleg van értelme árnyékkormány létrehozásának, hisz az ellenzék – vagy a legnagyobb ellenzéki erő – meg tudja mutatni, hogy kész a kormányzásra. Magyarországon azonban pillanatnyilag kevesen gondolják, hogy a Fidesz bukása küszöbön állna.
Virág Andrea egyetért azzal a megállapítással, hogy mai tudásunk szerint – amennyiben nem alakul át radikálisan az ellenzéki struktúra – a 2024-es önkormányzati és 2026-os parlamenti választáson szükség lesz valamilyen ellenzéki együttműködésre.
A DK-s árnyékkormány nem erősíti a bizalmat az ellenzéki pártok között, ami pedig még fontosabb, nem erősíti az ellenzéki választók bizalmát abban, hogy az ellenzéki pártok képesek és akarnak együttműködni – jelentette ki.
Más szempontból viszont, ha a párt érdekeit nézzük, okosat lépett DK – hangsúlyozta a stratégiai igazgató. Az ellenzéki pártok mozgásából az látszik, rövid távon valamennyiüknek az a célja, hogy a saját pozíciójukat erősítsék. Az ellenzék egyelőre nem azzal van elfoglalva, hogy azt a bizonyos tortát (a szavazótábort) növelje, hanem azzal, hogy az adott pártnak minél nagyobb szelet jusson a meglévő tortából.
A DK – amely felmérések alapján egyébként is a legerősebb ellenzéki párt – dominálni szeretné az ellenzéki térfelet, egyre jobban érvényesíteni próbálja az akaratát. Az árnyékkormány azért is jó ötlet, mert a többi párt nem tudott hasonlóan nagy figyelmet kiváltó kezdeményezéssel előállni – mondta Virág Andrea.
Az árnyékkormány jövője attól függ, hogy annak tagjai mennyire lesznek képesek jól működő, szakmailag is elismert testület benyomását kelteni. Amennyiben igen, akkor Virág Andrea szerint az árnyékkormány hozzájárulhat ahhoz, hogy a DK még inkább erős és potens szereplővé váljon az ellenzéki oldalon.
Mást tartanak fontosnak
Az ellenzéki pártokhoz intézett körkérdésünkre a Momentum lényegében megismételte ugyanazt, amit Donáth Anna EP-képviselő írt a közösségi oldalán: egy új többség megteremtésére csakis egy megújulás révén lesz képes az ellenzék. Meg kell újulni szellemileg, szervezetileg és a politikusok szintjén is. A Donáth Anna eredeti bejegyzésében lévő markáns kérdés azonban kimaradt a lapunknak küldött válaszból: „Hogyan várhatnánk, hogy majd beállnak egy olyan ellenzék mögé, ahol a többséget a 2010 előtti letűnt korszakhoz kötődő személyiségek alkotják?”
A Jobbik és az MSZP a Mandiner.hu-n már ismertetett reagálást továbbított. A Jobbik szerint a magyar társadalomnak leginkább fényre – felelős, megfontolt, átgondolt válságkezelő intézkedésekre – van szüksége, nem pedig árnyékra. Az MSZP is arra a megállapításra jutott, hogy nem lehet egy pártra koncentráló árnyékkormánnyal csökkenteni a rezsiszegénységet. Az LMP egyebek között megemlítette, hogy 60 ezer forintot kap egy demens rokonát otthon gondozó honfitársunk: „ezek a fontos ügyek, nem az, hogy az egyik pártnak mi a véleménye a másik pártról”. A Párbeszéd „nem véleményezi más ellenzéki pártok politikai aktivitásait, így nem minősíti vagy kommentálja a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának létrehozását sem”.
Az árnyékkormány névsora mellőzte a civileket és a szakembereket, így azt mindössze egy DK-s pártkáderekből álló csapat alkotja – kifogásolta a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom korábbi közleménye. A mozgalom a „tiszták koalíciójával” akar előrukkolni.
Ahogyan arról beszámoltunk, az IDEA Intézet felmérése szerint az ellenzéki szavazók 74 százaléka úgy gondolja, hogy egy árnyékkormány segítségével az ellenzék fel tudja mutatni alternatív válságkezelő programját. A felmérés még a DK bejelentése előtt készült. A megkérdezettek relatív többsége (43 százaléka) ez ellenzéki pártvezetők közül Dobrev Klárát tartotta a legalkalmasabbnak a gazdasági válság kezelésére.
