Bár az augusztus végi piaci őrület óta az Európában irányadó, rotterdami, Ttf nevű tőzsde gázára szinte megfeleződött, nem számít tartósan további, jelentős esésre Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Míg augusztus 26-án a szint megawattóránként (MWh) közel 340 eurót – köbméterre átszámítva mintegy 1400 forintot - tett ki, addig a kurzus jelenleg 181 eurón – köbméterenként valamivel több mint 700 forinton – áll. A fura őszi gázárcsökkenés mögött több okot lát. Részint az európai ipar 200 eurós – köbméterenként körülbelül 800 forintos - piaci gázárszint felett egyszerűen leáll, mert működése annyira veszteségessé válik. Erre mutattak példát a műtrágyagyárak. Ez viszont csökkenti a keresletet, így lefelé tolja az árakat. A gáztőzsdét a spekuláció is hajtotta, akik azonban megrettentek az Európai Bizottság orosz fűtőanyag-behozatalra vonatkozó – igaz, jelen állás szerint kudarcos – ársapka-ötletétől. Mindeközben ráadásul a pénzpiacok gázra költhető forrásai is kiapadtak.
Mindazonáltal ahhoz képest, hogy a MWh-nkénti ár az elmúlt évtizedek során, 2021-ig 10-20 euró körül járt, se idén, se jövőre nem vár 150 euró alatti szintet és csak 2024-ben feltételez 80, majd azt követően 50 és 100 euró közötti átlagárat.
Az évtizedek óta megszokott gázár tehát szerinte az elkövetkező időkben biztosan nem áll vissza, a várható szintek pedig ennek sokszorosára rúgnak. Ez pedig meglátása szerint – a kormány becslésével szemben – a magyar családok 50-70 százalékát érintheti.
Vagyis „kemény telek elébe nézünk”. Az energiaárak emelkedése egyenesen szociális összeomlással fenyeget. A több millió elavult, szigeteletlen, több szobás, úgynevezett Kádár-kocka lakóinak jó része egyszerűen nem lesz képes kifizetni a rezsit. Így az önkormányzatoknak – amelyeknek szintén a megtöbbszöröződő energiaszámlákkal gyűlik meg a bajuk - leginkább téli melegedőhelyek kialakításával kellene foglalkozniuk – vélekedett az elemző. Ehhez a helyzethez kétségkívül nagy mértékben hozzájárult, hogy az elmúlt évtizedek során elmaradt a hazai lakások felújítása, leszigetelése. Ugyanakkor a hiányosság egy-két év alatt nem orvosolható, így most elsősorban „tűzoltó” megoldások szükségesek. Ugyanakkor az elemző eme előkészületek érdemi jeleit sem véli felfedezni a hazai mindennapokban. Miközben ráadásul a németek folyamatosan készülnek a kemény, fűtőanyag-szegény télre, amit korábban kormányközeli személyiségek még ki is figuráztak.
A mostani tél az európai államok közötti összetartást is próbára teszi
– vetette fel Pletser Tamás.
Kétségtelen, hogy az oroszok számos uniós tagállam, illetve nagykereskedő felé, mondvacsinált okokból, elzárták a gázt. Oroszországból jelenleg a „békebeli” gázszállítási szint negyede-ötöde érkezik Európába. (Szakértők szerint alapvetően ez hajtotta fel a tőzsdei árakat is.) Ugyanakkor nagy kérdés, hogy ha „beköszönt Szibéria hidege”, a tagállamok kisegítik-e egymást. Ha nem, akkor Putyinnak sikerült megbontania az európai egységet. Jelentős gáztartalékai ellenére ez Magyarországot is hátrányosan érintheti. Az elemző szerint egyébként az Oroszország elleni kereskedelmi korlátozások „működnek”, ami az utóbbi hónapok során az orosz gazdaság látványos hanyatlásában mutatkozott meg. Ezek esetleges megszüntetése viszont nem változtatna Putyin politikáján, aki csak „az erőből ért”. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a gázszállításokra nincsenek érvényben uniós szankciók és ilyet Brüsszel nem is tervez.) Abban ugyanakkor biztos, hogy ha az oroszok fokozatosan zárnák el a gázcsapokat, utoljára a hozzánk vezető déli útvonal válna ennek áldozatául.
Ezzel egyidejűleg, szintén furamód a nemzetközi olajár is csökken: a márciusi, illetve júniusi, hordónként 120-130 dolláros szintekhez képest most pénteken már 86 dolláron állt a mutató. A folyamatot az Erste szakértője elsődlegesen a kínai kereslet erőteljes esésével magyarázta, ami az ottani vírushelyzettel, az ingatlanpiaci összeomlással és a magas kamatokkal függ össze. Az ukrajnai háború furamód a Kínába települő nyugati tőkét is elbizonytalanította, miközben a novemberi pártkongresszus előtt némiképp a politikai biztonság is fellazult. Bár a Nemzetközi Energia Ügynökség 2023-ra világszerte változatlanul némi olajkeresletnövekedést vár, Pletser Tamás szerint legalábbis egyre szaporodnak a visszaesés irányába mutató jelek. Ez kétségkívül rosszul jön Oroszországnak, amely ellen az év végével életbe lép az EU nyersolajszállítási tilalma. Ez február elejétől az orosz olajtermékekre is kiterjed. A Barátság vezetéken ellátott magyar, szlovák és cseh finomító a nyersolajszállítási tilalom alól felmentést kapott. Ugyanakkor a hazai dízelpiacot az orosz olajtermékek behozatali tilalma kedvezőtlenül érintheti – vélekedett az elemző. A jelenleg 600-700 forinton álló piaci üzemanyagárak ugyanakkor Pletser Tamás szerint belátható időn belül nem kerülnek vissza a 480-as hatósági árszintre. Ehhez szerinte – minden más árfolyam változatlanságát feltételezve – a tőzsdei nyersolajárnak 50 dollárra kellene esnie.
