Az amerikai Nemzeti Hurrikánközpont (NHC) múlt pénteken adta ki az első jelentést arról, hogy a Karib-tenger központja felett trópusi depresszió (egy fajtája a trópusi viharnak, lásd keretes írásunk) alakult ki, amely tovább erősödhet, és éjszakára hurrikán lehet, amelynek már neve is lesz: Ian. Az előrejelzés helyesnek bizonyult, hétfőn az Ian 3-as kategóriájú hurrikánná fejlődve elérte Kuba nyugati csücskét és tovább erősödve folytatta útját Florida felé.
Szakértők szerint az a tempó, amellyel az Ian trópusi depresszióból hurrikánná alakult, eddig sohasem látott gyorsaságú, de a jövőben mind gyakrabban fog előfordulni az egyre melegedő óceánoknak köszönhetően. A gyors intenzitásnövekedés azt jelenti, hogy a szélerősség 24 óra vagy kevesebb idő alatt 56 kilométer/órával nő meg. Ez történt a hét végén a Fülöp-szigeteken is, ahol a Nora-szupertájfun mindössze egy éjszaka, hat óra alatt vált egyes erősségűből ötös kategóriájúvá, nem hagyva időt, lehetőséget az érintett területek lakóinak a felkészüléshez, a védekezéshez. (Tájfunnak a Csendes-óceán nyugati részén kialakuló viharokat nevezzük.)
Az Ian esetében a szélerősség a vasárnap esti 72-ről hétfő délelőttre 129 kilométer/órára nőtt, és mire nemsokára lecsap Florida partjain, már 4-es erősségű hurrikán lehet.
A hurrikánok intenzívebbé válását az ember okozta klímaváltozásnak tulajdonítják a tudósok: ez több csapadékkal, a viharok közbeni nagyobb levegőnyomás különbségekkel, erősebb szelekkel, gyorsabb fejlődéssel jár. A Noru és az Ian jó példa erre, de más hasonló esetek is történtek mostanában. Tavaly az Idának sikerült 24 óra alatt egyes erősségűből négyes erősségűvé válnia, és a Katrina után a második legnagyobb károkat okoznia Lousiana államban. Két tényező kell a hurrikánok gyors fejlődéshez, az egyik, hogy a felső légterében a szelek lassúak legyenek, a gyors szél akár szét is szakíthatja őket. A másik, hogy az óceán több tíz méter mélyen felmelegedjen, hogy elég “üzemanyagot” szolgáltathasson az erősödéshez. Az elmúlt 50 évben a globális felmelegedés 90 százaléka az óceánokat érintette, az elmúlt öt évben a legmelegebbek voltak a mérések kezdete óta. Az óceánok annak a melegnek a 90 százalékát nyelték el, ami a légkörben az emberi tevékenység következtében megnövekedett üvegházhatású gázok miatt felgyülemlett. Ez a víz felső rétegeiben található, és ez a meleg táplálja a hurrikánokat energiával.
Hullámok, depressziók, viharok és a hurrikánok
A hurrikánok kialakulásának négy lépcsője van: trópusi hullámok, trópusi depressziók, trópusi viharok és a hurrikánok. A nyár végén, ősz elején a trópusi óceánok felszíni hőmérséklete nagy területeken 24-26 C fokos is lehet. A meleg tengervíz ebben az időszakban már hűlni kezd, és a légkörnek párologtatás útján átadja az energiáját. A meleg vízgőz a trópusi zivatarok legfőbb energiaforrása, egy idő múlva nagyobb kiterjedésű zivatarrendszerek, zivatar gócok, zivatar vonalak alakulnak ki, amelyek napokon keresztül is fennmaradhatnak, így létrejönnek a trópusi hullámok. Amikor a zivatargóc lassú forgó mozgásba kezd, a forgás miatt a középpontban csökken a légnyomás, és légörvény kezd kialakulni. Ha ennek az átlagos szélerőssége eléri a 40 kilométeres sebességet, akkor létrejön a trópusi depresszió. Ha a légörvényben a jellemző szél eléri a 62 kilométer/óra sebességet, akkor eljut a trópusi vihar állapotba. A légörvény a trópusi vihar állapotából a már könnyen tovább erősödik, megjelenik a centrumot körülvevő vastag felhőöv, illetve a centrumban kialakul a hurrikán szeme. Ha a jellemző szélsebesség meghaladja a 118 kilométeres sebességet, akkor légörvény hurrikán állapotba kerül. A hurrikánokat erősségük szerint öt kategóriába sorolják, a hurrikán szemét körbeölelő felhőfalban fújó átlagos szél alapján. - met.hu