„Az nem normális dolog, hogy anyagmozgatóként többet keresek majd, mint egy diplomás tanár”

Érthetetlenül kevésnek tartják a pedagógusok fizetését az általunk kérdezett baranyaiak, így megértik, ha sztrájkolnak a magasabb bérért.

– Sztrájkoljanak csak! Ha másképp nem megy, akkor sztrájkolni kell. Az ember ne adja fel, küzdjön meg magáért. Én tűzoltó voltam, aztán pár éve kamionos lettem. A fizetés miatt váltottam. Tűzoltóként 156 ezer forintot kaptam kézhez, kamionosként négyszer annyit.

Így válaszolt a pécsi Kovács Norbert, amikor arról kérdeztem a feleségével és két gyermekével hazafelé ballagó, 30 éves férfit, hogy hallott-e a pedagógusok október 5-ére meghirdetett sztrájkjáról. A házaspár nem tudott a jövő heti munkabeszüntetésről, de arról igen, hogy az évek óta béremelést követelő pedagógusok többségének a nettó keresete 200-210 ezer forint. Norbert felesége megjegyezte, hogy ő bölcsődében dolgozik, s a fizetése még alacsonyabb, mint a tanároké, ezért, ha a kisebbik gyerekkel lejár a gyes, más munkát keres.

Mintegy félszáz embert kérdeztem meg Baranyában a készülő pedagógussztrájkról. Az utcán, boltokban és vendéglátóhelyeken leszólított emberek közül – hihetetlen, de így van – senki sem hallott a jövő heti munkabeszüntetésről. Ezt a válaszolók azzal magyarázták, hogy a tévé- és a rádiócsatornákon szó sem esett a sztrájkról.

Arról viszont az általam faggatottak közül szinte mindenki értesült, hogy a tanítók és a tanárok bére rendkívül alacsony, és emiatt a szakma évek óta emelést követel.

A megszólítottak ötöde nem akart válaszolni. Az egyik pécsi bevásárlóközpontban egy hatvanasnak látszó mohácsi asszony ezekkel a szavakkal intézte el kérdésemet:

– Nem értek ehhez.

Az 1700 lelkes, délbaranyai Vajszló községben egy középkorú házaspár ezt ismételgette:

– Mi nem politizálunk.

A szomszédos, 750 lelkes Csányoszrón egy, a kertjében gyomláló asszony visszakérdezett:

– Tudja mennyi a nyugdíjam?... 94 ezer. Úgyhogy hagyjon engem a tanárokkal!

A válaszadók alig tizede vállalta a teljes- és nagyjából ötöde a keresztnevét. A nevüket elhallgatók gyakran arra hivatkoztak, hogy ők nem celebek, ám sokan elismerték, úgy érzik, a munkahelyükön bajuk lehet a véleményükből. Vagy ha nekik nem, akkor a párjuknak, gyermeküknek, testvérüknek.

Az előbbiekből kihallható, hogy a megszólalók általában indokoltnak tartja a pedagógusok bérkövetelését.

– El se tudom képzelni, hogyan lehet havi 200 ezer forintból családot eltartani – morfondírozott egy virágnagykereskedéssel foglalkozó siklósi férfi, aki feleségével két óvodás korú gyerekről gondoskodik.

Az egyik pécsi játszóházban dolgozó, 22 éves lány is ugyanezt hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a családjukban két pedagógus is van, és mindketten filléres gondokkal küszködnek:

– Az egyikük gyógypedagógus, és ő sokszor elmondta, hogy nincs utánpótlás, mert ennyi pénzért a fiatalok nem vállalják ezt a pályát.

A pécsi Schmidtné Vajda Mercédesz a tanári munka nehézségeiről beszélt:

– A pandémia idején, az online órákat figyelve megtapasztaltam, hogy mennyire sokrétű és kemény munka ez – mondta a vendéglátásban dolgozó, és esztergályos férjével három gyermeket nevelő anyuka, majd hozzátette: – A pedagógusok a mostaninál sokkal több pénzt és megbecsülést érdemelnének.

Mint azt keretes írásunkban olvashatják, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt szeretné, ha a kézhez kapott alapkereset megközelítené a 300 ezer forintot. Ezt általában a kérdezettek reális igénynek vélték. Gajdos Csabáné 43 és fél évig kesztyűvarróként dolgozott, az asszony tíz éve nyugdíjas, havonta 122 ezer forintból kell kijönnie, s ő így fogalmazott:

– Nem vagyok képben az iskolai ügyekben, egy nagy gyerekem van, unokám még nincs – mondta a pécsi varrónő –, de azt tudom, hogy a tanári munkáért nem sok a 300 ezer. Ha megkapnák, nem irigyelném tőlük.

Anita és férje egy pécsi műanyagüzemben dolgozik, az ő havi bérük valamivel több mint 200 ezer. A kétgyermekes házaspár is indokoltnak látta, hogy a tanárok megkapják a követelt bért.

– Ha egy tanár jól végzi a munkáját, akkor neki több pénz jár, mint nekünk a műanyagüzemben betanított munkásként – jegyezte meg Anita.

Az egyik pécsi optikai bolt vezetője, vékony magas férfi is úgy vélte, hogy több járna a pedagógusoknak, ám szerinte a sztrájk mégis bukásra van ítélve:

– A kormány haragszik a pedagógusokra – vélte a boltvezető –, mert a tanárok közvetlenül a tavaszi választás előtt sztrájkoltak. Ezt nem bocsátja meg nekik a kormányfő és a mögötte álló kétharmad. Kérdezze az Orbánra szavazó falusiakat, és majd meglátja, hogy ők nem támogatják a pedagógusokat.

Hat baranyai faluban kérdeztem az embereket a sztrájkról, és a megszólítottak harmada elzárkózott. Aki viszont nem, az inkább együtt érzett a tanárokkal. A Bogádmindszenten élő Csonka Elemér az egyik pécsi gyárban anyagmozgató, jelenleg egy kölcsönző cég alkalmazásban:

– Most 180 ezer forintot kapok, de ha letelik a három hónap és elégedettek velem, akkor átvesz a gyár, és megkapok 220 ezret – mondta a 34 éves nős, gyermektelen férfi. – Az nem normális dolog, hogy anyagmozgatóként többet keresek majd, mint egy diplomás tanár.

A férfi 52 éves apósa, Bogdán János a mohácsi vágóhídon hentes, nettó 300 ezerért.

– Én se értem, hogy egy tanár hogyan kaphat csak 210 ezret – csodálkozott az após. – Igazuk van a sztrájkolóknak.

A baksai kocsma előtt öt fiatal cigizve beszélgetett. Ők se értették, hogy miért ilyen alacsony a tanárok fizetése.

– Gyerekekkel foglalkozni fárasztó és idegölő – vélte az egyik pécsi kulturális intézményben büfésként dolgozó, 18 éves Dominika. – A gyerekek az órán rosszalkodnak, nem figyelnek, minden érdekli őket, csak a tananyag nem, szemtelenek, és a tanár dolga mindezt kezelni, meg korrepetálni a sok gyenge tanulót. Na, és vitatkozni kell a szülőkkel, akik elfogultak a gyerekeikkel. Pedig jobb lenne, ha otthon tanulnának velük, és főleg megtanítanák őket a helyes viselkedésre.

– A kormány nem akar költeni a tanárokra – vette át a szót a targoncásként dolgozó Patrik. – Inkább arra költenek, hogy legyen több gyerek. És emiatt olyanok is szülnek, akik alkalmatlanok a gyereknevelésre, és ettől még nehezebb lesz a tanárok helyzete.

Egyébként Patrik úgy gondolta, hogy a kétharmad nem áll már a kormány mögött:

– Sokan kiábrándultak Orbánból – állította a targoncás. – A falusi öregek a Fidesz fő szavazóbázisa, ők örültek a 13. havinak, de azóta az infláció megette a plusznyugdíjat. Azt a mesét meg kevesen veszik be, hogy az élelmiszerek az ukránok és az ellenzék miatt drágultak meg. De azért hiába fordultak el sokan Orbántól, a sztrájk aligha lesz eredményes, ahhoz az kellene, hogy sokan elmenjenek, de szerintem a tanárok többsége nem mer sztrájkolni, féltik az állásukat.

Ezt a nézetet osztotta a kérdéseimre válaszolók háromnegyede. Egy pécsi orvos szerint ahhoz, hogy a kormány meghátráljon, a tanárok 70-80 százalékának kellene sztrájkolni, napokig.

– Az orvosok fizetésének rendezéséhez az kellett, hogy Covid sarokba szorítsa az egészségügyet – emlékeztetett a névtelenül megszólaló orvos. – Egy kiterjedt, a tanítást megbénító sztrájk lehetne az az oktatásügy Covidja, annak hatására a kormány hajlandó lenne több pénzt adni a pedagógusoknak.

A riportalanyokat arról is kérdeztem, hogy a sztrájk vajon nem fordítja-e a szülőket (és rajtuk keresztül a társadalmat) a pedagógusok ellen? Hisz a sztrájk kellemetlenséget okoz a szülőknek.

– Egy sztrájk mindig kellemetlen a nem sztrájkolóknak – válaszolta erre a Pécsen könyvelőként dolgozó, kétgyermekes Mónika. – Épp azzal érik el a sztrájkolók a céljukat, hogy a többiek nem kérnek a kellemetlenségekből.

A válaszadók többsége ezt ugyanígy látta. Az egyik pécsi ingatlanirodánál dolgozó, 37 éves Noémi legyintett a kérdésre:

– Három hónapig bezártak az iskolák a pandémia miatt, és megoldották a családok. Ha tanárok sztrájkolnak, most is meg fogják oldani.