Joggal idézi a költő Zrinyi Miklós véleményét Mátyás királyról az MNB legfrissebb Inflációs jelentése: „... nagy bölcsesség az, ki célt tud tenni maga kívánságainak.” A máig élő legendák szerint az igazságosnak vélt király, kora élvonalába tartozó pénz- és monetáris politikájával eredményesen küzdött az infláció ellen, de a Dubnici krónika szerint ezt meglehetősen kemény eszközökkel érte el: „Mátyást erőszakos adópolitikája miatt özvegyek és árvák átkozzák."
A módszer átvétele, a mátyási időszakban is jelentkező szociális károkozások miatt aligha javallható. Már csak azért is, mert az inflációs politika a sodródás, számos esetben végiggondolatlan megszorításokkal kövezett útjára lépett. Az MNB inflációs prognózisát is elsősorban az élteti, s erről keveset beszélnek, - hogy a világ számos országában már leállt a drágulás ütemének növekedése. Magyarország nem tartozik ebbe a sorba, sőt, a jegybank stábjának véleménye szerint a ma lezáruló hónapról igazán elmondhatjuk, hogy "fekete szeptember" volt, mert az egyhavi drágulás felülmúlt minden eddigit, s erről az igen magas szintről már valamivel kisebb, de továbbra is brutális módon kúsznak felfelé majd az árak.
Az okok között a jelentésben sehol nem lelhetünk a „háborús infláció” megtévesztő propagandalózungjára, amely ha úgy vesszük maga is a pénzromlás gerjesztője, hiszen folyamatos harsogásának szinten tartása milliárdokat emészt fel. Hiába keresnénk utalást arra is, hogy az Oroszország ellen alkalmazott, immáron nyolcadik szankciós csomag hatása milyen mértékben hat vissza Magyarországra. Így természetesen arról sincs szó, hogy az agresszorállamot sújtó kereskedelmi és szolgáltatási korlátozások esetleges megszüntetését követően hirtelen felére zuhannának a kétségtelenül rekordmagasságokba szökő energiaárak. Arról viszont szó esik, hogy „a szállítási költségek mérséklődése általánosan csökkentheti az árnyomást, mivel a nemzetközi kereskedelem részét képező termékek árindexének növekedését is fékezi.
Emellett a nemzetközi termelési láncokat érintő nehézségek oldódása és a recessziós kockázatok erősödése miatt csökkenő nyersanyagárak mérséklik a vállalatokra nehezedő költségoldali nyomást. A globális gazdaság lassulása és a kereslet gyengülése a fenti tényezőkkel együtt a globális infláció csökkenésének irányába mutat a jövő évtől.” Sajnos ebből az MNB stábja szerint 2023-ban is vajmi keveset fogunk érzékelni. A pesszimizmus a gazdaság hazai szereplői között most erőteljesebb, mint a koronaválság a vakcinák megjelenése előtti időszakában volt. A drágulásnak - a rezsicsökkentés csökkentésének hatása mellett - elsősorban az az oka, hogy az élelmiszerek aránya magasabb Magyarországon, mint akárcsak a környező országokban, ugyanakkor az iparág termelékenysége az Unión belül a második legrosszabb. Az idei aszály következményei, egy amúgyis erőteljes inflációs időszakban még súlyosabban jelentkeznek. S a helyzet még fokozódik. A jövedelemnövekedés üteme vesztes lehet ebben a csatában.